collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Dr. Lukács Krisztina<br />
gált állam kormányával, mind a fogva<br />
tartási intézmények személyzetével<br />
és a fogva tartottakkal kialakítandó<br />
viszony kapcsán. Ennek legfõbb<br />
eszköze a megfelelõ tájékoztatás; célja<br />
pedig az, hogy a látogatás a fogadó<br />
államban ne keltsen ellenszenvet, tudatosuljon<br />
annak megelõzõ jellege;<br />
ugyanakkor a fogva tartottak körében<br />
se keltsen túlzott elvárásokat,<br />
amelyek csalódáshoz vezethetnek.<br />
Tevékenysége során a Bizottság figyelembe<br />
veheti a különbözõ emberi<br />
jogi egyezmények és dokumentumok<br />
rendelkezéseit ugyanúgy, mint<br />
az ezek alapján mûködõ bírói vagy<br />
egyéb jogalkalmazó fórumok esetjogát,<br />
ám azokhoz nincs kötve.<br />
A Bizottság összetételét a részes<br />
államokból delegált egy-egy képviselõ<br />
alkotja, akiket a Miniszteri Bizottság<br />
abszolút szavazattöbbséggel<br />
választ négy éves idõtartamra, és<br />
akik csak egyszer választhatók újra.<br />
A tagokkal szemben támasztott elvárások<br />
– ahogyan Ruzsonyi Péter tanulmányából<br />
megismerhetjük –<br />
meglehetõsen sokrétûek. 4<br />
A kiválasztott<br />
országba ellátogató konkrét<br />
küldöttségben a Konvenció elõírásai<br />
szerint legalább két bizottsági tag és<br />
megfelelõ számú szakértõ, valamint<br />
tolmács vesz részt. A gyakorlat némileg<br />
eltérõ: a nagyobb országokba<br />
utazó delegációkba öt, míg a kisebb<br />
államokba látogatókba három-négy<br />
tagot jelöl ki a Bizottság.<br />
Az idõszakos látogatásokhoz kezdetben<br />
sorshúzással választották ki<br />
az államokat, és arra törekedtek,<br />
hogy az elsõ vizsgálatokat kétévente<br />
újabbak kövessék. Eseti (ad hoc) látogatásról<br />
a Bizottság a hozzá érkezõ<br />
jelzések, értesülések alapján határozhat,<br />
de adott állam is kérheti, hogy<br />
ilyen keretek között tisztázódjon a<br />
fennálló helyzet. Az ismétlõdõ, ellenõrzõ<br />
látogatás során annak értékelésére<br />
kerül sor, hogy az adott<br />
ország mennyiben tett eleget a megelõzõ<br />
látogatás alkalmával tett ajánlásoknak.<br />
A látogatás megkezdése<br />
elõtt a Bizottság rendszerint jelzi az<br />
adott államnak látogatási szándékát<br />
és a kiválasztott intézmények nevét,<br />
ehhez a listához azonban a késõbbiek<br />
során nincs kötve. A küldöttség<br />
megérkezésekor elsõként az állami<br />
vezetõkkel találkozik. Egy-egy intézmény<br />
meglátogatásakor szintén a<br />
vezetõk, illetve a személyzet tagjai<br />
fogadják a csoportot, és ezt követi a<br />
találkozás a fogva tartottakkal. A tapasztalatokról<br />
a delegáltak feljegyzéseket<br />
készítenek, hang- és képrögzítõ<br />
eszközöket nem alkalmazhatnak.<br />
Feladatuk végeztével újra találkoznak<br />
az intézményvezetõkkel, a<br />
látogatás végén pedig az országos<br />
vezetõkkel. Mielõtt elhagynák az országot,<br />
a Bizottság tagjai megvitatják<br />
jelentéstervezetüket, a végleges jelentést<br />
a Bizottság késõbb fogja<br />
összeállítani.<br />
„A jelentés összefoglalja az eljárás<br />
mozzanatait, a megállapításokat,<br />
részletezi a meglátogatott intézményeket<br />
és, hogy kikkel folytattak<br />
megbeszéléseket. Bázisa a látogatás<br />
során tapasztalt tények felsorolása.<br />
Részletesen vizsgálja a fizikai körülmények<br />
mellett a bánásmódot is.” 5<br />
Az ajánlások teljesítésre az államok<br />
határidõt kapnak, nem teljesítés<br />
esetén pedig szankció szabható ki<br />
velük szemben. Az Európa Tanács<br />
nem nyújt anyagi segítséget a kívánalmak<br />
teljesítéséhez, de ajánlani<br />
tud olyan egyéb szervezeteket, alapítványokat,<br />
amelyek közremûködhetnek<br />
a finanszírozásban.<br />
A CPT tevékenységét nehezíti az<br />
egyes országok anyagi és eljárási<br />
szabályainak különbözõsége, valamint<br />
az, hogy az államok gyakran<br />
késlekednek az információ-szolgáltatással,<br />
olykor pedig egyáltalán<br />
nem mûködnek együtt.<br />
A Bizottság nem utasításokat bocsát<br />
ki és nem elsõsorban szankciókat<br />
alkalmaz – bár ez utóbbira a<br />
vizsgált állam hozzáállásától függõen<br />
sor kerülhet –, sokkal inkább abban<br />
nyújt segítséget az államoknak,<br />
hogy megfelelõ együttmûködés keretében<br />
megoldásokat találjanak az<br />
elfogadható, emberséges bánásmód<br />
kialakítására.<br />
A Magyarországon végzett<br />
CPT-látogatásokról<br />
A Magyar Köztársaság a Konvenciót<br />
megerõsítõ okiratát 1993. november<br />
4-én helyezte letétbe az Európa Tanács<br />
fõtitkáránál. A 14. cikk szerint<br />
az Egyezmény három hónap múltán<br />
hatályba is lépett, ám kihirdetésére<br />
csak 1995. február 22-én, az 1995. évi<br />
III. törvénnyel került sor. Az elsõ látogatást<br />
készítette elõ a kormány<br />
2121/1994. számú határozata, amely<br />
a legfõbb ügyészt szólította fel arra,<br />
hogy az érintett szervekkel egyeztetve<br />
nevezzen ki ún. nemzeti összekötõt,<br />
illetve a jövõben vegyen részt a<br />
látogatással kapcsolatos egyéb munkálatokban.<br />
A Bizottság elsõ magyarországi<br />
látogatása 1994. november 1. és 14.<br />
között zajlott le. Ezen a CPT öt tagja,<br />
két szakértõ, négy tolmács és a kíséretben<br />
a titkárság két tagja vett részt.<br />
Az Igazságügy Minisztérium hatáskörébe<br />
tartozó szervek közül a Fõvárosi<br />
Büntetés-végrehajtási Intézetet<br />
és a tököli Fiatalkorúak Büntetésvégrehajtási<br />
Intézetét tekintette meg<br />
a delegáció. A belügyminisztérium<br />
hatáskörébe tartozó szervek közül<br />
megvizsgálták a BRFK Vizsgálati<br />
Osztályát, a Pest megyei Rendõr-fõkapitányság<br />
Vizsgálati Osztályát; a<br />
III., az V., a VI–VII. és a VIII. kerületi<br />
rendõrkapitányságokat, továbbá<br />
Kerepestarcsán a Rendõri Ezred Közösségi<br />
Szállását.<br />
A jelentés – amelyet a CPT 1995. június<br />
12. és 16. között tartott ülésén fogadott<br />
el – olyan képet alkotott Magyarországról,<br />
amely bemutatta<br />
mind a büntetés-végrehajtás hazai<br />
gyakorlatát, mind annak jogi hátterét.<br />
Elõször is rögzíti, hogy sem a<br />
rendõrségi fogdákon, sem a büntetés-végrehajtási<br />
intézetekben nem tapasztalt,<br />
nem hallott olyasmit a Bizottság,<br />
amely arra engedne következtetni,<br />
vagy azt bizonyítaná, hogy a<br />
fogva tartottakat kínozzák. Ugyanakkor<br />
számos olyan jellegû panaszt<br />
hallgatott meg, amelyek a rendõrségi<br />
fogdákon tanúsított megalázó ke-<br />
4 – magas erkölcsi színvonal (energikusság, döntõképesség, megfigyelõkészség, diplomáciai tehetség)<br />
– pártatlanság (kormányhivatalnokok nem lehetnek a Bizottság tagjai)<br />
– professzionalizmus (széleskörû szakértelemmel a Bizottságnak, mint egésznek kell rendelkeznie)<br />
– rendelkezésre állás (a tag bármikor elérhetõ legyen)<br />
– bátorság (a Bizottság tagjai ne hunyjanak szemet az esetleges rendellenességek felett)<br />
5 Ruzsonyi Péter: Konvenció. Börtönügyi Szemle 1993/4. 96. oldal<br />
92 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language