collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4.5. Görögország: a részmunkaidõ<br />
ösztönzése<br />
A görög kormány a közelmúltban új<br />
intézkedést hozott a részmunkaidõs<br />
foglalkoztatás, s vele párhuzamosan<br />
a szociális területen végzett munka<br />
ösztönzésére.<br />
Az új jogszabály a jövõben lehetõvé<br />
teszi az állami, illetve helyi hatóságok<br />
számára, hogy hatékonyan reagáljanak<br />
a már létezõ vagy esetlegesen<br />
megjelenõ szociális szükségletekre,<br />
miközben részben a munkanélküliség<br />
problémáját is orvosolni<br />
tudják. Az új rendelkezések értelmében<br />
ugyanis az állami szervezetek<br />
részmunkaidõs dolgozókat alkalmazhatnak<br />
új, illetve jobb minõségû<br />
szolgáltatások nyújtására a munkaerõpiac<br />
számos területén, az egészségügytõl<br />
kezdve az oktatáson át<br />
egészen a kulturális tevékenységig.<br />
Az állami munkáltatók részmunkaidõs<br />
dolgozóikat naponta legfeljebb<br />
négy órában foglalkoztathatják, illetve<br />
heti 20 órában egy határozott idõre<br />
szóló munkaszerzõdés keretében,<br />
melynek idõbeli hatálya nem haladhatja<br />
meg a két évet. 11 193<br />
Dr. Vasady Loránt Zsolt<br />
A vételi jogot engedõ szerzõdés feltûnõ<br />
értékaránytalanságra alapított<br />
megtámadásának lehetõsége/lehetetlensége<br />
1. Az opciós szerzõdésrõl általában<br />
A vételi jogot engedõ írásbeli megállapodás,<br />
az ún. opciós szerzõdés<br />
alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozatával<br />
ingyenesen, vagy opciós<br />
díj ellenében kikényszerítheti a kötelezett<br />
valamely vagyontárgyára nézve<br />
az adásvételi szerzõdés létrejöttét.<br />
A kötelezett hatalmassággal, egy<br />
egyoldalú alakító joggal ruházza fel<br />
a jogosultat, aki az opciós szerzõdésben<br />
foglalt vételár mellett, a vételi<br />
jog fennállásának idõtartamán belül<br />
létrehozhatja saját akaratelhatározásából<br />
az adásvételi szerzõdést. 1 Ha a<br />
jogosult él vételi jogával és az opciós<br />
szerzõdésben foglalt ellenérték fejében<br />
a dolgot egyoldalú nyilatkozattal<br />
megvásárolja, szerzõdések összefüggõ<br />
rendszerét hozza létre, ugyanis<br />
a felek között az opciós szerzõdésre<br />
alapítottan egy adásvételi szerzõdés<br />
is létrejön.<br />
A jogalkotó az opciós szerzõdést a<br />
Ptk.-ban az adásvétel egyes különös<br />
nemei között helyezte el az elõvásárlási<br />
joggal és a visszavásárlási joggal<br />
egyetemben; a rendszerváltást követõen<br />
kibontakozó modern piacgazdasági<br />
viszonyok szereplõi azonban<br />
új lehetõséget és nagyobb jelentõséget<br />
láttak e szerzõdéstípusban, és<br />
újabb funkciójának megfelelõen a<br />
pénztartozások visszafizetésének hatékony<br />
biztosítására kötötték meg<br />
üzleti partnereikkel. Gyakorlattá<br />
vált, hogy a kölcsönügyletek körében<br />
a hitelezõ (rendszerint egy hitelintézet)<br />
a kölcsönszerzõdés mellett opciós<br />
szerzõdést köt az adóssal, aki a tulajdonában<br />
lévõ valamely értékes dologra,<br />
így általában az ingatlanára vételi<br />
jogot enged a hitelezõnek a pénztartozás<br />
visszafizetésének elmaradása<br />
esetére. Az opció alapján a feltétel<br />
bekövetkezte, vagyis a kölcsön viszszafizetésének<br />
elmaradása esetén a<br />
hitelezõ egyoldalú nyilatkozattal<br />
megszerzi a dolog tulajdonjogát. 2<br />
A hitelezõ pozíciója a biztosítékkal<br />
jelentõsen erõsödik, mivel a pénzkövetelés<br />
megtérülése érdekében a<br />
szerzõdésszegést követõen, egyoldalú<br />
nyilatkozatával az adós tulajdonában<br />
lévõ dolgot megvásárolhatja a<br />
vele szemben fennálló követelését<br />
meghaladó vételárrész megfizetése<br />
ellenében, tehát tulajdonképpen a<br />
pénzkövetelésének beszámítása mellett.<br />
Ezen biztosítéki megoldás elterjedésének<br />
oka, hogy a zálogjog létesítésével<br />
egybevetve, alapítását tekintve<br />
olcsóbb, érvényesítését figyelembe<br />
véve egyszerûbb. Annak okán,<br />
hogy a tulajdon megszerzésére vonatkozó<br />
opciós jog egyfajta biztosítéki<br />
szerepet tölt be, a vételi jogot engedõ<br />
megállapodás quasi fiduciárius<br />
biztosítéknak is tekinthetõ annak kiemelése<br />
mellett, hogy valójában természetesen<br />
nem keletkeztet a hitelezõ<br />
javára korlátolt dologi jogot, pusztán<br />
kötelmi igényt az adásvételi szerzõdés<br />
létrehozására. 3<br />
Az újonnan kibontakozó gyakorlat<br />
visszásságát az okozza, hogy a hitelintézetek<br />
az opciós szerzõdésben<br />
az opció tárgyát képezõ dolog vételárát<br />
a forgalmi értéktõl eltérõ, attól<br />
általában alacsonyabb fedezeti értékben<br />
igyekeznek meghatározni az<br />
adóssal egyetértésben, aki általában<br />
– valódi tulajdonátruházási szándék<br />
11 http://www.eu-employment-observatory.net/en/newsletter/2003_05.asp<br />
1 A Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 375. § (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult<br />
a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba<br />
kell foglalni.<br />
2 Gárdos István – Gárdos Péter: Az engedményezés és a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása, Gazdaság és Jog, 4/2004., 14. o.<br />
3 Leszkoven László: A biztosítéki célú vételi jog néhány kérdésérõl, Gazdaság és Jog, 12/2004., 20. o. A szerzõ tanulmányában a fiduciárius biztosítékokhoz<br />
képest a vételi jog sajátosságát abban látja, hogy az még ideiglenesen sem ad többet, erõsebb jogosultságot a hitelezõnek (konkrétan:<br />
nem teszi a hitelezõt tulajdonossá), pusztán arra jogosítja fel, hogy az adós szerzõdésszegése esetében az adásvételi szerzõdés kikényszerítésével<br />
a hitelezõ legális beszámítási alapot teremtsen annak érdekében, hogy a lejárt követelését, az ilyen módon fedezetül ajánlott dologból<br />
kielégíthesse.<br />
2007. évi 2–3. szám