collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Dr. Vattay Éva<br />
azokat a tényezõket, amelyeket figyelembe<br />
vesz az összeg megállapítása<br />
során. Ennek több mint nyolcévnyi<br />
alkalmazását követõen a Bizottság<br />
elegendõ gyakorlatot szerzett<br />
ahhoz, hogy fejlessze és finomítsa<br />
bírságokkal kapcsolatos politikáját,<br />
így került sor 2006-ban egy újabb<br />
nem kötelezõ erejû dokumentum kibocsátására,<br />
mely a következõ címet<br />
viseli: Iránymutatás az 1/2003/EK<br />
rendelet 23. cikke (2) bekezdésének<br />
a) pontja alapján kiszabott bírságok<br />
megállapításáról. 21<br />
A bírságolás kettõs<br />
célt szolgál: speciális és generális<br />
elrettentõ hatást. Egyrészt elrettentõ<br />
hatást kell elérnie a jogsértést elkövetõ<br />
vállalkozásokkal szemben, másrészt<br />
más vállalatokat is el kell riasztania<br />
a RSZ 81. és 82. cikkével ellentétes<br />
magatartástól, illetve annak<br />
folytatásától. A Bizottság szabadon<br />
mérlegelhet a bírság kiszabása során,<br />
azonban egy kettõs korlátot nem<br />
hagyhat figyelmen kívül: egyrészt<br />
meg kell vizsgálnia a jogsértés súlyát<br />
és idõtartamát, másrészt a kiszabott<br />
bírság nem haladhatja meg a Rendelet<br />
23. cikke (2) bekezdésének második<br />
és harmadik albekezdésében<br />
szereplõ határértékeket.<br />
Amennyiben a RSZ 81. vagy 82.<br />
cikkének megsértésére kerül sor, akkor<br />
az Iránymutatás rendelkezéseinek<br />
megfelelõen a bírság kiszabására<br />
két lépcsõs módszer alkalmazásával<br />
kerül sor. Elsõ lépésként a Bizottság<br />
meghatározza az alapösszeget, majd<br />
a második lépésben az alapösszeget<br />
korrigálhatja, azaz emelheti vagy<br />
csökkentheti.<br />
1. A bírság alapösszege<br />
a) az eladások értékének meghatározása<br />
A bírság alapösszegének meghatározásához<br />
a Bizottság a jogsértés által<br />
közvetlenül vagy közvetve érintett, a<br />
vállalkozás által az EGT-n belül-, az<br />
érintett földrajzi területen értékesített<br />
áruk és szolgáltatások eladásának<br />
értékét alkalmazza. Rendszerint<br />
a vállalkozásnak a jogsértésben való<br />
részvétel utolsó teljes üzleti évében<br />
történt eladásait veszi figyelembe.<br />
Amennyiben vállalkozások társulása<br />
által elkövetett jogsértés tagjainak<br />
tevékenységével kapcsolatos, az eladások<br />
értéke általában a tagok eladásainak<br />
összegét jelenti.<br />
b) a bírság alapösszegének meghatározása<br />
A bírság alapösszege az eladások értékéhez<br />
bizonyos meghatározott<br />
mértékben aránylik; az arányszámot<br />
a jogsértés súlyosságának függvényében<br />
állapítja meg a Bizottság, és a<br />
jogsértés éveinek számával szorozza<br />
meg. A súlyosságot minden egyes<br />
jogsértés-típusnál esetenként különkülön<br />
állapítja meg. Általános szabály,<br />
hogy az eladások értékének<br />
szóban forgó arányát akár 30%-ban<br />
is megállapíthatja. Ez az arány az<br />
adott esetben magasabb, illetve alacsonyabb<br />
is lehet, figyelembe véve<br />
bizonyos tényezõket, úgymint például:<br />
a jogsértés jellege, az érintett felek<br />
összesített piaci részesedése, a<br />
jogsértés földrajzi kiterjedése, valamint<br />
az, hogy a jogsértés megvalósult-e.<br />
Természetesen az olyan súlyos<br />
jogsértéseknél, mint az árak rögzítésérõl,<br />
a piac felosztásáról szóló<br />
horizontális megállapodások, az eladások<br />
arányát a legmagasabb szinten<br />
állapítják meg. Az ilyen módon<br />
megkapott összeget a Bizottság megszorozza<br />
a jogsértésben való részvétel<br />
éveinek számával. A hat hónapnál<br />
rövidebb idõszak fél évként, a<br />
hat hónapot meghaladó, de egy évnél<br />
rövidebb idõszak egy teljes évként<br />
kerül beszámításra. Végül az<br />
alapösszegbe beépítésre kerül egy<br />
olyan összeg, mely az eladások értékének<br />
15 és 25%-a között mozog, annak<br />
érdekében, hogy a vállalkozásokat<br />
elrettentsék attól, hogy egyáltalán<br />
az árak rögzítésrõl, piacfelosztásról<br />
és termeléskorlátozásról szóló<br />
horizontális megállapodásokat kössenek.<br />
2. az alapösszeg korrigálása<br />
Azt követõen, hogy a Bizottság megállapította<br />
az alapösszeget, korrigáló<br />
tényezõket vehet figyelembe, melyek<br />
a következõk:<br />
a) súlyosbító körülmények: ismételt elkövetés,<br />
a vizsgálat akadályozása,<br />
a jogsértés irányítóként vagy felbujtóként<br />
való elkövetése stb.,<br />
b) enyhítõ körülmények: gondatlan elkövetés,<br />
hatékony együttmûködés<br />
a Bizottsággal stb.,<br />
c) az elrettentõ hatás érdekében történõ<br />
speciális növelés,<br />
d) jogszabályban meghatározott felsõ határ:<br />
a bírság végösszege nem haladhatja<br />
meg a Rendelet 23. cikk<br />
(2) második, harmadik albekezdésében<br />
szereplõ mértéket,<br />
e) engedékenységi közlemény 22 ,<br />
f) fizetési képesség: különleges körülmények<br />
fennállása esetén a Bizottság,<br />
kérelemre, figyelembe veheti<br />
a vállalkozás adott szociális és<br />
közgazdasági környezetben fennálló<br />
fizetési képességének hiányát.<br />
A bemutatott módszertan az általános<br />
szabály a bírság mértékének<br />
meghatározására, azonban a Bizottság<br />
fenntartja magának a jogot, hogy<br />
az elrettentõ hatás érdekében eltérjen<br />
az általa kidolgozott módszertõl.<br />
5.2.3.1.2. A BIZOTTSÁG<br />
ENGEDÉKENYSÉGI POLITIKÁJA<br />
A Bizottság meghatározott feltételek<br />
fennállása esetén mellõzheti a bírság<br />
kiszabását. Az engedékenységi politika<br />
lényege a következõképpen foglalható<br />
össze: amennyiben a kõkemény<br />
kartellek résztvevõi feltárják a<br />
hatóság elõtt a jogsértés részleteit, az<br />
abban betöltött szerepüket, mentesülhetnek<br />
a szankciótól.<br />
Az engedékenységi politikáról a<br />
Bizottság 2002-ben egy Közleményt 23<br />
bocsátott ki, ezt azonban felváltotta<br />
2006-ban egy új Közlemény. 24 A 2006-<br />
os Közlemény alapkoncepciója a következõ:<br />
mivel a titkos kartelleket<br />
nehéz felderíteni és vizsgálatot folytatni<br />
ellenük a hozzájuk tartozó vállalatok<br />
vagy egyének együttmûködése<br />
nélkül, ezért a Közösség érdekében<br />
áll, hogy jutalmazza azokat a<br />
vállalatokat, amelyek részesei az<br />
ilyen típusú illegális tevékenységeknek,<br />
de készek véget vetni részvételüknek<br />
és együttmûködni a Bizottság<br />
vizsgálatai során, függetlenül a kartellben<br />
résztvevõ többi vállalkozástól.<br />
Mindezek alapján a Bizottság<br />
úgy ítéli meg, hogy önmagában az<br />
érték, hogy egy vállalkozás együttmûködik<br />
a kartell felderítésében,<br />
ezért jutalmazni érdemes ezen vállalkozásokat.<br />
A jutalmazás állhat a<br />
21 HL 2006 C 210., 2006. 9. 1.<br />
22 Bizottsági közlemény a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességrõl és a bírságok csökkentésérõl (HL 2006 C 298., 2006. 12. 8.)<br />
23 Commission notice on immunity from fines and reduction of fines in cartel cases (OJ 2002 C 45., 2002. 2. 19.)<br />
24 Bizottsági közlemény a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességrõl és a bírságok csökkentésérõl (HL 2006 C 218., 2006. 12. 8.)<br />
84 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language