collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nyilas Anna<br />
val és eredményességével összefüggésben?<br />
Az Észak-Európai országok 2005-<br />
ben folytattak egy kutatást, amelyben<br />
keresték az innovatív intézkedéseket<br />
vagy modelleket az idõszerû eljárás<br />
megvalósításához. Felmérték a<br />
visszásságokat, ötleteket vetettek fel,<br />
amelyeket azután megvitattak. Az<br />
ebbõl született tanulmány az eljárás<br />
idõtartamát két részre osztja: aktív<br />
idõ (vagy cselekvési idõ) és állásidõ,<br />
vagy várakozási idõ. Az elõbbi idõ<br />
alatt valaki – akár a bíró, akár az ügyvéd,<br />
vagy valamelyik fél – dolgozik<br />
az ügyön, míg az utóbbi az az idõ,<br />
amikor semmi nem történik. A tanulmány<br />
erre az idõre koncentrál. 3<br />
A késedelem fogalma nehezen írható<br />
le, mert nem csak az eljárási szabályokkal<br />
kapcsolatos problémákra<br />
utal, hanem a bíróságok ügykezelési<br />
gyakorlatára is, ezen túl a polgári<br />
ügyekben a bíróság és az ügyvédek<br />
közötti interakciókra, a felek egymás<br />
közötti kölcsönös, és a bíróság felé<br />
irányuló cselekvéseire. Figyelemmel<br />
kell lenni az elsõfokú, a fellebbviteli,<br />
és a legfelsõbb bíróságok közötti<br />
kapcsolatrendszerre is.<br />
Az állampolgárok bizalma az<br />
igazságszolgáltatási rendszerben attól<br />
függ, mennyire érzékelik azt,<br />
hogy az ügyek valóban gyorsan<br />
folynak, és ebben a folyamatban az<br />
egyén jogainak védelme mennyire<br />
van biztosítva. Természetesen, a bíróságok<br />
ügyintézési ideje a beérkezõ<br />
és a befejezett ügyek számától is<br />
függ.<br />
Az eljárási késedelem számos<br />
negatív következménnyel jár. Az<br />
ügyek általában tartalmuknál fogva<br />
szorosan kapcsolódnak az emberek<br />
mindennapi életéhez, összefüggnek<br />
a gyermekekkel, családdal, jövedelemmel,<br />
életkörülményekkel,<br />
munkával, tulajdonnal, biztonsággal.<br />
A jogi eljárás olyan sajátos<br />
helyzet az emberek életében, ami<br />
felkavarhatja az addigi életét, és az<br />
életének más területeirõl vonhatja<br />
el a figyelmét és az energiáit. Minden<br />
per mögött ott van ez az emberi<br />
oldal – és már csak ezért is érdemes<br />
és szükséges az eljárásokat úgy<br />
lefolytatni, hogy elkerüljék a szükségtelen<br />
késedelmet.<br />
Az ügyek elintézési idejének<br />
meghosszabbodása az utóbbi években,<br />
részben a megfelelõ számú bírósági<br />
személyzet hiányával magyarázható.<br />
A személyi állomány növelése<br />
nélkül az ügyek felhalmozódnak,<br />
mivel a beérkezõ ügyek száma<br />
évrõl évre nõ, az ügyek egyre összetettebbek,<br />
különösen a polgári<br />
ügyek. De a problémák hátterében<br />
más okok is vannak: A befejezett<br />
ügyek száma a bíróság rendelkezésére<br />
álló erõforrásoktól is függ, de a<br />
bíróság hatékonyságától és szervezeti<br />
felépítésétõl is. Elõfordul, hogy<br />
a jogi szabályozás célkitûzései és értékrendje<br />
a gyakorlatban nem találnak<br />
követésre.<br />
Az állampolgárnak éreznie kell<br />
hogy igazságos a bíróság döntése,<br />
ezen kívül fontos a megbízható,<br />
eredményes, gyors, és ésszerû költségekkel<br />
járó eljárás. Az egyik finn<br />
kutatócsoport erre a „minõségi munkavégzés”<br />
kifejezést használta, ami a<br />
bíróságok, az ügyvédek, az ügyészek<br />
munkamódszereinek innovatív<br />
változtatásaira utal, és ezt a fogalom<br />
elterjedt az északi országokban, és<br />
megjelent konkrét gyakorlati intézkedések<br />
formájában is.<br />
Törvényi szinten nincsenek egzakt<br />
határidõk felállítva az eljárások<br />
befejezésére, mivel ez problémás<br />
lenne. Az állampolgárok számára<br />
ugyanis egy ilyen ígéret, hogy bizonyos<br />
idõn belül lezajlik egy eljárás,<br />
csalódást okozhat, amennyiben<br />
mégsem így történik, és a bizalom<br />
elvesztését a rendszer iránt, mivel a<br />
konkrét idõkereteket nehéz tartani.<br />
De vannak nem kötelezõ jellegû<br />
ajánlások a kormányok részérõl, az<br />
idõkeretekre vonatkozóan. A norvég<br />
kormány a ’90-es évek elején<br />
fogalmazta meg ajánlásait az eljárások<br />
idõtartamára a norvégiai bíróságokon.<br />
Bár amint láttuk, kötelezõ jellegû<br />
határidõket nem szabnak a bíróságok<br />
számára, a határidõk rugalmas<br />
meghatározása mégis alkalmazott<br />
az északi országokban. A bíróság is<br />
szabhat a jog felhatalmazása alapján,<br />
diszkrecionális jogkörében határidõket.<br />
A felek általában kifogással<br />
élhetnek az ilyen határidõkkel<br />
szemben. Az újabb gyakorlatban kialakult<br />
egy újfajta határidõ, az úgynevezett<br />
százalékos határidõ, amely<br />
azt jelenti, hogy egy adott ügycsoport<br />
bizonyos részét vagy százalékát<br />
meghatározott idõn belül kell elintézni,<br />
míg a többit egy szabadabb,<br />
kevésbé szoros idõn belül kell befejezni.<br />
A bíróságok szabadon megválaszthatják,<br />
hogy mely ügyeket sorolják<br />
a szigorúbb határidõ, azaz a<br />
százalékos korlát alá.<br />
Dániában egy kísérleti modellt<br />
állítottak fel, 6 bíróság részvételével,<br />
2000 és 2002 között. A cél az elõkészítõ<br />
szakasz rövidítése volt, a bíró<br />
szorosabbra fogja az ügymenetet,<br />
az ügyvédek pedig tartják magukat<br />
az eljárásban meghatározott idõkeretekhez.<br />
A hatból három bíróság<br />
jelentõsen csökkentette az ügy elintézéséhez<br />
szükséges idõtartamot, a<br />
kísérlet elsõ hat hónapjában. Az<br />
írásbeli eljárást kombinálták a közvetlen<br />
párbeszédekkel és közvetlen<br />
kapcsolatfelvétellel a bíróság és a felek<br />
között.<br />
A bíróságok specializációja<br />
A specializáció egyik módja a minõség<br />
javításának és a gyorsabb ügyintézésnek.<br />
Ez lehet belsõ specializáció:<br />
az összes bíróra kiterjed egy<br />
adott bíróságon, vagy csak bizonyos<br />
bírókra, vagy bizonyos ügytípusra.<br />
Lehet külsõ specializáció: azok bírók,<br />
akik részt kívánnak venni, bejelentkeznek<br />
egy „szakértõi adatbázisba”,<br />
regionális szinten. Az adatbázis<br />
tartalmazná a bíró szakterületét,<br />
szakmai tapasztalatát, addigi ügyeit.<br />
Ez minden bíróság számára elérhetõ<br />
lenne az adott régióban. Egy bonyolultabb<br />
ügyben a bíróság kapcsolatba<br />
léphetne egy, a listában szereplõ<br />
bíróval, és tanácsot kérhetne, vagy<br />
javaslatot a döntésre vonatkozóan.<br />
A kis országok számára a specializált<br />
bíróságok mûködtetése nem<br />
gazdaságos, a földrajzi távolság<br />
nagy lehet, így az állampolgárok jogvédelme<br />
ebben a rendszerben veszélybe<br />
kerül. A belsõ specializáció<br />
modelljeit vizsgálva, a legjobb megoldásnak<br />
tûnik a specializációt a bíróságokon<br />
belülre korlátozni, bizonyos<br />
bírák vagy ügycsoportok esetére.<br />
Svéd bírókat kérdeztek a szakoso-<br />
3 Time management of justice systems: A Northern Europe study, Strasbourg, 2005.<br />
162 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language