collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Civilisztika<br />
Fehér Lóránt<br />
Zálogjog az új<br />
Polgári Törvénykönyv Tervezetében 1<br />
avagy vissza a jövõbe<br />
Aki a zálogjoggal egy kicsit is behatóbban<br />
foglalkozott, vagy akár még<br />
mindig foglalkozik, abban jogosan<br />
merülhet fel az a kérdés, hogy a<br />
2000. évi CXXVII. törvénnyel (továbbiakban:<br />
II. Zálogjogi Novella) újraszabályozott,<br />
és így elvben „tökéletes”<br />
zálogjogi szabályozáshoz a Tervezetben<br />
miért kell egyáltalán hozzányúlni,<br />
majd a Tervezet megismerése<br />
után az a kérdés, hogy miért kell<br />
ilyen nagymértékû változtatás a szabályozásban.<br />
A jogalkotói oldal természetesen<br />
magyarázhatja azzal a<br />
döntést, hogy a szabályozás változtatásának<br />
a célja, hogy a társadalmi<br />
igényeknek megfeleljen a szabályozás,<br />
de akkor mivel tudják megmagyarázni,<br />
hogy a (jóval) korábbi jogszabálytervezetekben<br />
megjelenõ,<br />
vagy akár már kihirdetett jogszabályban<br />
is megjelent szabályozásokat<br />
élesztenek újjá, illetve a nemrég<br />
újjáélesztett, vagy akár bevezetett<br />
jogintézményeket szüntetnek meg.<br />
Éppen ezért jelen dolgozatban<br />
mindenképpen szükségesnek tartom,<br />
hogy a hatályos szabályozás és<br />
a tervezetbeli változtatásokkal érintett<br />
zálogjogi jogintézmények eredeti<br />
kialakításának és esetleges korábbi<br />
jogszabálybeli elhagyásának indokait<br />
is feltárjam, amellett, hogy a tervezetbeli<br />
szabályozást bemutatom.<br />
Elképzelésem szerint a változtatások<br />
bemutatását két fõ csoportra osztanám.<br />
Az elsõben a hatályos Polgári<br />
Törvénykönyvben 2 (továbbiakban<br />
Ptk.) lévõ zálogjogi rendelkezéseket<br />
mutatom be. A második nagyobb<br />
csoportot több kisebb egységre bontanám<br />
és a jelenlegi zálogjogok rendezése<br />
szerint haladva bemutatom<br />
õket, és a jelenlegi „jövõjüket”.<br />
1. A zálogjogra vonatkozó<br />
rendelkezések Ptk-beli<br />
elhelyezkedése<br />
A zálogjogra vonatkozó szabályozást<br />
a jogalkotó nemcsak tartalmilag<br />
kívánja megújítani, hanem új – vagy<br />
inkább régi? – elvi alapokra is szeretné<br />
helyezni. Az 1959-ben hatályba<br />
lépett Ptk. szakított az addigi nemzetközi<br />
és magyar kodifikációs felfogással,<br />
miszerint a zálogjog értékjog,<br />
és ennek megfelelõen a jogszabálybeli<br />
elhelyezésének a helye kizárólag<br />
a dologi jogi részben, vagy a dologi<br />
jogi részben és a kötelmi jogi részben<br />
vegyesen lenne. Ezzel a felfogással<br />
az akkori jogalkotók már csak azért<br />
is kénytelenek voltak szakítani, mert<br />
a Ptk. nem tartalmazott, és ma sem<br />
tartalmaz külön részt, dologi jog címen.<br />
Ezt a Ptk. III. része, a Tulajdonjog<br />
címen váltotta ki, ahova értelemszerûen<br />
a tulajdonjoghoz szorosan<br />
kötõdõ jogintézményeket helyezte.<br />
Ez magában foglalja azt, az akkor újnak<br />
számító felfogást, ami szerint a<br />
zálogjognak nincs helye a tulajdonjogra<br />
vonatkozó szabályozás körében.<br />
Ez eredményezte azt, hogy zálogjogot<br />
a kötelmi jogba helyezték,<br />
mint szerzõdést biztosító mellékkötelezettséget.<br />
„A Ptk. azért helyezte<br />
és helyezhette a zálogjogi szabályokat<br />
a szerzõdési jogba, mert – noha a<br />
zálogjog elvben az akkori viszonyok<br />
között is értékjognak minõsült – a<br />
vagyoni forgalom legfontosabb alanyai:<br />
az állami vállalatok a felvett hiteleikre<br />
csak saját vagyonukból adhattak<br />
biztosítékot. Ily módon a kötelmi<br />
és dologi adós személye a jogalanyoknak<br />
ebben a körében fogalmilag<br />
nem válhatott el egymástól, és<br />
ezért a zálogjog dologi jogi jellege<br />
(mindenekelõtt abszolút szerkezete)<br />
az állami tulajdon körében teljesen<br />
háttérbe szorult.” 3<br />
A Tervezetben a régi – új elvi<br />
alapnak megfelelõen a zálogjog<br />
részben a dologi, és részben a kötelmi<br />
jogban kerülne elhelyezésre.<br />
A zálogjog ilyen módon történõ szabályozása<br />
mellett a jogi hagyományokon<br />
túl azt is érvként tudja a jogalkotó<br />
felhozni, hogy ezzel a felosztással<br />
egyértelmûvé válik, hogy a<br />
zálogjogra vonatkozó szabályok közül<br />
melyek kógensek (amelyek a dologi<br />
jogi részbe kerülnek), és melyek<br />
diszpozitívek (amelyek a kötelmi jogi<br />
részben kerülnek továbbra is elhelyezésre).<br />
A dologi jogi könyvön belül a zálogjogi<br />
szabályozás az idegen dologbéli<br />
jogok közé lenne behelyezve. Ide<br />
1 Továbbiakban Tervezet. A Tervezet teljes szövege megtalálható a www.irm.hu/Jogszabályok, tervezetek/ készülõ elõterjesztések/Az új Polgári<br />
Törvénykönyv tervezete.<br />
2 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvrõl.<br />
3 A Polgári Törvénykönyv Tervezetének normaszövege és indoklása, Negyedik Könyv.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
117
Change language