26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

dr. Váradi Szilvia<br />

A tagállamok jogharmonizációs<br />

tevékenységével szembeni szakmaiminõségi<br />

követelmények a nemzeti<br />

jogalkotások minõségi szempontjait<br />

is érzékennyé tették. Továbbá eljutottak<br />

annak kimondásához is, hogy<br />

egy tagállam nem megfelelõ jogalkotásával<br />

is okozhat kárt az egyénnek.<br />

A jogalkotásért való felelõsség<br />

kérdése – az egyes tagállamok<br />

gyakorlata<br />

A tagállamok jogharmonizációs-jogalkotási<br />

kárfelelõsségének kikristályosodásához<br />

adalékul szolgált a<br />

Közösségek kárfelelõsségének meghatározása,<br />

mégpedig a közösségi<br />

szervek károkozásaiért. Az Európai<br />

Bíróság az 1971-es Aktien-Zuckerfabrik<br />

Schöppenstedt v. Tanács ügyben 15<br />

a híres Schöppenstedt formulával<br />

szûkítõ keretet adott a Közösség felelõsségének<br />

megítéléséhez, amely a<br />

tagállami felelõsség kérdésére is<br />

kihatott. 16<br />

Ennek megfelelõen az a<br />

nézet alakult ki, hogy nem fenyegetheti<br />

szigorúbb felelõsség a tagállamokat,<br />

mint amilyen a Közösséget a<br />

közösségi szervek károkozásaiért.<br />

Azonban a jogtudósok már ekkor<br />

hangsúlyozták, hogy noha hatással<br />

van a közösségi intézmények felelõsségének<br />

mértéke a tagállamokéra,<br />

mégis találunk fontos különbségeket.<br />

A tagállamok jogalkotása csak<br />

ritkán, illetve egyáltalán nem rendelkezik<br />

diszkrecionális jogosítványokkal,<br />

míg a Közösségek esetében ez<br />

meglehetõsen széles. Ezért károkozásokért<br />

való felelõsség tekintetében<br />

nem lehet azonos a két esetben a kiindulási<br />

pont. (Ezt a szemléletet a késõbbi<br />

Francovich – ítélet tükrözi,<br />

amelyben szigorúbb felelõsségi szintet<br />

határozott meg a Bíróság.)<br />

Az Európai Unió egyes tagállamaiban<br />

meglehetõsen eltérõ gyakorlatot<br />

találhatunk a jogalkotásért való<br />

felelõsség megítélésében.<br />

Ausztria, Németország, Olaszország,<br />

Portugália és Spanyolország<br />

esetében az alkotmány tartalmazza<br />

az állam felelõsségét a közhatalom<br />

gyakorlása során okozott károkért.<br />

A többi tagállamban alacsonyabb<br />

szintû jogforrásban találjuk mindezt. 17<br />

Az angol és a francia joggyakorlat<br />

szerint a polgári eljárásban nem lehet<br />

a törvény alkotmányosságát<br />

vizsgálni, azonban a közösségi jogba<br />

ütközését igen. A hollandoknál, illetve<br />

Luxemburg esetében is hasonló<br />

megoldást találunk.<br />

Olaszország, Ausztria és Portugália<br />

bíráinak kötelezettsége, hogy<br />

amennyiben az eléje kerülõ ügyre alkalmazandó<br />

törvény alkotmányellenességének<br />

gyanúja merül fel, ki kell<br />

kérniük az alkotmánybíróság véleményét.<br />

Belgium, Dánia, Franciaország,<br />

Görögország, Hollandia, Olaszország,<br />

Portugália és Spanyolország<br />

tartozik azon tagállamok közé, amelyekben<br />

a törvényalkotó kártérítési<br />

felelõsségre is vonható.<br />

Ausztria, Nagy-Britannia, Németország<br />

és Luxemburg megoldása,<br />

hogy törvényhozó felelõsségét nem<br />

ismerik el, ugyanakkor a törvénynél<br />

alacsonyabb szintû jogforrások alkotói<br />

már felelõsségre vonhatóak, tehát<br />

a jogalkotói immunitás csupán korlátozottan<br />

érvényesül.<br />

Az osztrák jog nem biztosít a<br />

jogalkotónak immunitást. Alapvetõ<br />

elvárás ebben az országban is a<br />

normák meghozatalakor, hogy<br />

azok a magasabb szintû jogforrásnak<br />

megfeleljenek, ez a megfelelés<br />

felülvizsgálható. Amennyiben eltérés<br />

tapasztalható, akkor nem a törvényalkotónak<br />

keletkezik kártérítési<br />

kötelezettsége, hanem az állam<br />

felelõsségét állapíthatják meg. Kártérítési<br />

követelés kizárólag a törvényalkotóval<br />

szemben nem támasztható<br />

tehát. A törvénynél alacsonyabb<br />

szintû jogforrások alkotóinál<br />

viszont itt is elismerik a kárfelelõsséget.<br />

18<br />

A német jog nem tartalmaz szabályokat<br />

az állami kárfelelõsségre, ennek<br />

ellenére az államnak nincsen korlátlan<br />

cselekvési szabadsága. A német<br />

polgári törvénykönyv, a BGB 839. §<br />

elõírja a kárt okozó hivatalnok személyes<br />

felelõsségét. Emellett a német alkotmány<br />

Grundgesetz (GG) 34. cikkelye<br />

szerint a károsult irányába a hivatalnokot<br />

alkalmazó szerv felel. Ez a<br />

két hely egységes jogalapot ad a felelõsségi<br />

esetekre. Az érintettekkel<br />

szemben két esetben lehet kártérítési<br />

felelõssége a jogalkotónak. Az egyik,<br />

amikor konkrét, nem ismétlõdõ eseteket<br />

rendez jogszabály. 19 Másik a jogalkotó<br />

mulasztása, amikor magasabb<br />

szintû norma kötelezi meghatározott<br />

tartalmú norma kibocsátására, és õ<br />

ésszerû határidõn belül nem tesz eleget<br />

ennek.<br />

További irány a szokásjog, amely a<br />

porosz ALR nyomán alakult. Ennek<br />

értelmében, amennyiben egy, a köz<br />

érdekében tett közhatalmi intézkedés<br />

valamely személytõl aránytalan, különös<br />

áldozatot kíván, ezért az érintettet<br />

kártalanítani kell. Ez egyébként<br />

a kisajátításhoz hasonló jogintézmény.<br />

Látható, hogy a törvényi szabályozás<br />

a hivatalnoki felelõsséget,<br />

míg a szokásjog a kisajátításhoz hasonló<br />

megoldást vezette be. Ezt a két<br />

esetet kellett valahogyan áthidalni.<br />

Eredménye a jogellenes, de nem felróható<br />

cselekvés által okozott károk<br />

megtérítésének biztosítása. 20<br />

Magyarországon a 1113/1999.<br />

(XI. 19) sz. Kormány határozat állította<br />

az érdeklõdés középpontjába a jogalkotói<br />

kárfelelõsség kérdését. A Legfelsõbb<br />

Bíróság gyakorlata az Európai<br />

Unióhoz való csatlakozásunkat<br />

megelõzõen rendkívül egyértelmû álláspontot<br />

mutatott ebben a kérdésben.<br />

A magyar jog alapján a jogalkotót<br />

fogalmilag nem terhelte kártérítési<br />

felelõsség. 21 Az Európai Unióhoz való<br />

csatlakozás után belátható volt, hogy<br />

a jogalkotói felelõtlenség tézise nem<br />

tartható fent tovább.<br />

15 Case 5/71 Aktien-Zuckerfabrik Schöppenstedt v. Council [1971] ECR 975.<br />

16 A Közösség kárfelelõssége csak akkor áll fenn, ha a gazdaságpolitikai természetû Közösségi jogalkotás során, a károsultat védõ magasabb jogi<br />

szabályok kirívó, megfelelõen súlyos megszegésével okoznak kárt. Ezzel az EGK-Szerzõdés 215. cikk (2) bekezdését szûkítõen értelmezte a<br />

Bíróság.<br />

17 Lajer Zsolt: Felelõsség a jogszabályalkotással okozott károkért az Európai Unió és az egyes tagállamai jogában. in: Jogtudományi Közlöny<br />

2001/3. 122. p.<br />

18 Lajer Zs.: i. m. 123. p.<br />

19 Úgynevezett „Maßnahmengesetz” vagy „Einzelfallgesetz”.<br />

20 Lajer Zs.: i. m. 124. p.<br />

21 Lásd például: 199/1/14. sz. Legfelsõbb Bírósági határozat, BH 1998/334. sz.<br />

250 XI. évfolyam 2–3. szám

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!