collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A glosszátorok idejében úgy gondolták,<br />
hogy az egyes jogi szövegek<br />
már önmagukban is igazak, ezért<br />
elegendõ az egyes szöveghelyek értelmét<br />
felfedni. A glosszátorok az<br />
egyes szövegeket széljegyekkel látták<br />
el. A szövegek széljegyzetelése<br />
nyomán nevezték el õket glosszátoroknak.<br />
A glosszátorok kísérletet tettek az<br />
egyes ellentmondások kiküszöbölésére<br />
is, így jogalakító szerepük is<br />
meghatározó.<br />
A glossák az elsõ átfogó dogmatikai<br />
megközelítés eredményei.<br />
A glosszátorok tudományos munkásságuk<br />
mellett ügyvédként illetve<br />
szakértõként is tevékenykedtek. Az<br />
általuk készített summákról megoszlanak<br />
a vélemények. Egyesek szerint<br />
tankönyvként csekély mértékben lehetett<br />
használni õket, viszont mások<br />
szerint a Digestát sosem alkalmazták<br />
volna a gyakorlatban, ha nincsenek<br />
ezek a summák.<br />
Egyes városokban a collegium<br />
jurisconsultorumba történõ felvételhez,<br />
elõfeltételként támasztották azt,<br />
hogy a felvételt kérõ birtokában legyen<br />
egy summa, ami a mûvek gyakorlati<br />
jelentõségét mutatja.<br />
A summák támpontul szolgáltak<br />
az esetek megoldásában, de a bonyolultabb<br />
esetekben már nem voltak<br />
elégségesek.<br />
A városi statútumok már korán<br />
kötelezõvé tették, hogy a bírónak egy<br />
jogban járatos személytõl, profeszszortól<br />
szakvéleményt kelljen kérnie,<br />
amit az eljárásban, az eset megoldása<br />
során alkalmaznia is kellett. Feltételként<br />
támasztották, hogy a bíró nem<br />
hozhatott olyan ítéletet, amely a<br />
szakvéleménnyel illetve a glosszákkal<br />
ellentétes. A XIII. században még<br />
elenyészõ, de a XIV. században már<br />
egyre gyakoribbak az olyan tartalmú<br />
statútumok, amelyek a bíró ezen kötelezettségét<br />
írják elõ.<br />
A XIII. századtól kezdõdõen a bíróságoknak<br />
szükségük volt egy<br />
megbízható forrásra, amely a döntésük<br />
alapjául felhasználhattak.<br />
Accursius Glossa ordinariája ezt az<br />
igényt elégítette ki, mert a bíróságoknak<br />
nem volt minden egyes esetben<br />
lehetõségük szakvélemény kérésére.<br />
Nemcsak a bíróságok, hanem jogtanárok<br />
is felismerték a Glossa ordinariában<br />
rejlõ lehetõségeket saját<br />
gyakorlati és szakértõi tevékenységük<br />
során, amely munkát a<br />
Glossához hasonló mûvek megkönnyítettek.<br />
A bírósági szerveket a XIII. század<br />
közepétõl kezdõdõen szindikátusi<br />
eljárás keretében felelõsségre<br />
vonhatták. Azok a bírák, akik a<br />
Glossát követték ítélkezési gyakorlatukban,<br />
a szindikátusi eljárásban<br />
felmentették.<br />
A Glossa Ordinaria elismertsége<br />
kilépett Bologna falai közül, és használatba<br />
vették Észak-Itália városaiban<br />
is, ahol a késõbbiekben kötelezõ<br />
erõvel ruházták fel.<br />
Accursius Glossája igen magas<br />
képzettséget igényelt. Elterjedése<br />
azonban nem szorította háttérbe az<br />
egyetemek jogtudósait, továbbra is<br />
szükség volt mûködésükre, mert<br />
egy-egy bonyolultabb esetben<br />
szakvéleményt kértek tõlük. A<br />
Glossa az oktatásban is jelents szerepet<br />
töltött be, mert a professzorok<br />
nagy hangsúlyt fektettek tartalma<br />
elsajátítására, mert az egyetemi<br />
hallgatókat a gyakorlat számára<br />
nevelték.<br />
A glosszátorok mégsem akartak<br />
az ókori jogászokkal egy sorba lépni,<br />
hozzájuk hasonlókká válni. A ius<br />
respondendit nem kívánták átvenni,<br />
ami által olyan privilegizált helyzetbe<br />
kerülhettek volna, mint az ókori<br />
tudósok. Accursius álláspontja szerint<br />
a kortárs jogtudósok véleményei<br />
csak sententia probalilisként,<br />
vagyis valószínû állásfoglalásként<br />
vehetõk figyelembe, és az interpretatio<br />
iuris körébe sorolható. Tehát a<br />
tudósok értelmezése valószínû és<br />
nem szükségszerû – interpretatio<br />
doctorum probabilis et non necessaria.<br />
A glosszátorok a jogalkotást és<br />
a normák értelmezését egyértelmûen<br />
az uralkodó jogosítványai közé<br />
sorolták.<br />
A Glossa megállapításai jelentették<br />
az uralkodó tant, és szinte kiátkozták<br />
azokat, akik az eredeti forrásszövegre<br />
merészeltek hivatkozni,<br />
amivel azt a látszatot keltették, hogy<br />
jobban értik a iustinianusi szövegeket,<br />
mint maga Accursius. Egyesek<br />
oly szélsõséges nézeteket is vallottak,<br />
hogy valóságos prófétákat láttak<br />
a glosszátorokban. Szemléletesen<br />
tükrözi Raphael Fulgosius XIV. századi<br />
jogtudós kijelentése a kor szellemét:<br />
„inkább álljon mellettem a<br />
glosszátor, mint a szöveg”.<br />
A Glossa Ordinaria sikere a benne<br />
lévõ információk teljességében<br />
rejlik, illetve azok egy egységes<br />
forrásra vezethetõk vissza. Itália<br />
széttagoltsága miatt hiányzott egy<br />
központi felsõbíróság, ami a jogbizonytalanság<br />
érzését erõsítette. Végül,<br />
de nem utolsó sorban, már a<br />
Corpus Iuris is leszögezi a normák<br />
szokásszerû értelmezéshez való kötöttségét.<br />
A kezdetekben a Glossa testesítette<br />
meg az uralkodó tant. A gloszszák<br />
egy részét, mint téveseket az<br />
idõ rozsdás szitája megrostálta,<br />
amely helyére új tanokat állítottak,<br />
amelyeket a gyakorlatban csak nehezen<br />
fogadtak el. A bírák és ügyvédek<br />
ragaszkodtak a Glossa állásfoglalásaihoz.<br />
A XV-XVI. századra a Glossa<br />
Ordinaria tekintélye csúcsán állt, de<br />
a késõbbiekben is a jogtudomány és<br />
joggyakorlat számára tájékozódási<br />
pont tekintett rá.<br />
58 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language