26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

zelésre, rendõrök általi fizikai bántalmazásra<br />

utaltak. Ezekbõl azt a konklúziót<br />

vonta le, hogy „a rendõrség<br />

õrizetében lévõ fogva tartottak a<br />

bántalmazás nem elhanyagolható<br />

veszélyének vannak kitéve”. 6<br />

Javasolta,<br />

hogy a jövõben a rendõrképzésen<br />

belül külön hangsúlyt fektessenek<br />

az emberi jogok, az emberi jogi<br />

kérdések oktatására.<br />

A bántalmazások megelõzésének<br />

egyik leghatékonyabb módja a panaszok<br />

mielõbbi és széleskörû kivizsgálása.<br />

Fontos szerephez jut továbbá<br />

a hozzátartozók gyors értesítésének,<br />

illetve az ügyvédhez és az orvoshoz<br />

fordulásnak a lehetõsége. Erre tekintettel<br />

az említett jogosítványok csak<br />

indokolt esetben, a kellõ mértékben<br />

és írásbeli rögzítés mellett korlátozhatók.<br />

Szükségesnek tartotta a Bizottság<br />

azt is, hogy a fogva tartottak<br />

kapjanak részletes, írásbeli tájékoztatást<br />

az õket megilletõ jogokról és terhelõ<br />

kötelezettségekrõl.<br />

A jelentés részletesen jellemezte a<br />

fogva tartás körülményeit is. Ennek keretében<br />

szó esett az elhelyezési lehetõségekrõl,<br />

a cellák méretérõl és berendezéseirõl,<br />

a rezsimrõl, az ellátásról,<br />

a képzésrõl és foglalkoztatásról.<br />

A rendõrségi fogdák állapotától<br />

„nem volt elragadtatva” a Bizottság.<br />

Különösen aggasztónak értékelte<br />

azon fogva tartottak helyzetét, akik<br />

hónapokat töltöttek a sokszor átmeneti<br />

elhelyezésre sem alkalmas zárkákban.<br />

Ezért azt a javaslatot tette,<br />

hogy az elõzetesen letartóztatottak<br />

rendõrségi fogva tartását sürgõsen<br />

vizsgálják felül.<br />

A meglátogatott büntetés-végrehajtási<br />

intézetekben a Bizottság tetszését<br />

váltotta ki a személyzet és az elítéltek<br />

közötti jó kapcsolat.<br />

A Fõvárosi Büntetés-végrehajtási<br />

Intézetben a túlzsúfoltságot, valamint<br />

a programok és a foglalkoztatás<br />

hiányát, míg Tökölön a képzési lehetõségek<br />

korlátozottságát emelte ki<br />

negatívumként a jelentés.<br />

Az egészségügyi szolgáltatásokról<br />

a Bizottság tájékoztató füzetek<br />

közzétételét látta szükségesnek és<br />

ajánlotta az illetékesek figyelmébe. A<br />

vizsgálók egyéb kérdésekkel is foglalkoztak:<br />

az élelmezéssel, a kapcsolattartással,<br />

a fegyelmezéssel, a személyzet<br />

képzésével.<br />

A CPT hat hónapon belül közbensõ,<br />

egy éven belül pedig végleges jelentés<br />

küldésére szólította fel országunkat.<br />

Az elsõ CPT-látogatás legjelentõsebb<br />

következménye és eredménye<br />

az volt, hogy nemcsak a közvélemény,<br />

hanem a kormány figyelmét<br />

is felhívta a büntetés-végrehajtás<br />

helyzetére és a megoldásra váró<br />

problémákra.<br />

A CPT 1999. december 5. és 16. között<br />

másodszor látogatott el Magyarországra.<br />

A delegáltak tíz kormányzati<br />

szervet, két igazságszolgáltatási<br />

szervet és az állampolgári jogok országgyûlési<br />

biztosát látogatták meg.<br />

A látogatás kezdete elõtt öt nem-kormányzati<br />

szerv képviselõivel találkoztak<br />

(Roma Jogok Európai Központja<br />

– ERRC, Magyar Emberi Jogvédõ<br />

Központ – MEJOK,<br />

Constitutional and Legal Policy<br />

Institute – COLPI, Polgári Szabadságok<br />

Magyar Uniója – HCLU, Magyar<br />

Helsinki Bizottság – MHB)<br />

A Bizottság az új vizsgálatok kezdeményezése<br />

mellett visszatért korábban<br />

tett ajánlásaira is, sõt olykor<br />

kifejezetten ez utóbbi szempontok<br />

szerint értékelt.<br />

Az összefoglaló élén szerepelt és<br />

ezzel a legnagyobb hangsúlyt kapta<br />

a túlzsúfoltság elleni küzdelemre, a további<br />

intézkedések megtételére való<br />

felhívás. Ennek keretében a CPT az<br />

Európa Tanács Miniszteri Bizottságának<br />

R(80) 11. számú, az elõzetes<br />

fogva tartással kapcsolatos, illetve<br />

R(92) 17. számú, a büntetéskiszabás<br />

következetességérõl szóló ajánlásait<br />

is megemlítette, ezek alkalmazására<br />

ösztönzött.<br />

Kínzásra utaló jelek, bizonyítékok ezúttal<br />

sem jutottak a látogatók tudomására,<br />

de Tökölön a Fiatalkorúak<br />

Büntetés-végrehajtási Intézetében<br />

néhány fogva tartott a személyzet általi<br />

szóbeli durvaságokra panaszkodott.<br />

Ettõl eltekintve a büntetés-vég-<br />

CPT-látogatások Magyarországon<br />

rehajtási személyzet és a fogva tartottak<br />

kapcsolatáról a delegációban<br />

kialakult kép kedvezõ volt. A szélesebb<br />

körû ellenõrzés érdekében a Bizottság<br />

1999. és 2000. évre vonatkozóan<br />

további tájékoztatást kért a személyi<br />

állomány általi durva bánásmód<br />

miatt benyújtott panaszokról és<br />

az ezek eredményeként folytatott<br />

vizsgálatokról.<br />

A IV. biztonsági csoportba 7<br />

sorolt<br />

fogva tartottak tekintetében elvárását<br />

fejezte ki a CPT az iránt, hogy<br />

ezen személyek írásban kapjanak tájékoztatást<br />

az ellenük foganatosított<br />

intézkedés indokolásáról. Mivel<br />

olyan speciális körülmények között,<br />

ami a IV. biztonsági fokozatú fogva<br />

tartást jellemzi sokkal nagyobb a veszélye<br />

az embertelen, megalázó bánásmód<br />

alkalmazásának, indokolt a<br />

garanciák körének mind tágabbra<br />

terjesztése. Javasolta a Bizottság,<br />

hogy a magyar hatóságok vegyék figyelembe<br />

az Európa Tanács Miniszteri<br />

Bizottságának R(82) 17. számú<br />

ajánlását a veszélyes fogva tartottak<br />

fogva tartásáról és a velük való bánásmódról.<br />

Elvárását fogalmazta<br />

meg a CPT aziránt is, hogy a IV. biztonsági<br />

csoportba soroltakra alkalmazott<br />

rezsimet (különösen a magánzárka,<br />

a telefonálás, a látogatófogadás<br />

rendjét) mielõbb vessék alá<br />

korrekciónak.<br />

A kényszereszközök alkalmazásának<br />

gyakorlata az említett biztonsági<br />

fokozatban a jelentés szerint „aránytalannak<br />

és büntetõ jellegûnek tekinthetõ”.<br />

8<br />

A CPT ezért követelte,<br />

hogy „a magyar hatóságok tegyenek<br />

azonnali lépéseket ennek a gyakorlatnak<br />

az észrevételeik tükrében való<br />

felülvizsgálatára”. 9<br />

Az 1994-es állapotokhoz képest a<br />

Bizottság némi javulást tapasztalt a<br />

fogva tartási körülmények tekintetében<br />

a Fõvárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben,<br />

de a fogva tartottak napirendjét<br />

még mindig nem találta megfelelõnek,<br />

ezért különféle programok kidolgozását<br />

javasolta. Megismételte<br />

továbbá a korábbi jelentésében foglalt,<br />

a látogatások rendjével és enge-<br />

6 Összefoglaló tájékoztató az Európa Tanács Kínzás Ellenes Bizottsága jelentésérõl.<br />

7 6/1996. IM rendelet (3) bekezdés d.) pontja szerint a IV. biztonsági csoportba kell besorolni azt az elítéltet, akinél alapos okkal arra lehet következtetni,<br />

hogy az intézet rendjét súlyosan sértõ cselekményt, szökést, a saját vagy mások életét, testi épségét sértõ vagy veszélyeztetõ magatartást<br />

fog tanúsítani, illetve ilyen cselekményt már elkövetett, és a biztonságos fogvatartás csak õrzéssel, kivételesen felügyelettel biztosítható.<br />

8 Vókó György: Jogvédelem. Börtönügyi Szemle 2000/2. 8. oldal<br />

9 Vókó György: Jogvédelem. Börtönügyi Szemle 2000/2. 8. oldal<br />

2007. évi 2–3. szám<br />

93

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!