collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az Európai Bizottság eszközei az antitröszteljárás, azaz egy sajátos közigazgatási eljárás során<br />
bírság alóli mentesülésben, illetve a<br />
bírság csökkentésében.<br />
Ahhoz azonban, hogy a vállalkozás<br />
mentesülhessen az egyébként kiszabandó<br />
bírság alól, szigorú követelményrendszernek<br />
kell megfelelnie,<br />
melynek részletes szabályait a<br />
Közlemény – II. szakasza – tartalmazza.<br />
Amennyiben a vállalkozás<br />
nem felel meg az ott lefektetett feltételeknek,<br />
még jogosult lehet – a III.<br />
szakasz alapján – az egyébként kiszabandó<br />
bírság csökkentésére. A csökkentés<br />
mértéke nem elhanyagolható<br />
nagyságrendû, a következõk szerint<br />
alakul:<br />
– az elsõ vállalkozás esetében, amely<br />
jelentõs hozzáadott értéket képviselõ<br />
bizonyítékot szolgáltat:<br />
30–50%-os csökkentés,<br />
– a második vállalkozás esetében,<br />
amely jelentõs hozzáadott értéket<br />
képviselõ bizonyítékot szolgáltat:<br />
20–30%-os csökkentés,<br />
– a további vállalkozások esetében,<br />
amelyek jelentõs hozzáadott értéket<br />
képviselõ bizonyítékot szolgáltatnak:<br />
20%-ig terjedõ csökkentés.<br />
Az engedékenységi politika jellegénél<br />
fogva egy különösen bizalmi kérdés,<br />
ennek érdekében szigorú garanciális<br />
szabályok megalkotására került<br />
sor. Ezek közül kiemelést érdemel,<br />
hogy az engedékenységen alapuló<br />
ügy megindításáról szóló, a<br />
Rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján<br />
közölt információkat csak a Bizottság<br />
és azok a versenyhatóságok<br />
kapják meg, melyek kötelezték magukat<br />
a különleges szabályok betartására.<br />
25<br />
Záró gondolatok<br />
Az 1962-ben bevezetett centralizált<br />
bejelentési-engedélyezési rendszer<br />
kinõtte alkalmazási keretét, ami<br />
nem csoda, mivel 1962-ben – a<br />
17/1962/EGK rendelet megalkotásakor<br />
– a Közösséget csupán hat<br />
tagállam alkotta, szemben az 1990-<br />
es évekkel, amikor már 15-re emelkedett<br />
ez a szám. Az engedélyezési<br />
rendszer nem volt elég fejlett ahhoz,<br />
hogy hosszú távon garantálni tudja<br />
a verseny torzulásmentességét, és<br />
bár lehetett volna módosítani a szabályokat,<br />
ez valószínûleg nem hozta<br />
volna a várt eredményeket.<br />
A tapasztalatokat, valamint a jövõbeli<br />
elvárásokat összegezve a Tanács<br />
tehát meghozta a döntést: eljött<br />
az ideje annak, hogy a régi szabályokat<br />
újak váltsák fel, így született meg<br />
az 1/2003/EK rendelet. Természetesen<br />
a bevezetett decentralizált ex<br />
post kontroll életképességérõl véleményt<br />
mondani az elmúlt közel három<br />
év tapasztalatai alapján nem<br />
könnyû, és talán túlságosan is elhamarkodott<br />
feladat volna, az azonban<br />
tény, hogy a közösségi versenyjog<br />
centrális szintû alkalmazása során<br />
továbbra is a legfõbb munkateher a<br />
Bizottságra hárul. Már a rendelet tervezetének<br />
készítésekor felmerült az<br />
a kritika, hogy a létrehozott új versenyjogi<br />
koncepcióban sem fog kisebb<br />
munkateher hárulni a Bizottságra,<br />
mivel a kooperációs mechanizmus<br />
révén még az eddigieknél is<br />
több teendõje lesz a Bizottságnak.<br />
2004. május 1-je óta, vagyis az<br />
1/2003/EK rendelet hatályba lépése<br />
óta nyilvánvalóvá vált, hogy bár a<br />
kooperációs eljárás tényleg jelentõs<br />
munkaterhet jelent a Bizottság számára,<br />
de a nemzeti versenyhatóságok<br />
és bíróságok aktív szerepvállalása<br />
révén az új rendelet alapján is hatékony<br />
versenyfelügyelet valósítható<br />
meg. Lehetõség van tehát a verseny<br />
biztosítására, és ez fontos, mivel<br />
– amint azt jól tudjuk – az egészséges<br />
gazdaság nem mûködhet verseny<br />
nélkül.<br />
25 Csépai Balázs – Krámer Dániel: A közösségi versenyjogi reform hatása Magyarországon. Jogtudományi Közlöny, 2004. 11. sz. 401. o.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
85
Change language