collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Kiss Szilvia<br />
A vizitdíj bevezetése Magyarországon<br />
Bevezetés<br />
Az egészségügyi szolgáltatások<br />
igénybevételének szabályai napjainkban<br />
változnak meg. Ez nem egy-két<br />
kérdés jogi, illetve szakmai eldöntését<br />
jelenti, hanem koncepcióváltást. Jelen<br />
dolgozat célja a magánszemélyek<br />
egyéni hozzájárulásának az egészségügyi<br />
szolgáltatások igénybevételéhez<br />
történõ bevezetése kapcsán felmerült<br />
néhány gondolat kifejtése ízelítõnek,<br />
illetve gondolatébresztõnek.<br />
2007. február 15. napjával az egészségügyi<br />
szolgáltatások közvetlen<br />
egyéni hozzájárulás teljesítésével vehetõk<br />
igénybe az egészségbiztosítás<br />
terhére. A vizitdíj és napidíj fizetési<br />
kötelezettség, illetve annak alkalmazási<br />
szabályai kapcsán talán a legfontosabb<br />
kérdés, hogy életképes lesz-e?<br />
A továbbiakban rövid bevezetés<br />
után az önrészfizetés kapcsán sok vitát<br />
kiváltó és számos félreértéshez<br />
vezetett rendelkezést tekintek át terjedelmi<br />
korlátok miatt csak vázlatosan.<br />
Ezek sorrendben az önrész nemzetközi<br />
és itthoni bevezetésének áttekintése,<br />
valamint a mentességi szabályokhoz<br />
és a beutaláshoz való viszonya<br />
a jogszabályi környezetben.<br />
A rendszer átalakítás folyamata<br />
Az egészségügy kérdése minden társadalmi<br />
berendezkedésben kiemelt<br />
szereppel bír. Napjainkban folyamatos<br />
problémát jelent az egészségügy<br />
finanszírozhatóságának fenntartása<br />
a betegellátás zavartalansága és egyre<br />
magasabb színvonalú biztosítása<br />
mellett. A magyar társadalombiztosítás<br />
múltja évszázadokban mérhetõ.<br />
Ez egyrészt pozitívum, hisz a szociális<br />
jogok korai megjelenését sejteti,<br />
másrészt magába foglalja a folyamatos<br />
megújulás követelményét, a társadalmi<br />
változások hatásainak beépítését<br />
a rendszerbe.<br />
Napjainkban a kötelezõ egészségbiztosítás<br />
ellátásainak szabályait az<br />
1997. évi LXXXIII. törvény rendezi és<br />
2007. január 1. napjával fokozatosan<br />
életbe lépnek azok a reform intézkedések,<br />
melyek célja az egészségügyi<br />
ellátások rendszerének a kor társadalmi<br />
kihívásainak megfeleltetése.<br />
Az úgynevezett Reformcsomag öt<br />
jogszabályt foglal magába. Ezek a régi<br />
alapokon hatékonyabb szabályozást<br />
és a rendszer kiskapuinak bezárását<br />
célozzák meg. A legtöbb vitát<br />
kiváltó intézkedés a kapacitásszabályozás,<br />
a vizitdíj bevezetése, valamint<br />
a jogviszony ellenõrzés. A jogalkotás<br />
áldozata a Magyar Orvosi<br />
Kamara, akinek a kötelezõ tagság<br />
megszüntetésével elsõsorban presztízsének<br />
megtartásáért kell harcolnia.<br />
Teljesen más megítélést kíván az<br />
egészségbiztosítás fogyasztóvédelmének,<br />
azaz az Egészségbiztosítási<br />
Felügyeletnek a felállítása. A pár hét<br />
alatt felállt új, a biztosítottak érdekeit<br />
védõ és az ellátások minõségének<br />
javítását célul kitûzõ szervezet régi<br />
hiányt pótol az egészségbiztosítás területén.<br />
A felsorolt intézkedések külön-külön<br />
is egy teljes tanulmány<br />
vizsgálati tárgyai lehetnek itt csak a<br />
vizitdíj, illetve napidíj bevezetésével<br />
kapcsolatos kérdésekre térek ki. 1<br />
Az általános elvek nem változtak.<br />
E szerint Alkotmányban rögzített jog<br />
a Magyar Köztársaság területén élõk<br />
joga a lehetõ legmagasabb szintû testi<br />
és lelki egészséghez. (Alk. 70/D. §)<br />
Ennek teljesüléséhez állami kötelezettségeket<br />
ír elõ. A Kormány feladata<br />
továbbra is meghatározni az egészségügyi<br />
ellátás állami rendszerét, és<br />
gondoskodni az ellátás anyagi fedezetérõl<br />
(Alk. 35. § (1) g. ). 2 E fedezet<br />
biztosításának kötelezettsége továbbra<br />
is meg van osztva az igénybe vevõ<br />
és az állam között, és ennek megfelelõen<br />
a társadalombiztosításban való<br />
részvétel továbbra is kötelezõ. Itthon<br />
a jogalkotók a paraszolvencia felszámolását<br />
és az indokolatlan orvos-beteg<br />
találkozások csökkentését tûzték<br />
ki célul a vizitdíj, illetve a napidíj bevezetésével.<br />
Az egyes, az egészségügyet<br />
érintõ törvényeknek az egészségügyi<br />
reformmal kapcsolatos módosításáról<br />
szóló 2006. évi CXV. törvénnyel<br />
rendelkeztek arról, hogy a vizitdíj<br />
bevezetésének jogi kereteit biztosítsák.<br />
Ezzel a társadalombiztosítás<br />
ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról<br />
valamint e szolgáltatások fedezetérõl<br />
szóló 1997. évi LXXX. törvényben<br />
a társadalombiztosítási ellátások<br />
igénybevételére való jogosultsághoz<br />
a társadalombiztosításban való<br />
részvételi kötelezettség, és a kivételektõl<br />
eltekintve a társadalombiztosítási<br />
járulékfizetési kötelezettség mellett<br />
a díjfizetési kötelezettség teljesítése<br />
is kötelezõ. Így az egészségügyi<br />
szolgáltatások jelentõs köre a járulékfizetésen<br />
túl közvetlen befizetés teljesítésével<br />
vehetõ csak igénybe.<br />
Vizitdíj, napidíj<br />
A vizitdíj intézménye csak a magyar<br />
egészségügyi rendszerben volt ismeretlen.<br />
Más elnevezésekkel vagy formában<br />
az Európai Unió több országában<br />
is alkalmazzák. Az ún. co-payment,<br />
azaz a magán forrás megjelenése<br />
az egészségbiztosításban tetten<br />
érhetõ például Németországban,<br />
Franciaországban, Ausztriában, vagy<br />
akár északi szomszédunknál Szlovákiában<br />
is. A magán és közforrások<br />
aránya alapján, illetve a rendszer sajátosságaira<br />
is tekintettel három nagy<br />
csoportot különböztetünk meg az<br />
egyes államok egészségügyi ellátórendszere<br />
alapján. 3<br />
A Bismarck modellbe<br />
tartozó országok (pl. Német-<br />
1 A „Reformcsomag”: 2006. évi CXV. törvény; 2006. évi CXVI. törvény; 2006. évi CXXXII. törvény; 2006. évi XCVIII. törvény; 2006. évi XCVII.<br />
törvény<br />
2 1949. évi XX. törvény Az Alkotmányról<br />
3 A modellek tulajdonságainak kifejtése: Nagy Balázs, Dózsa Csaba Az egészségbiztosítás In: Egészség-gazdaságtan Szerkesztette: Gulácsi László<br />
Medicina Könyvkiadó Rt, Bp., 2005; Dr. Boncz Imre: A magán és közkiadások aránya az egészségügyi finanszírozásában nemzetközi összehasonlítások<br />
alapján. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2001. 39. évf. 5.; Prof. Dr Heinz Grosseketler Gesetzliche Alters- und Gesundheitssicherungssysteme<br />
in Akademie Aktuell, 2004.; 1. (www.badw.de/aktuell/AA_1_2004/Heft%2011/AKA05162.PDF)<br />
42 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language