26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Dr. Lukács Krisztina<br />

gált állam kormányával, mind a fogva<br />

tartási intézmények személyzetével<br />

és a fogva tartottakkal kialakítandó<br />

viszony kapcsán. Ennek legfõbb<br />

eszköze a megfelelõ tájékoztatás; célja<br />

pedig az, hogy a látogatás a fogadó<br />

államban ne keltsen ellenszenvet, tudatosuljon<br />

annak megelõzõ jellege;<br />

ugyanakkor a fogva tartottak körében<br />

se keltsen túlzott elvárásokat,<br />

amelyek csalódáshoz vezethetnek.<br />

Tevékenysége során a Bizottság figyelembe<br />

veheti a különbözõ emberi<br />

jogi egyezmények és dokumentumok<br />

rendelkezéseit ugyanúgy, mint<br />

az ezek alapján mûködõ bírói vagy<br />

egyéb jogalkalmazó fórumok esetjogát,<br />

ám azokhoz nincs kötve.<br />

A Bizottság összetételét a részes<br />

államokból delegált egy-egy képviselõ<br />

alkotja, akiket a Miniszteri Bizottság<br />

abszolút szavazattöbbséggel<br />

választ négy éves idõtartamra, és<br />

akik csak egyszer választhatók újra.<br />

A tagokkal szemben támasztott elvárások<br />

– ahogyan Ruzsonyi Péter tanulmányából<br />

megismerhetjük –<br />

meglehetõsen sokrétûek. 4<br />

A kiválasztott<br />

országba ellátogató konkrét<br />

küldöttségben a Konvenció elõírásai<br />

szerint legalább két bizottsági tag és<br />

megfelelõ számú szakértõ, valamint<br />

tolmács vesz részt. A gyakorlat némileg<br />

eltérõ: a nagyobb országokba<br />

utazó delegációkba öt, míg a kisebb<br />

államokba látogatókba három-négy<br />

tagot jelöl ki a Bizottság.<br />

Az idõszakos látogatásokhoz kezdetben<br />

sorshúzással választották ki<br />

az államokat, és arra törekedtek,<br />

hogy az elsõ vizsgálatokat kétévente<br />

újabbak kövessék. Eseti (ad hoc) látogatásról<br />

a Bizottság a hozzá érkezõ<br />

jelzések, értesülések alapján határozhat,<br />

de adott állam is kérheti, hogy<br />

ilyen keretek között tisztázódjon a<br />

fennálló helyzet. Az ismétlõdõ, ellenõrzõ<br />

látogatás során annak értékelésére<br />

kerül sor, hogy az adott<br />

ország mennyiben tett eleget a megelõzõ<br />

látogatás alkalmával tett ajánlásoknak.<br />

A látogatás megkezdése<br />

elõtt a Bizottság rendszerint jelzi az<br />

adott államnak látogatási szándékát<br />

és a kiválasztott intézmények nevét,<br />

ehhez a listához azonban a késõbbiek<br />

során nincs kötve. A küldöttség<br />

megérkezésekor elsõként az állami<br />

vezetõkkel találkozik. Egy-egy intézmény<br />

meglátogatásakor szintén a<br />

vezetõk, illetve a személyzet tagjai<br />

fogadják a csoportot, és ezt követi a<br />

találkozás a fogva tartottakkal. A tapasztalatokról<br />

a delegáltak feljegyzéseket<br />

készítenek, hang- és képrögzítõ<br />

eszközöket nem alkalmazhatnak.<br />

Feladatuk végeztével újra találkoznak<br />

az intézményvezetõkkel, a<br />

látogatás végén pedig az országos<br />

vezetõkkel. Mielõtt elhagynák az országot,<br />

a Bizottság tagjai megvitatják<br />

jelentéstervezetüket, a végleges jelentést<br />

a Bizottság késõbb fogja<br />

összeállítani.<br />

„A jelentés összefoglalja az eljárás<br />

mozzanatait, a megállapításokat,<br />

részletezi a meglátogatott intézményeket<br />

és, hogy kikkel folytattak<br />

megbeszéléseket. Bázisa a látogatás<br />

során tapasztalt tények felsorolása.<br />

Részletesen vizsgálja a fizikai körülmények<br />

mellett a bánásmódot is.” 5<br />

Az ajánlások teljesítésre az államok<br />

határidõt kapnak, nem teljesítés<br />

esetén pedig szankció szabható ki<br />

velük szemben. Az Európa Tanács<br />

nem nyújt anyagi segítséget a kívánalmak<br />

teljesítéséhez, de ajánlani<br />

tud olyan egyéb szervezeteket, alapítványokat,<br />

amelyek közremûködhetnek<br />

a finanszírozásban.<br />

A CPT tevékenységét nehezíti az<br />

egyes országok anyagi és eljárási<br />

szabályainak különbözõsége, valamint<br />

az, hogy az államok gyakran<br />

késlekednek az információ-szolgáltatással,<br />

olykor pedig egyáltalán<br />

nem mûködnek együtt.<br />

A Bizottság nem utasításokat bocsát<br />

ki és nem elsõsorban szankciókat<br />

alkalmaz – bár ez utóbbira a<br />

vizsgált állam hozzáállásától függõen<br />

sor kerülhet –, sokkal inkább abban<br />

nyújt segítséget az államoknak,<br />

hogy megfelelõ együttmûködés keretében<br />

megoldásokat találjanak az<br />

elfogadható, emberséges bánásmód<br />

kialakítására.<br />

A Magyarországon végzett<br />

CPT-látogatásokról<br />

A Magyar Köztársaság a Konvenciót<br />

megerõsítõ okiratát 1993. november<br />

4-én helyezte letétbe az Európa Tanács<br />

fõtitkáránál. A 14. cikk szerint<br />

az Egyezmény három hónap múltán<br />

hatályba is lépett, ám kihirdetésére<br />

csak 1995. február 22-én, az 1995. évi<br />

III. törvénnyel került sor. Az elsõ látogatást<br />

készítette elõ a kormány<br />

2121/1994. számú határozata, amely<br />

a legfõbb ügyészt szólította fel arra,<br />

hogy az érintett szervekkel egyeztetve<br />

nevezzen ki ún. nemzeti összekötõt,<br />

illetve a jövõben vegyen részt a<br />

látogatással kapcsolatos egyéb munkálatokban.<br />

A Bizottság elsõ magyarországi<br />

látogatása 1994. november 1. és 14.<br />

között zajlott le. Ezen a CPT öt tagja,<br />

két szakértõ, négy tolmács és a kíséretben<br />

a titkárság két tagja vett részt.<br />

Az Igazságügy Minisztérium hatáskörébe<br />

tartozó szervek közül a Fõvárosi<br />

Büntetés-végrehajtási Intézetet<br />

és a tököli Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási<br />

Intézetét tekintette meg<br />

a delegáció. A belügyminisztérium<br />

hatáskörébe tartozó szervek közül<br />

megvizsgálták a BRFK Vizsgálati<br />

Osztályát, a Pest megyei Rendõr-fõkapitányság<br />

Vizsgálati Osztályát; a<br />

III., az V., a VI–VII. és a VIII. kerületi<br />

rendõrkapitányságokat, továbbá<br />

Kerepestarcsán a Rendõri Ezred Közösségi<br />

Szállását.<br />

A jelentés – amelyet a CPT 1995. június<br />

12. és 16. között tartott ülésén fogadott<br />

el – olyan képet alkotott Magyarországról,<br />

amely bemutatta<br />

mind a büntetés-végrehajtás hazai<br />

gyakorlatát, mind annak jogi hátterét.<br />

Elõször is rögzíti, hogy sem a<br />

rendõrségi fogdákon, sem a büntetés-végrehajtási<br />

intézetekben nem tapasztalt,<br />

nem hallott olyasmit a Bizottság,<br />

amely arra engedne következtetni,<br />

vagy azt bizonyítaná, hogy a<br />

fogva tartottakat kínozzák. Ugyanakkor<br />

számos olyan jellegû panaszt<br />

hallgatott meg, amelyek a rendõrségi<br />

fogdákon tanúsított megalázó ke-<br />

4 – magas erkölcsi színvonal (energikusság, döntõképesség, megfigyelõkészség, diplomáciai tehetség)<br />

– pártatlanság (kormányhivatalnokok nem lehetnek a Bizottság tagjai)<br />

– professzionalizmus (széleskörû szakértelemmel a Bizottságnak, mint egésznek kell rendelkeznie)<br />

– rendelkezésre állás (a tag bármikor elérhetõ legyen)<br />

– bátorság (a Bizottság tagjai ne hunyjanak szemet az esetleges rendellenességek felett)<br />

5 Ruzsonyi Péter: Konvenció. Börtönügyi Szemle 1993/4. 96. oldal<br />

92 XI. évfolyam 2–3. szám

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!