collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
dr. Váradi Szilvia<br />
A tagállamok jogharmonizációs<br />
tevékenységével szembeni szakmaiminõségi<br />
követelmények a nemzeti<br />
jogalkotások minõségi szempontjait<br />
is érzékennyé tették. Továbbá eljutottak<br />
annak kimondásához is, hogy<br />
egy tagállam nem megfelelõ jogalkotásával<br />
is okozhat kárt az egyénnek.<br />
A jogalkotásért való felelõsség<br />
kérdése – az egyes tagállamok<br />
gyakorlata<br />
A tagállamok jogharmonizációs-jogalkotási<br />
kárfelelõsségének kikristályosodásához<br />
adalékul szolgált a<br />
Közösségek kárfelelõsségének meghatározása,<br />
mégpedig a közösségi<br />
szervek károkozásaiért. Az Európai<br />
Bíróság az 1971-es Aktien-Zuckerfabrik<br />
Schöppenstedt v. Tanács ügyben 15<br />
a híres Schöppenstedt formulával<br />
szûkítõ keretet adott a Közösség felelõsségének<br />
megítéléséhez, amely a<br />
tagállami felelõsség kérdésére is<br />
kihatott. 16<br />
Ennek megfelelõen az a<br />
nézet alakult ki, hogy nem fenyegetheti<br />
szigorúbb felelõsség a tagállamokat,<br />
mint amilyen a Közösséget a<br />
közösségi szervek károkozásaiért.<br />
Azonban a jogtudósok már ekkor<br />
hangsúlyozták, hogy noha hatással<br />
van a közösségi intézmények felelõsségének<br />
mértéke a tagállamokéra,<br />
mégis találunk fontos különbségeket.<br />
A tagállamok jogalkotása csak<br />
ritkán, illetve egyáltalán nem rendelkezik<br />
diszkrecionális jogosítványokkal,<br />
míg a Közösségek esetében ez<br />
meglehetõsen széles. Ezért károkozásokért<br />
való felelõsség tekintetében<br />
nem lehet azonos a két esetben a kiindulási<br />
pont. (Ezt a szemléletet a késõbbi<br />
Francovich – ítélet tükrözi,<br />
amelyben szigorúbb felelõsségi szintet<br />
határozott meg a Bíróság.)<br />
Az Európai Unió egyes tagállamaiban<br />
meglehetõsen eltérõ gyakorlatot<br />
találhatunk a jogalkotásért való<br />
felelõsség megítélésében.<br />
Ausztria, Németország, Olaszország,<br />
Portugália és Spanyolország<br />
esetében az alkotmány tartalmazza<br />
az állam felelõsségét a közhatalom<br />
gyakorlása során okozott károkért.<br />
A többi tagállamban alacsonyabb<br />
szintû jogforrásban találjuk mindezt. 17<br />
Az angol és a francia joggyakorlat<br />
szerint a polgári eljárásban nem lehet<br />
a törvény alkotmányosságát<br />
vizsgálni, azonban a közösségi jogba<br />
ütközését igen. A hollandoknál, illetve<br />
Luxemburg esetében is hasonló<br />
megoldást találunk.<br />
Olaszország, Ausztria és Portugália<br />
bíráinak kötelezettsége, hogy<br />
amennyiben az eléje kerülõ ügyre alkalmazandó<br />
törvény alkotmányellenességének<br />
gyanúja merül fel, ki kell<br />
kérniük az alkotmánybíróság véleményét.<br />
Belgium, Dánia, Franciaország,<br />
Görögország, Hollandia, Olaszország,<br />
Portugália és Spanyolország<br />
tartozik azon tagállamok közé, amelyekben<br />
a törvényalkotó kártérítési<br />
felelõsségre is vonható.<br />
Ausztria, Nagy-Britannia, Németország<br />
és Luxemburg megoldása,<br />
hogy törvényhozó felelõsségét nem<br />
ismerik el, ugyanakkor a törvénynél<br />
alacsonyabb szintû jogforrások alkotói<br />
már felelõsségre vonhatóak, tehát<br />
a jogalkotói immunitás csupán korlátozottan<br />
érvényesül.<br />
Az osztrák jog nem biztosít a<br />
jogalkotónak immunitást. Alapvetõ<br />
elvárás ebben az országban is a<br />
normák meghozatalakor, hogy<br />
azok a magasabb szintû jogforrásnak<br />
megfeleljenek, ez a megfelelés<br />
felülvizsgálható. Amennyiben eltérés<br />
tapasztalható, akkor nem a törvényalkotónak<br />
keletkezik kártérítési<br />
kötelezettsége, hanem az állam<br />
felelõsségét állapíthatják meg. Kártérítési<br />
követelés kizárólag a törvényalkotóval<br />
szemben nem támasztható<br />
tehát. A törvénynél alacsonyabb<br />
szintû jogforrások alkotóinál<br />
viszont itt is elismerik a kárfelelõsséget.<br />
18<br />
A német jog nem tartalmaz szabályokat<br />
az állami kárfelelõsségre, ennek<br />
ellenére az államnak nincsen korlátlan<br />
cselekvési szabadsága. A német<br />
polgári törvénykönyv, a BGB 839. §<br />
elõírja a kárt okozó hivatalnok személyes<br />
felelõsségét. Emellett a német alkotmány<br />
Grundgesetz (GG) 34. cikkelye<br />
szerint a károsult irányába a hivatalnokot<br />
alkalmazó szerv felel. Ez a<br />
két hely egységes jogalapot ad a felelõsségi<br />
esetekre. Az érintettekkel<br />
szemben két esetben lehet kártérítési<br />
felelõssége a jogalkotónak. Az egyik,<br />
amikor konkrét, nem ismétlõdõ eseteket<br />
rendez jogszabály. 19 Másik a jogalkotó<br />
mulasztása, amikor magasabb<br />
szintû norma kötelezi meghatározott<br />
tartalmú norma kibocsátására, és õ<br />
ésszerû határidõn belül nem tesz eleget<br />
ennek.<br />
További irány a szokásjog, amely a<br />
porosz ALR nyomán alakult. Ennek<br />
értelmében, amennyiben egy, a köz<br />
érdekében tett közhatalmi intézkedés<br />
valamely személytõl aránytalan, különös<br />
áldozatot kíván, ezért az érintettet<br />
kártalanítani kell. Ez egyébként<br />
a kisajátításhoz hasonló jogintézmény.<br />
Látható, hogy a törvényi szabályozás<br />
a hivatalnoki felelõsséget,<br />
míg a szokásjog a kisajátításhoz hasonló<br />
megoldást vezette be. Ezt a két<br />
esetet kellett valahogyan áthidalni.<br />
Eredménye a jogellenes, de nem felróható<br />
cselekvés által okozott károk<br />
megtérítésének biztosítása. 20<br />
Magyarországon a 1113/1999.<br />
(XI. 19) sz. Kormány határozat állította<br />
az érdeklõdés középpontjába a jogalkotói<br />
kárfelelõsség kérdését. A Legfelsõbb<br />
Bíróság gyakorlata az Európai<br />
Unióhoz való csatlakozásunkat<br />
megelõzõen rendkívül egyértelmû álláspontot<br />
mutatott ebben a kérdésben.<br />
A magyar jog alapján a jogalkotót<br />
fogalmilag nem terhelte kártérítési<br />
felelõsség. 21 Az Európai Unióhoz való<br />
csatlakozás után belátható volt, hogy<br />
a jogalkotói felelõtlenség tézise nem<br />
tartható fent tovább.<br />
15 Case 5/71 Aktien-Zuckerfabrik Schöppenstedt v. Council [1971] ECR 975.<br />
16 A Közösség kárfelelõssége csak akkor áll fenn, ha a gazdaságpolitikai természetû Közösségi jogalkotás során, a károsultat védõ magasabb jogi<br />
szabályok kirívó, megfelelõen súlyos megszegésével okoznak kárt. Ezzel az EGK-Szerzõdés 215. cikk (2) bekezdését szûkítõen értelmezte a<br />
Bíróság.<br />
17 Lajer Zsolt: Felelõsség a jogszabályalkotással okozott károkért az Európai Unió és az egyes tagállamai jogában. in: Jogtudományi Közlöny<br />
2001/3. 122. p.<br />
18 Lajer Zs.: i. m. 123. p.<br />
19 Úgynevezett „Maßnahmengesetz” vagy „Einzelfallgesetz”.<br />
20 Lajer Zs.: i. m. 124. p.<br />
21 Lásd például: 199/1/14. sz. Legfelsõbb Bírósági határozat, BH 1998/334. sz.<br />
250 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language