collega - Károli Gáspár Református Egyetem

A válási mediáció
– Az anyagi megfontolások is szerepet
játszanak döntésükben.
A közvetítés akkor lehet igazán hatékony,
akkor alkalmazható, ha kellõen
indokolt is. Az eredményesség
függ azoktól a szempontoktól, melyek
indokolttá teszik alkalmazhatóságát.
Tekintsük át a fentiek alapján
mely esetek alkalmasak a mediációra
és melyek azok, amelyek esetében
nincs erre lehetõség.
Mediációra alkalmas esetek:
– A résztvevõk keresik a lehetõséget
a konfliktus megoldására
– A párok felelõsséget éreznek a
konfliktus megoldását illetõen
– A probléma megoldására különbözõ
lehetõségek vannak, tehát van
lehetõség a (nem bírósági) tárgyalásra
– A konfliktusban állók önként vállalják
a mediációban való részvételt
– A felek hajlandóak erõfeszítéseket
tenni a konfliktus megoldására,
vagyis szándékukban áll a felmerülõ
megoldási lehetõségek megbeszélése.
Mediációra nem alkalmas esetek:
– Ha azt a jogszabály (2002. évi LV.
törvény a közvetítõi tevékenységrõl
továbbiakban: Ktt. 1. § (3) bekezdés)
kizárja:
1. Apaság és a származás megállapítása
iránti egyéb perek
2. Szülõi felügyelet megszüntetése
3. Gondnokság alá helyezés
4. Közigazgatási perek
5. Sajtóhelyreigazítási eljárás
6. Alkotmányjogi panasz alapján
alkotmányellenessé nyilvánított
jogszabály konkrét esetben
történõ alkalmazhatóságának
INDOKOLT
visszamenõleges kizárására irányuló
eljárás
7. végrehajtási perek
8. a bíróság döntése szükséges: a
házasság érvényességének, illetõleg
létezésének vagy nemlétezésének
megállapításához, továbbá
a házasság érvénytelenítéséhez
és a házasság felbontásához.
– Bármely fél kezelhetetlen viselkedése,
amely lehet súlyos pszichológiai
probléma.
– Az attitûdök – akár rasszista, akár
szexuálisan deviáns –, nem mediálhatók
(bár nagy a csábítás, hogy
megváltoztassuk õket).
– A hitek, vallási meggyõzõdés, a filozófiai
elvek.
– Abúzust okozó viselkedések.
– A felborult erõegyensúly, melyben
az egyik fél sokkal nagyobb hatalommal
(pénz, befolyás stb.) rendelkezik.
– Ha a vita során erõszakos cselekmények,
agresszív megnyilvánulások
veszélye áll fenn.
A válási mediáció komplexen kezeli
a jogi és érzelmi kérdéseket egyaránt.
Cél, hogy a felek minél gyorsabban
megállapodjanak, minél hamarabb
túljussanak fájdalmas eseményeiken,
és energiájukat a jövõjük
kialakítására koncentrálhassák.
A válási mediáció a házasság felbontásakor
jelentkezõ konfliktusok kezelésének
vitás kérdések megoldásának
speciális technikája. A közvetítõ
segít túljutni az elakadásokon, kézben
tartja a vita tartalmi és érzelmi
folyamatát, megpróbálja feltárni az
érdekeket, a konfliktus megoldásának
alternatíváit.
NEM INDOKOLT
1. Nincs jogerõs bírósági döntés 1. Van jogerõs bírósági döntés
2. Van tétje a megállapodásnak 2. Nincs tétje a megállapodásnak
3. Minden résztvevõ felelõsséget érez 3. Az egyik fél kizárólag a másikat
a konfliktus kialakulásáért
okolja a konfliktus kialakulásáért
4. Lehetõség van különbözõ megoldási 4. Csak egy megoldás lehetséges
módozatok közül választani
a probléma megoldására
5. Megvan a minimális kommunikáció 5. A felek nem kommunikálnak
a felek között
egymással
6. A felek maguk szeretnék eldönteni 6. A felek azt szeretnék, ha rajtuk kívüla
vitatott kérdéseket
álló személy döntene az ügyükben
Fontos kérdés tehát, mely személy
közvetít a felek között. A sikeres
mediáció egyik elõfeltétele, hogy
olyan mediátor kezelje az ügyet, aki
az adott konfliktus megoldásában a
legképzettebb. Vannak, akik a válófélben
lévõ házaspárok ügyeiben
mutatnak hozzáértést, leleményességet,
míg mások az üzleti világ problémáiban
járatosabbak. A közvetítésben
résztvevõ személyek is csak akkor
éreznek bizalmat a mediátorral
szemben, ha látják, hogy a közvetítõ
is megérti õket, együttérez velük.
A mediátor személyes tulajdonságai,
életkora neme, vagy akár etnikai hovatartozása
fontos szempont lehet a
legalkalmasabb mediátor kiválasztásában.
Nem elhanyagolható szempont
a közvetítõ szakmai tudása,
gyakorlati háttere, múltja sem. Hazánkban
közvetítést a 2002. évi LV.
törvény a közvetítõi tevékenységrõl
(továbbiakban: Ktt.) alapján, az a természetes
vagy jogi személy folytathat,
aki az Igazságügyi Minisztérium
közvetítõi névjegyzékében nyilvántartásba
vettek. 5
Természetes személyek
akkor vehetõk fel a nyilvántartásba,
felsõfokú végzettségük mellett
legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal
rendelkeznek, büntetlen
elõéletûek és nem cselekvõképtelenek
illetve nem korlátozottan cselekvõképesek.
6
Nem kritérium tehát a
szakirányú végzettség, mely véleményem
szerint a legtöbb esetben, így
különösen a családokat, gyermekeket
érintõ ügyekben (pl.: a válási
mediáció) elengedhetetlenül szükséges
lehet. A jelenleg hatályos szabályozás
szerint, tehát egy mûszaki
végzettséggel és ilyen irányú szakmai
gyakorlattal rendelkezõ személy
is folytathat válási mediációt, hiszen
a törvény (Ktt.) nem ad mérlegelési
lehetõséget a közvetítõi nyilvántartást
vezetõnek. Fel kell ugyanis venni
azt a személy a nyilvántartásba, aki a
fenti feltételeknek megfelel, és szakterületeként
a polgári, családi jogi
eseteket (is) megjelöli. 7
A közvetítõi
törvényben nem szerepel az a kitétel,
amely az Országos Mediációs Egyesület
(továbbiakban: OME) által megalkotott
Mediátorok Szakmai Etikai
5 2002. évi LV. törvény a közvetítõi tevékenységrõl (továbbiakban: Ktt.) 4. § (1) bekezdés
6 Ktt. 5. § (1) (2) bekezdés
7 Ktt. 5. § (1) bekezdés
2007. évi 2–3. szám
187