collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Fehér Lóránt<br />
2.4. A vagyont terhelõ zálogjog<br />
A mai terminológiával vagyont terhelõ<br />
zálogjognak nevezett jogintézménynek<br />
a hazai zálogjogi szabályozásban<br />
való elsõ megjelenése Az ipari<br />
záloglevelekrõl szóló 1928. évi<br />
XXI. Törvénycikkben valósult meg.<br />
Természetesen a szocialista éra jogalkotása<br />
mellõzte ezt a jogrendbõl, ám<br />
az I. Zálogjogi Novella visszahozta a<br />
zálogjogi szabályozásba, ami azt<br />
tükrözheti, hogy Magyarországon<br />
mind az XX. század elsõ évtizedeiben,<br />
mind az utolsóban a gazdasági<br />
élet szereplõi tõkehiánnyal küzdöttek<br />
(a jogintézmény fenntartása azt<br />
mutatja, hogy az elképzelések szerint<br />
fognak is).<br />
A szabályozás az I. Zálogjogi Novella<br />
szerkezetének megfelelõen elõször<br />
a zálogjog tárgyai között kapott<br />
helyet, majd a II. Zálogjogi Novellát<br />
követõen önállóvá vált. Ettõl az önállóságától<br />
szeretné a Tervezet megfosztani<br />
azzal, hogy hasonlóan a jogon<br />
és a követelésen fennálló zálogjoghoz,<br />
szerkezetileg ez is bekerülne<br />
a jelzálogjogba.<br />
Egymás mellé helyezve a vagyont<br />
terhelõ zálogjogra vonatkozó Ptkbeli<br />
rendelkezést, és a Tervezetben<br />
hasonló funkciót betöltõ (jel)zálogjogi<br />
szabályozást, megállapítható,<br />
hogy a Tervezet eltekint a vagyont<br />
terhelõ zálogjog jelenlegi formában<br />
történõ szabályozásától.<br />
A hatályos szabályozás a Ptk.<br />
266. § (1) bekezdésében szerepel.<br />
Ez kimondja, hogy: „Jogi személy,<br />
illetve jogi személyiség nélküli gazdasági<br />
társaság vagyonának egészén<br />
vagy annak önálló gazdasági egységként<br />
mûködtethetõ részén 15<br />
(vagyon)<br />
az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések<br />
(vagyontárgyak) meghatározása<br />
nélkül – a zálogszerzõdés közjegyzõi<br />
okiratba foglalásával és a zálogjognak<br />
a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével<br />
– vagyont terhelõ zálogjog<br />
alapítható.”<br />
A Tervezet szerint a vagyont terhelõ<br />
zálogjogra vonatkozó szabályozás,<br />
ami már ezt az elnevezést nem is<br />
viselné, az alábbiak szerint nézne ki:<br />
4:109. § (Jelzálogjog dolgok, jogok,<br />
követelések egyediben változó állományán)<br />
A zálogjogi nyilvántartásba<br />
bejegyzett zálogjog több, egyértelmû<br />
azonosításra alkalmas körülírással<br />
meghatározott dolgon, 16 jogon, követelésen<br />
is fennállhat, ebben az esetben<br />
a zálogjog tárgyát mindenkor<br />
azok a körülírásnak megfelelõ dolgok,<br />
jogok, követelések alkotják,<br />
amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési<br />
joggal bír.<br />
A két szabályozás közös pontja a<br />
gazdasági funkciójában érhetõ nyomon.<br />
Eszerint a zálogjog fennállása<br />
nem érinti a zálogtárgyak folyamatos<br />
cserélõdése, azaz a gazdaság szereplõi<br />
úgy tudnak hitelhez jutni,<br />
hogy a gazdálkodáshoz szükséges<br />
vagyonelemeket lekötnék. A „lebegõ<br />
zálogjog” elnevezés tehát a továbbiakban<br />
is helytálló lesz. A Tervezethez<br />
fûzött jogalkotói magyarázatból<br />
az derül ki, hogy az új szabályozás a<br />
jövõbeni zálogjog és a fajlagos zálogjog<br />
kombinációjának tekinthetõ<br />
inkább, mint a vagyont terhelõ zálogjogi<br />
szabályozás újabb generációjának.<br />
Ugyanitt megtalálható három<br />
lényeges különbség a két szabályozás<br />
között. 1. Elhagyták a II. Zálogjogi<br />
Novelláig nem teljesen egyértelmû<br />
kikötést, hogy a zálogjog tárgya<br />
önálló gazdasági egységet alkosson.<br />
2. Egyértelmûvé teszik, hogy ingatlanok,<br />
és más olyan vagyontárgyak<br />
vonatkozásában, amelyekrõl nyilvántartás,<br />
vagy lajstrom van vezetve,<br />
csak az adott nyilvántartásba történõ<br />
– a mai értelemben – hagyományos<br />
jelzálogjoggal terhelhetõ meg.<br />
Ez, a közhitelesség elvének és a forgalom<br />
biztonságának egyik szükségszerû<br />
hozománya. A harmadik<br />
különbség abban mutatkozik meg,<br />
hogy a korábbi szabályozással szemben<br />
nincsenek különös szabályai a<br />
zálogjog érvényesítésének. A vagyont<br />
terhelõ zálogjog érvényesítésekor<br />
a jogosultnak a hatályos szabályozás<br />
szerint két módja van. Egyrészrõl<br />
az, hogy az addig „lebegõ”<br />
zálogjogot konkrét jelzáloggá, illetve<br />
kézizáloggá alakítsa. Az említett átalakítás<br />
felszínre hozhatja a vagyont<br />
terhelõ zálogjog, a hitelezõt érintõ<br />
legnagyobb problémáját. Egy konkrét<br />
(jel)zálogjog a bejegyzéstõl hatályos,<br />
azaz, hiába állt fenn már hoszszabb<br />
ideje a vagyont terhelõ zálogjog,<br />
ha az adott idõ alatt harmadik<br />
személy részére például az Ingatlannyilvántartásba<br />
jelzálogjogot jegyeztek<br />
be. Ebben az esetben ugyanis a<br />
vagyont terhelõ zálogjog jogosultját<br />
csak a soron következõ ranghelyre<br />
fogják bejegyezni, ami a jelentõsen<br />
csökkentheti a zálogjogosult kielégítési<br />
esélyeit. „A vagyont terhelõ zálogjog<br />
érvényesítésére nyitva álló<br />
másik lehetõség, hogy a jogosult a<br />
vagyon egységének fenntartása mellett,<br />
a vagyon egészébõl keres kielégítést.”<br />
17<br />
A Tervezet magyarázata<br />
szerint „ez a kielégítési mód a gyakorlatban<br />
nem mûködik, sem a bírósági<br />
végrehajtásra, sem a zálogjog<br />
bíróságon kívüli érvényesítésére vonatkozó<br />
szabályozás nem teszi lehetõvé.<br />
…A vagyon egységben történõ<br />
értékesítése csak olyan eljárásban<br />
képzelhetõ el, amely a zálogkötelezett<br />
valamennyi hitelezõjére kiterjed<br />
és mindazon kérdések rendezését<br />
igényli, amelyek a kollektív fizetésképtelenségi<br />
eljárásban felmerülnek.<br />
A zálogjog vagyonegység fenntartása<br />
melletti érvényesítése (vagyonegységben,<br />
mûködõ egységben való<br />
értékesítés) tehát nem képzelhetõ el<br />
egy záloghitelezõ egyedi végrehajtási,<br />
igényérvényesítési eljárásaként.<br />
A vagyont terhelõ zálogjog vagyonegység<br />
fenntartása melletti érvényesítésének<br />
szabályozása szükségképpen<br />
egy kollektív fizetésképtelenségi<br />
eljárás szabályozásába torkollana.”<br />
18<br />
2.5. Az önálló zálogjog<br />
A német gyökerekkel rendelkezõ<br />
jogintézmény a magyar zálog-jogtörténetben<br />
elõször telekadósság néven<br />
15 A gyakorlati életben nem igazán tudják eldönteni, hogy mi számít, vagy hogy milyen ismérvek alapján lehet megállapítani egy gazdasági társaság<br />
részérõl, hogy az önállóan mûködtethetõ-e.<br />
16 Az ingatlanok, valamint a lajstrommal rendelkezõ ingó dolgok vonatkozásában a vagyont terhelõ zálogjognak megfelelõ zálogjog a Tervezet<br />
szerint nem lesz alapítható.<br />
17 Kapa Mátyás: A zálogjog. In: A Polgári Törvénykönyv magyarázata (szerk. Török Gábor) III. kötet. Magyar Hivatalos Közlönykiadó , Budapest<br />
2006., 471. oldal.<br />
18 Az új Ptk. tervezetének a 4:101. §-hoz fûzött magyarázat.<br />
120 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language