collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Zálogjog az új Polgári Törvénykönyv Tervezetében – avagy vissza a jövõbe<br />
többi vagy a két alapkategóriába kerülne,<br />
vagy kikerülne a zálogjogi<br />
szabályozásból, és megszûnne. Ez<br />
természetesen azt is jelenti, hogy a jelenlegi<br />
zálogjogi szabályozás alapvetõen<br />
átalakulna, mégpedig úgy,<br />
hogy a Tervezet nem a különbözõ<br />
zálogjogonként haladna, hanem egységesen,<br />
a zálogjog létszakaszait követné,<br />
ami révén a szabályozás viszszakanyarodna<br />
az I. Zálogjogi Novella<br />
hatályba lépését követõ szabályozáshoz.<br />
Ennek ellenére a továbbiakban<br />
a hatályos szabályozás szerint<br />
haladok tovább.<br />
2.1. A kézizálogjog<br />
Ahogy a korábbiakból már kiderül, a<br />
kézizálogjog lenne a zálogjog egyik<br />
alapkategóriája. A jelzálogjogtól való<br />
megkülönböztetés alapja továbbra is<br />
az maradna, hogy a zálogjogosultat<br />
megilleti-e a zálogtárgy birtoklásának<br />
joga. A Tervezet azt, hogy mi lehet<br />
kézizálogjog tárgya negatív megközelítéssel<br />
határozná meg. Így a kizárás<br />
vonatkozna az ingatlanokra –<br />
ahogy most is, valamint a lajstromozott<br />
ingó dolgokra. 10 Rögzíteni kívánja<br />
a Tervezet azt is, hogy nem lehet<br />
kézizálogjogot alapítani a dolog egy<br />
részén, sem annak tulajdoni hányadán.<br />
Ez érthetõ is, hiszen a kézizálogjog<br />
esetében a hangsúly a zálogtárgy<br />
átadásán van, és elég nehéz lenne,<br />
mondjuk egy televízió felét átadni.<br />
2.2. A jelzálogjog<br />
A jelenlegi zálogjogok másik nagy<br />
„túlélõje” a jelzálogjog maradna.<br />
A késõbbiekben azonban látni fogjuk,<br />
hogy a klasszikus ingatlan-jelzálogjog<br />
tovább bõvülne. Ezt a bõvülést<br />
az I. Zálogjogi Novella indította<br />
el, azzal, hogy újra bevezette az ingó<br />
jelzálogjogot. 11 A Tervezet ezt az utat<br />
tovább kívánja járni, és a jelenleg<br />
még önállóan szabályozott vagyont<br />
terhelõ zálogjogot, valamint a jogon,<br />
illetve követelésen fennálló zálogjogot<br />
expressis verbis a jelzálogjogba<br />
integrálná úgy, hogy a Tervezet<br />
4:108. § (1) bekezdése kimondja:<br />
hogy: Jelzálogjog tárgya lehet minden<br />
dolog, átruházható követelés és<br />
olyan jog, amely átruházható vagy<br />
amelynek gyakorlása átengedhetõ,<br />
továbbá a 4:109. § szerint (Jelzálogjog<br />
dolgok, jogok, követelések egyediben<br />
változó állományán). A zálogjogi<br />
nyilvántartásba bejegyzett zálogjog<br />
több, egyértelmû azonosításra<br />
alkalmas körülírással meghatározott<br />
dolgon, jogon, követelésen is fennállhat,<br />
ebben az esetben a zálogjog tárgyát<br />
mindenkor azok a körülírásnak<br />
megfelelõ dolgok, jogok, követelések<br />
alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett<br />
rendelkezési joggal bír.<br />
A jelzálogjog lényege továbbra is<br />
az maradna, hogy a zálogtárgyat<br />
nem kell a zálogjogosultnak átadni,<br />
azaz a zálogtárgy birtoklásának joga<br />
a zálogkötelezettet illeti meg. Amíg a<br />
kézizálogjognál a zálogjog létrejöttének<br />
nélkülözhetetlen eleme a zálogtárgy<br />
átadása, addig ez az elem a jelzálogjognál<br />
a megfelelõ nyilvántartásba<br />
a zálogjog bejegyzése.<br />
2.3. Zálogjog jogon,<br />
illetve követelésen<br />
1996. elõtt a Ptk. a jogon, illetve követelésen<br />
fennálló zálogjogot mind a<br />
kézizálogtól, mind a jelzálogtól külön<br />
szabályozta – tette ezt vélhetõen<br />
azért, mert nem tudta (és esetleg<br />
nem is akarta) besorolni az említett<br />
két zálogjogba.<br />
Az I. Zálogjogi Novella a Ptk-nak<br />
a zálogjog létszakaszaihoz igazításával<br />
bizonytalanságot szült, mivel<br />
nem volt egyértelmûen eldönthetõ,<br />
hogy a jog, illetve követelés elzálogosításkor<br />
a kézizálogra, vagy a<br />
jelzálogra vonatkozó szabályozást<br />
kell-e alkalmazni, 12 csupán azt<br />
mondta ki, hogy zálogjog tárgya lehet<br />
jog, illetve követelés.<br />
A II. Zálogjogi Novella a zálogtárgy<br />
sajátos természete miatt visszatért<br />
– és ma is tartja magát – ahhoz az<br />
elképzeléshez, ami szerint a jogon, illetve<br />
a követelésen fennálló zálogjogot<br />
külön kell tárgyalni. Arról azonban<br />
nem szól a Ptk., hogy rá a jelzálogjog,<br />
vagy a kézizálogjog szabályai<br />
irányadóak. Kimondja ugyan, hogy<br />
„ha a jog vagy követelés fennállását<br />
közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és<br />
az errõl szóló jogszabály elzálogosításukat<br />
e nyilvántartásba való bejegyzéshez<br />
köti, a zálogjog e nyilvántartásba<br />
való bejegyzéssel jön létre.” 13<br />
Ebbõl kiindulva azt tudom megállapítani,<br />
hogy bizonyos esetekben a<br />
jelzálogjog szabályai mindenképpen<br />
alkalmazandók, de egyéb esetekben<br />
a kézizálogjog szabályai nincsenek<br />
kizárva.<br />
Ahogy már korábban írtam, a<br />
Tervezet ezt a zálogjogot a jelzálogjogba<br />
helyezné, azaz a jogon, illetve<br />
követelésen fennálló zálogjogot<br />
mindig valamely nyilvántartásba 14<br />
bejegyzéssel lehetne alapítani. Ennek<br />
kimondása egyrészrõl elképzelhetõ<br />
kényszerbõl azért, hogy az egységes<br />
rendezõ elv szerint tudják a<br />
Tervezetet megalkotni, másrészrõl<br />
azt tudom elképzelni még, hogy el<br />
kívánják kerülni azt a jogilag nem<br />
kívánt helyzetet, amit az I. Zálogjogi<br />
Novella szült az ingatlanokkal kapcsolatban,<br />
azaz, hogy egy ingatlan<br />
elzálogosítható volt – elvben – mind<br />
jelzálogjoggal, mind kézizálogjoggal,<br />
ám ez utóbbi esetben is megkövetelték<br />
az ingatlan-nyilvántartási<br />
bejegyzést. Harmadrészt az fordult<br />
meg a fejemben, hogy egy jog kézizálogjoggal<br />
való elzálogosításakor a<br />
jogból fakadó elõnyök – akár vagyoniak<br />
– is a zálogjogosultra száll-<br />
(hat)nak át, ami, ha távolról is, de<br />
emlékeztet a korábban létezõ antichretikus<br />
megállapodás alapján a<br />
kézizálogjoggal terhelt ingatlan<br />
hasznosításából fakadó elõnyök<br />
megszerzésére.<br />
10 Úszólétesítmények, légi jármûvek, szabadalmi lajstrom, védjegylajstrom, mintaoltalmi lajstrom.<br />
11 A bankhitelt biztosító zálogjog quasi ezt pótolta a I. Zálogjogi Novelláig, de már a nevébõl is látszik, hogy kizárólag a bankok válhattak ilyen<br />
zálogjog jogosultjává.<br />
12 Elvben mind a kettõnek van létjogosultsága. Elképzelhetõ például, hogy egy szabadalmi jogot jelzálogjoggal terhelnek meg, ami nem akadálya<br />
annak, hogy azt, licencszerzõdés alapján más is használja, és az ebbõl befolyó hasznok a zálogkötelezettet illessék meg. Jogon, illetve követelésen<br />
kézizálogjog alapításakor szerintem az – erre alkalmas – jog gyakorlásának, illetve a követelés érvényesítésének az átengedése vagy<br />
ehhez szükséges okiratok átadása megfelel a hagyományosabb értelemben vett kézizálogjognál hasonló célt szolgáló „dolog átadásnak”.<br />
13 Ptk. 267.§ (1) bekezdés 4. mondat.<br />
14 Vagy valamely jogot tartalma szerint vezetett – például a szabadalmi hivatal által vezetett szabadalmi jogokat tartalmazó – nyilvántartásba,<br />
vagy a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara által névre szóló nyilvántartásba jegyezhetõ be.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
119
Change language