collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A jogászi hivatás és a tudomány viszonya a középkorban<br />
III. A középkori jogászság<br />
munkája<br />
III. 1. A Római Birodalom felbomlását<br />
követõ jogalkotás<br />
A Római Birodalom bukását követõ<br />
idõszakban számos, a római jogi hagyományokat<br />
figyelembe vevõ törvénymû<br />
keletkezett.<br />
A Nyugat-római Birodalom felbomlását<br />
követõen, területén kisebb<br />
államok jöttek létre, amely államok<br />
megtartották a római jogot, amit<br />
saját partikuláris jogukkal egészítettek<br />
ki, és fûztek össze törvénykönyvekké.<br />
A Nyugat-római Birodalom egységes<br />
jogrendjének romjain nyolc nagyobb<br />
törvénymû keletkezett. Ezek<br />
a törvények jobbára a gót alattvalókhoz<br />
szólnak, összefoglaló néven lex<br />
barbarorumnak is nevezik õket.<br />
Az Edictum Theodoricit I. (Nagy)<br />
Theodorik keleti gót király (493–526)<br />
készíttette 500 körül. 3<br />
E törvénymû<br />
Hispania és Aquitania provincia 4 területén<br />
élõ nyugati-gótok számára<br />
tartalmaz szabályokat. Tartalmazza<br />
a Codex Gregorianust, a Codex Hermogenianust,<br />
a Codex Theodosianust<br />
és a Sententiarum Librit.<br />
Az Edictum Eurici 5<br />
476-ban (de<br />
legkésõbb 477-ben) készült el a tolosai<br />
gót királyság alattvalóinak, amelyet<br />
Eurich király tiszteletére neveztek<br />
el. A mû a római vulgárjogot és a<br />
római származású alattvalókra vonatkozó<br />
joganyagot tartalmazza.<br />
A Lex Romana Visigothorumot 6<br />
II.<br />
Alarik király léptette a nyugati-gót<br />
királyságban hatályba 506-ban, és a<br />
római joganyag leegyszerûsödött<br />
életviszonyokra alkalmazott vulgárjogi<br />
kivonata. A Codex Theodisianus,<br />
Gaius „Institutiones” és Paulus<br />
„Sententiarum libri” mûvét tartalmazza.<br />
Személyi hatályát tekintve<br />
megegyezik az Edictum Eurici személyi<br />
hatályával. Aquitania frank<br />
befolyás alá kerülését követõen is<br />
hatályos joganyag maradt.<br />
Ez egy évszázadig volt hatályban,<br />
amikor az újjáalapított nyugati gót<br />
államban 7<br />
Reccesvind király Lex<br />
Romana Visigothorum Reccesvindiana<br />
elnevezésû törvénykönyvvel hatályon<br />
kívül helyezte. A király törvénykönyvének<br />
jelentõsége a területi<br />
elv alkalmazásában 8 rejlik, ezáltal<br />
egységes jogrendszert vezetett be.<br />
A Lex Romana Visigothorum VIII.<br />
századi utóéletét tekintve egy átdolgozás<br />
születik belõle, a Lex Romana<br />
Curiens, amely a római Raetia provincia<br />
területén élt erõsen romanizált<br />
nép jogát jelentette.<br />
Idõben a Lex Salica követi a korábbi<br />
munkákat, melyet a száli frankok<br />
részére állítottak össze 507. és 511.<br />
között. A Lex Salica önálló mûnek tekinthetõ,<br />
mert a germán népek által<br />
lakott területen, amelyet a rómaiak<br />
hódítóként kebeleztek be, a szokásjogot<br />
kodifikálták, és a római jogi befolyás<br />
rajtuk elenyészõ. A VII. században<br />
összeállítottak egy másik gyûjteményt<br />
a Rajna-vidéki frankok számára<br />
9 is.<br />
A longobardok 643-as szokásjogi<br />
gyûjteménye (Edictum Rothari) a longobard<br />
szokásjog mellett római jogi<br />
befolyást is mutat.<br />
III. 2. A glosszátorok munkássága<br />
A feudális széttagoltság az államokat<br />
és a jogot is területi és tárgyi szempontból<br />
is számos részterületre osztotta.<br />
A felségjogoknak több jogosítottja<br />
volt, ezáltal a jogalkotó szervek<br />
sokfélesége figyelhetõ meg. Érvényesült<br />
a királyi, császári, fejedelmi<br />
és egyházi jog, szokásjog és szokás,<br />
amely igen sokrétûvé és áttekinthetetlenné<br />
tette a jogot.<br />
Az interpretatio tevékenysége<br />
egyfajta közvetítés volt, amely a bíró<br />
számára tette lehetõvé, hogy a jogesetben<br />
a megfelelõ jogot alkalmazhassa.<br />
A jogászi tevékenység a<br />
számtalan jogforrásban az alkalmazandó<br />
jog megtalálásában rejlett. Az<br />
adott esetben a megfelelõ jog kiválasztása<br />
és alkalmazása volt a jogász<br />
feladata.<br />
Bologna egyeteme különbözött a<br />
többi egyházi egyetemtõl. Az egyházi<br />
egyetemek mivel maguk is<br />
hierarchiában álltak, az egyetemen<br />
belül is hierarchikus irányítás<br />
alakult ki. Bologna egyeteme<br />
Barbarossa Frigyestõl autonómiát<br />
kapott, ami felett nem állt más autoritás,<br />
pusztán testületi szervezõdés<br />
volt.<br />
A bolognai egyetem bábáskodásával<br />
életre hívott jogászság szemléletében<br />
ez az autonómia fontos szerepet<br />
játszott.<br />
1050 került elõ a Digesta szövege,<br />
és 1080-ban már Irnerius megkezdte<br />
a mû magyarázatát.<br />
Az új jogtudósok grammatikát és<br />
egyszerû dialektikát alkalmaztak,<br />
amelyet csak az arabok és bizánciak<br />
közvetítettek Európába Arisztotelész<br />
elõtti szinten.<br />
Elõször Itáliában, majd dél-francia<br />
földön is elterjedt. Irnerius még nem<br />
alkotott önálló mûvet, hanem széljegyzeteket<br />
10<br />
készített. A glosszátorok<br />
közül magasan kiemelkedik a négy<br />
doktor Bulgraus, Martinus, Iacobus<br />
és Hugo. Érdemük a ius positivum<br />
megalkotása, valamint a szövegek<br />
aprólékos nyelvtani értelmezése.<br />
Accursius a iusitnianusi novellákat<br />
és a hûbéri jogot mutatja be, figyelemmel<br />
a joggyakorlat igényeire.<br />
A glosszákat újabb széljegyekkel látják<br />
el a késõbbiekben a kommentátorok.<br />
Durantis Speculum Iudiciale<br />
mûve nyomán ismerte meg Észak-<br />
Európa a római jog elveit, fogalmait,<br />
noha itt nem recipiálták a római jogot.<br />
Bartolus de Saxoferrato a kereskedelmi<br />
jog és nemzetközi magánjog<br />
megalapítója. Baldus az Usus modernus<br />
pandektarum irányzatának<br />
elõfutára.<br />
A glosszátorok Iustinianus olykor<br />
ellentmondásos, kazuisztikus joganyagát<br />
megpróbálták rendezni,<br />
összhangba hozni és a gyakorlat számára<br />
használhatóvá tenni.<br />
3 Más kutatások szerint II. Theodorik nyugati-gót király parancsára készítették, aki uralkodásában megelõzi a keleti gót I. Theodorikot (453–466).<br />
4 Tolosai gót királyság, Regnum Tolosanum (419–507)<br />
5 Más nézet szerint az Edictum Eurici II. Alarich királytól, Eurich király fiától származik, ily módon pedig párhuzamosan alkalmazták a Lex<br />
Romana Visigothorummal.<br />
6 A XVI. századtól Breviarium Alaricianum néven is ismert a törvénygyûjtemény.<br />
7 Toledói királyság 507–711<br />
8 Ellentétben az addigi személyiségi elvvel.<br />
9 Lex Ribuaria<br />
10 Ti. glosszákkal látta el az egyes szabályokat. Innen ered az elnevezése is az irányzatnak és képviselõinek – glosszátorok.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
57
Change language