collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
(220. §) esetén. Fakultatív módon<br />
elõírt például a hazaárulás (81. §) és<br />
a halálos következményû rablás<br />
(251. §) esetén. A gyakorlat alapján<br />
az életfogytig tartó szabadságvesztés<br />
elrendelése döntõen a gyilkosság elkövetõire<br />
korlátozódik. 16<br />
Többször kérdõjelezték meg az<br />
életfogytig tartó szabadságvesztés<br />
alkotmányszerûségét. A Btk. eredeti<br />
megfogalmazása szerint a feltételes<br />
szabadon bocsátás lehetõsége nem<br />
volt adott, tehát ismert volt a tényleges<br />
életfogytig tartó szabadságvesztés.<br />
A szabadulás egyedüli módja a<br />
kegyelem volt. Az egyes tartományokban<br />
eltérõ kegyelmi gyakorlat<br />
alakult ki. Az alkotmánybíróság<br />
nem tekintette kielégítõnek a korábban<br />
folytatott kegyelmi eljárásokat,<br />
ezért a törvényhozó kötelességévé<br />
tette az életfogytig tartó szabadságvesztés<br />
feltételes felfüggesztésének<br />
törvényi szinten történõ bevezetését.<br />
A jelenleg is irányadó döntés értelmében<br />
a német szövetségi alkotmánybíróság<br />
1977. június 21-i ítéletében<br />
a gyilkosság elkövetõivel szemben<br />
megerõsítette az életfogytig tartó<br />
szabadságvesztés alkotmányszerûségét,<br />
viszont az alkalmazásához<br />
meghatározott irányelvek betartását<br />
írta elõ. 17 Többek között, hogy a legsúlyosabb<br />
büntetésnek ténylegesen<br />
az élet végéig történõ végrehajtása<br />
nem teljességgel megengedhetõ. Az<br />
életfogytig tartó szabadságvesztés<br />
emberi méltóságának megfelelõ végrehajtása<br />
csak akkor biztosított, ha az<br />
elítélt elvi, de konkrét és alapjaiban<br />
is realizálható reménnyel rendelkezhet<br />
a szabadságának egy késõbbi<br />
idõpontban való visszanyerésére.<br />
A 20. Büntetõjogi módosító törvény,<br />
1982. május 1-jei hatállyal, legalizálta<br />
és konkretizálta az elítéltek szabadon<br />
bocsátási reményét, és a Btk.-ba<br />
iktatta a feltételes felfüggesztés intézményét.<br />
Hollandia 18<br />
Hollandiában az 1881. évi és 1886-<br />
ban hatályba lépett holland Btk.,<br />
amely módosított formában ugyan,<br />
de jelenleg is hatályos, nem ismeri a<br />
halálbüntetést, sõt a holland alkotmány<br />
1983. évi reformja során a 114.<br />
cikk általános érvénnyel kizárja a halálbüntetés<br />
alkalmazhatóságát.<br />
A holland büntetõjog ismeri az<br />
életfogytig tartó szabadságvesztést,<br />
de törvény hangsúlyozza kivételes<br />
jellegét.<br />
Hollandiában az életfogytig tartó<br />
szabadságvesztésbõl való szabadulás<br />
egyedüli lehetõségeként a kegyelmet<br />
ismeri, azaz a büntetés tényleges<br />
életfogytig tart.<br />
A szigorú szabályozás ellenére a<br />
gyakorlatban az életfogytig tartó<br />
szabadságvesztés nem játszik szerepet,<br />
sõt megszüntetésén is gondolkodnak.<br />
Svédország 19<br />
1921-ben törölték el a halálbüntetést,<br />
de a háborús idõszak meghatározott<br />
bûncselekményeire még alkalmazható<br />
ez a büntetés. A jelenlegi svéd<br />
alkotmány kimondja, hogy semmilyen<br />
törvény vagy más rendelkezés<br />
halálbüntetést nem írhat elõ.<br />
A svéd szabályozás értelmében a<br />
szabadságvesztés vagy 10 évig terjedõ<br />
idõtartamban vagy életfogytig<br />
tartóan alkalmazható. Speciális rendelkezések<br />
lehetõvé teszik a maximum<br />
16 évig terjedõ szabadságvesztés<br />
kiszabását is.<br />
A svéd Btk. az életfogytig tartó<br />
büntetés esetén csak a kegyelmi utat<br />
ismeri, mint a szabadulás lehetõségét<br />
hordozó jogintézmény. Kegyelem<br />
megadása esetén az életfogytig<br />
tartó büntetés határozott tartamúvá<br />
változtatható.<br />
Olaszország<br />
Az 1948. január 1-jén hatályba lépett<br />
olasz alkotmány 27. cikke azt írja elõ,<br />
hogy a halálbüntetésnek csak a háborúra<br />
vonatkozó katonai törvényekben<br />
megállapított esetekben<br />
van helye. Ily módon konszolidált<br />
viszonyok közepette a halálbüntetés<br />
nem alkalmazható, így a legsúlyosabb<br />
büntetés az életfogytig tartó<br />
szabadságvesztés. Ezt a büntetési<br />
formát az olasz büntetõtörvénykönyv<br />
a szándékos emberölés minõsített<br />
eseteinél, az állam biztonsága<br />
elleni bûncselekményeknél és néhány<br />
közveszélyû, illetve katonai<br />
bûncselekményeknél írja elõ.<br />
Az életfogytig tartó büntetés alkotmányos<br />
jellegét többen vitatták –<br />
ahogy Németországban is. Az alkotmánybíróság<br />
1974. november 22-i<br />
döntésében kimondta, hogy a büntetést<br />
össze kell egyeztetni az alkotmányban<br />
lefektetett humanitás elvével<br />
és a nevelõ céllal. A döntés kijelenti,<br />
hogy az elítéltnek a nevelése és<br />
szándékolt visszaillesztése a társadalomba<br />
nem kevésbé elismert büntetési<br />
célok, mint az elrettentés vagy a<br />
társadalom védelme. 20<br />
Olaszországban a feltételes elbocsátást<br />
(ergastolani) 1962-ben vezették<br />
be, amely eredetileg 28 év letöltését<br />
kívánta meg elõfeltételként. 1986-<br />
ban a minimálisan letöltendõ 28 évet<br />
26 évre csökkentette. Ma átlagosan 21<br />
év letöltése után lehet az életfogytig<br />
tartóra ítéltet feltételesen elbocsátani.<br />
A számadatok alapján megállapítható,<br />
hogy a leghosszabb minimálisan<br />
letöltendõ büntetést az európai<br />
országok közül Olaszország írja elõ.<br />
Franciaország 21<br />
A halálbüntetés eltörlésérõl az 1981.<br />
október 9-i 81-908 sz. törvény rendelkezik.<br />
E törvény 3. cikke értelmében<br />
a halálbüntetést kilátásba helyezõ<br />
jogszabályi rendelkezések helyett a<br />
bûntetteseket életfogytig tartó büntetés<br />
fenyegeti.<br />
A francia Code Pénal az életfogytig<br />
tartó büntetés két fajtáját ismeri. Az<br />
egyik a kényszermunkát felváltó<br />
büntetés (réculsion criminelle á perpétuité),<br />
a másik deportációt helyettesítõ<br />
életfogytig tartó õrizet (détention<br />
criminelle á perpétuité), ami a<br />
politikai bûncselekményekre elõírt<br />
speciális szabadságvesztési fajta (alkalmazása<br />
igen ritka).<br />
16 http://bundesrecht.juris.de/stgb.<br />
17 Nagy Ferenc: A büntetõjogi szankciórendszer továbbfejlesztésének egyes elvi és gyakorlati kérdéseirõl, Magyar Jog, 1999/1, 5–15. oldal.<br />
18 http://emmaf.isuisse.com/base/strafrecht1.htmI.<br />
19 http://www.notisum.se.<br />
20 Szumski, Jerzy: Az életfogytig tartó szabadságvesztés Lengyelországban, Magyar Jog 1997/2, 108–111. oldal.<br />
21 http://www.legifrance.gour.fr.<br />
108 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language