collega - Károli Gáspár Református Egyetem

Az Európai Bizottság eszközei az antitröszteljárás, azaz egy sajátos közigazgatási eljárás során
A panasz benyújtását követõen a
Bizottság mérlegeli, hogy indít-e eljárást
vagy sem. Amennyiben nem
indítja meg, akkor tájékoztatja a panaszost
errõl, ennek okairól, és kitûzi
azt a határidõt, amelyen belül a
panaszos írásban ismertetheti álláspontját.
Amennyiben a panaszos a
kitûzött határidõn belül nem ismerteti
álláspontját, akkor a panasz viszszavontnak
tekintendõ. Ha pedig az
elõírt határidõn belül közli az álláspontját,
és az írásbeli beadvány alapján
sem változik a bizottsági álláspont,
akkor a Bizottság írásban elutasítja
határozatával a panaszt. Ez
ellen az elutasító határozat ellen a
panaszos jogorvoslattal fordulhat az
Európai Bírósághoz. A panasz alapján
a Bizottság nem köteles megindítani
az eljárást, de amennyiben a
Rendelet 13. cikke alapján utasítja el,
akkor haladéktalanul értesítenie kell
a panaszost arról, hogy melyik nemzeti
versenyhatóság foglalkozik, illetve
foglalkozott már az üggyel.
2. Ideiglenes intézkedések
elrendelése
A Rendelet 8. cikkének (1) bekezdése
ad felhatalmazást a Bizottság számára,
hogy hivatalból ideiglenes intézkedést
rendeljen el, a versenyt veszélyeztetõ
komoly és helyrehozhatatlan
kár kockázata miatt felmerülõ
sürgõs esetben, prima facie megállapított
jogsértés alapján. Az ideiglenes
intézkedés elrendelése határozattal
történik, határozott idõre szól,
amely meghosszabbítható.
A 17-es rendelet nem adott explicit
felhatalmazást ideiglenes intézkedés
kibocsátására, ugyanakkor a Bíróság
már korábban lefektette ítéleteiben
azokat a kritériumokat, amelyek
fennforgása esetén lehetõség
volt elrendelésére.
3. Információszerzési
jogosítványok
Ahhoz, hogy a Bizottság megalapozott
döntést hozhasson, szükség van
az esetleges jogsértés feltárására, ehhez
pedig biztosítani kell a megfelelõ
információkat. A tényállás feltárásához
két eszközt vehet igénybe:
egyrészt információt kérhet, másrészt
pedig helyszíni vizsgálatot
folytathat le.
3.1. Információ kérése
A Rendelet 18. cikke alapján a Bizottság
a tényállás tisztázása érdekében
felvilágosítást kérhet egyrészt a vállalkozásoktól,
a vállalkozások társulásaitól,
másrészt a tagállamok kormányaitól
és versenyhatóságaitól.
A vállalkozásoktól, a vállalkozások
társulásaitól egyszerû kérelem,
vagy határozat formájában szerezheti
meg a szükséges információt. A Bizottság
köteles megküldeni mindkét
dokumentumot azon tagállam versenyhatóságának,
amelynek területén
a vállalkozásnak vagy a vállalkozások
társulásának a székhelye található.
Az egyszerû kérelemben a Bizottságnak
meg kell jelölnie:
– a kérelem jogalapját,
– célját,
– azt, hogy milyen információkat vár
a megkereséstõl,
– azt a határidõt, amelyen belül teljesíteni
kell az információszolgáltatást,
– valamint figyelmeztetnie kell a vállalkozást
arra, hogy amennyiben
hiányos vagy félrevezetõ információt
szolgáltat, akkor a Bizottság a
Rendelet 23. cikke alapján bírságot
szabhat ki.
A Bizottság dönthet úgy, hogy nem
egyszerû kérelem, hanem határozat
formájában kér információt. A határozat
tartalmi követelményei hasonlóak
az elõbbiekben ismertetettekhez,
többletelem ugyanakkor:
– utalnia kell a hiányos vagy félrevezetõ
információszolgáltatás 23.
cikkben meghatározott következményére,
illetve arra, hogy a 24.
cikk alapján kényszerítõ bírság kiszabásával
is számolnia kell a vállalkozásnak,
amennyiben nem
szolgáltatja a kért információt,
– valamint fel kell hívnia a figyelmet
arra, hogy a határozat az Európai
Bíróság elõtt megtámadható.
3.2. Helyszíni vizsgálat
A tényállás felderítésének másik
módszere a helyszíni vizsgálat, ezt a
versenyjogi szakzsargon „hajnali rajtaütésként”
emlegeti. 6
A helyszíni vizsgálatot az arra
feljogosított tisztviselõ és egyéb kísérõ
folytatja le írásbeli meghatalmazás,
vagy pedig a Bizottság
kötelezõ erejû határozata alapján. 7
A kétféle vizsgálati forma azonban
nem jelent lépcsõzetességet, vagyis
nem szükséges a határozat meghozatalát
megelõzõen megkísérelni a
meghatalmazás alapján történõ
vizsgálatot.
A vizsgálatot lefolytatók az alábbi
cselekmények megtételére jogosultak:
– a vállalkozásoknak és vállalkozások
társulásainak bármely helyiségébe,
területére, és közlekedési eszközébe
belépjenek,
– az üzletmenethez kapcsolódó
könyveket és más feljegyzéseket
megvizsgálják,
– elkészítsék vagy megszervezzék az
ilyen könyvek vagy feljegyzések
másolatát vagy kivonatát,
– a szükséges mértékben és idõre lepecsételjenek
bármilyen üzlethelyiségeket
és könyveket vagy nyilvántartásokat,
– magyarázatot kérjenek a vállalkozás
képviselõjétõl, a választ rögzítsék.
A kért magyarázat bármilyen formában
rögzíthetõ, egy példányt a vizsgálattal
érintett vállalkozás rendelkezésére
kell bocsátani. 8
Felmerülhet a gyanú, hogy az üzletmenethez
és a helyszíni vizsgálat
tárgyához kapcsolódó könyveket,
nyilvántartásokat a helyszíni vizsgálat
körébe nem esõ egyéb helyiségekben,
területen vagy közlekedési eszközön
tárolják – ideértve az igazgatók,
vezetõk és egyéb dolgozók otthonát
is –, ezért a versenysértõ magatartásokkal
szembeni hatékonyabb
harc eszközeként a Rendelet –
a 21. cikkében – lehetõvé teszi a Bizottság
számára, hogy az ilyen
egyéb helyszíneket is átvizsgálhasson
határozat alapján. Garanciális
6 Kende Tamás – Szûcs Tamás: Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 304. o.
7 Az írásbeli meghatalmazás, illetve a határozat kötelezõ tartalmi elemeit a Rendelet 20. cikkének (3)–(4) bekezdése tartalmazza.
8 773/2004/EK rendelet 4. cikk
2007. évi 2–3. szám
81