26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

4.5. Görögország: a részmunkaidõ<br />

ösztönzése<br />

A görög kormány a közelmúltban új<br />

intézkedést hozott a részmunkaidõs<br />

foglalkoztatás, s vele párhuzamosan<br />

a szociális területen végzett munka<br />

ösztönzésére.<br />

Az új jogszabály a jövõben lehetõvé<br />

teszi az állami, illetve helyi hatóságok<br />

számára, hogy hatékonyan reagáljanak<br />

a már létezõ vagy esetlegesen<br />

megjelenõ szociális szükségletekre,<br />

miközben részben a munkanélküliség<br />

problémáját is orvosolni<br />

tudják. Az új rendelkezések értelmében<br />

ugyanis az állami szervezetek<br />

részmunkaidõs dolgozókat alkalmazhatnak<br />

új, illetve jobb minõségû<br />

szolgáltatások nyújtására a munkaerõpiac<br />

számos területén, az egészségügytõl<br />

kezdve az oktatáson át<br />

egészen a kulturális tevékenységig.<br />

Az állami munkáltatók részmunkaidõs<br />

dolgozóikat naponta legfeljebb<br />

négy órában foglalkoztathatják, illetve<br />

heti 20 órában egy határozott idõre<br />

szóló munkaszerzõdés keretében,<br />

melynek idõbeli hatálya nem haladhatja<br />

meg a két évet. 11 193<br />

Dr. Vasady Loránt Zsolt<br />

A vételi jogot engedõ szerzõdés feltûnõ<br />

értékaránytalanságra alapított<br />

megtámadásának lehetõsége/lehetetlensége<br />

1. Az opciós szerzõdésrõl általában<br />

A vételi jogot engedõ írásbeli megállapodás,<br />

az ún. opciós szerzõdés<br />

alapján a jogosult egyoldalú nyilatkozatával<br />

ingyenesen, vagy opciós<br />

díj ellenében kikényszerítheti a kötelezett<br />

valamely vagyontárgyára nézve<br />

az adásvételi szerzõdés létrejöttét.<br />

A kötelezett hatalmassággal, egy<br />

egyoldalú alakító joggal ruházza fel<br />

a jogosultat, aki az opciós szerzõdésben<br />

foglalt vételár mellett, a vételi<br />

jog fennállásának idõtartamán belül<br />

létrehozhatja saját akaratelhatározásából<br />

az adásvételi szerzõdést. 1 Ha a<br />

jogosult él vételi jogával és az opciós<br />

szerzõdésben foglalt ellenérték fejében<br />

a dolgot egyoldalú nyilatkozattal<br />

megvásárolja, szerzõdések összefüggõ<br />

rendszerét hozza létre, ugyanis<br />

a felek között az opciós szerzõdésre<br />

alapítottan egy adásvételi szerzõdés<br />

is létrejön.<br />

A jogalkotó az opciós szerzõdést a<br />

Ptk.-ban az adásvétel egyes különös<br />

nemei között helyezte el az elõvásárlási<br />

joggal és a visszavásárlási joggal<br />

egyetemben; a rendszerváltást követõen<br />

kibontakozó modern piacgazdasági<br />

viszonyok szereplõi azonban<br />

új lehetõséget és nagyobb jelentõséget<br />

láttak e szerzõdéstípusban, és<br />

újabb funkciójának megfelelõen a<br />

pénztartozások visszafizetésének hatékony<br />

biztosítására kötötték meg<br />

üzleti partnereikkel. Gyakorlattá<br />

vált, hogy a kölcsönügyletek körében<br />

a hitelezõ (rendszerint egy hitelintézet)<br />

a kölcsönszerzõdés mellett opciós<br />

szerzõdést köt az adóssal, aki a tulajdonában<br />

lévõ valamely értékes dologra,<br />

így általában az ingatlanára vételi<br />

jogot enged a hitelezõnek a pénztartozás<br />

visszafizetésének elmaradása<br />

esetére. Az opció alapján a feltétel<br />

bekövetkezte, vagyis a kölcsön viszszafizetésének<br />

elmaradása esetén a<br />

hitelezõ egyoldalú nyilatkozattal<br />

megszerzi a dolog tulajdonjogát. 2<br />

A hitelezõ pozíciója a biztosítékkal<br />

jelentõsen erõsödik, mivel a pénzkövetelés<br />

megtérülése érdekében a<br />

szerzõdésszegést követõen, egyoldalú<br />

nyilatkozatával az adós tulajdonában<br />

lévõ dolgot megvásárolhatja a<br />

vele szemben fennálló követelését<br />

meghaladó vételárrész megfizetése<br />

ellenében, tehát tulajdonképpen a<br />

pénzkövetelésének beszámítása mellett.<br />

Ezen biztosítéki megoldás elterjedésének<br />

oka, hogy a zálogjog létesítésével<br />

egybevetve, alapítását tekintve<br />

olcsóbb, érvényesítését figyelembe<br />

véve egyszerûbb. Annak okán,<br />

hogy a tulajdon megszerzésére vonatkozó<br />

opciós jog egyfajta biztosítéki<br />

szerepet tölt be, a vételi jogot engedõ<br />

megállapodás quasi fiduciárius<br />

biztosítéknak is tekinthetõ annak kiemelése<br />

mellett, hogy valójában természetesen<br />

nem keletkeztet a hitelezõ<br />

javára korlátolt dologi jogot, pusztán<br />

kötelmi igényt az adásvételi szerzõdés<br />

létrehozására. 3<br />

Az újonnan kibontakozó gyakorlat<br />

visszásságát az okozza, hogy a hitelintézetek<br />

az opciós szerzõdésben<br />

az opció tárgyát képezõ dolog vételárát<br />

a forgalmi értéktõl eltérõ, attól<br />

általában alacsonyabb fedezeti értékben<br />

igyekeznek meghatározni az<br />

adóssal egyetértésben, aki általában<br />

– valódi tulajdonátruházási szándék<br />

11 http://www.eu-employment-observatory.net/en/newsletter/2003_05.asp<br />

1 A Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 375. § (1) bekezdése szerint, ha a tulajdonos másnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult<br />

a dolgot egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogra vonatkozó megállapodást – a dolog és a vételár megjelölésével – írásba<br />

kell foglalni.<br />

2 Gárdos István – Gárdos Péter: Az engedményezés és a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása, Gazdaság és Jog, 4/2004., 14. o.<br />

3 Leszkoven László: A biztosítéki célú vételi jog néhány kérdésérõl, Gazdaság és Jog, 12/2004., 20. o. A szerzõ tanulmányában a fiduciárius biztosítékokhoz<br />

képest a vételi jog sajátosságát abban látja, hogy az még ideiglenesen sem ad többet, erõsebb jogosultságot a hitelezõnek (konkrétan:<br />

nem teszi a hitelezõt tulajdonossá), pusztán arra jogosítja fel, hogy az adós szerzõdésszegése esetében az adásvételi szerzõdés kikényszerítésével<br />

a hitelezõ legális beszámítási alapot teremtsen annak érdekében, hogy a lejárt követelését, az ilyen módon fedezetül ajánlott dologból<br />

kielégíthesse.<br />

2007. évi 2–3. szám

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!