collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Eszerint a harmonizált tagállami<br />
intézkedéseknek, eljárásoknak és<br />
jogorvoslatoknak méltányosnak, igazságosnak,<br />
valamint hatásosnak, arányosnak<br />
és elrettentõnek kell lenniük,<br />
illetve nem lehetnek indokolatlanul<br />
bonyolultak, idõigényesek és költségesek.<br />
Az irányelvi eszközök alkalmazása<br />
nem vezethet a jogszerû kereskedelem<br />
korlátozásához, és az<br />
azokkal való esetleges visszaélés esetére<br />
megfelelõ biztosíték adását kell<br />
elõírni.<br />
Ezeknek az elvárásoknak lényegében<br />
a magyar jogrendszer vonatkozó<br />
szabályai megfelelnek.<br />
1.2. Igényjogosultság<br />
A jogérvényesítési irányelv 4. cikke<br />
meghatározza az intézkedések, eljárások<br />
és jogorvoslatok kérelmezésére<br />
jogosult személyek körét. Ezek a<br />
tagállami alkalmazandó jog szerint a<br />
szellemi tulajdonjogok jogosultjai, az<br />
ilyen jogok használatára jogosult<br />
személyek, különösen a licencvevõk,<br />
valamint a szabályszerûen elismert<br />
jogosultsággal rendelkezõ közös jogkezelõ<br />
szervezetek és a szakmai<br />
szervezetek.<br />
A hatályos magyar szabályozás<br />
alapján a mû megalkotóját, szerzõjét<br />
illeti meg a szerzõi jog, de a Szjt. 106.<br />
§ (1) alapján a szerzõ jogutódját, illetve<br />
a szerzõi jog más jogosultját is szerzõnek<br />
kell tekinteni. Ez a (8) bekezdés<br />
2006. január 1-tõl hatályos szövege<br />
alapján a szerzõi joghoz kapcsolódó<br />
jogok jogosultjaira és az e jogosultakat<br />
megilletõ jogokra is vonatkozik.<br />
A jogérvényesítési eszközök<br />
igénybe vételének joga a Szjt. 94. § (1)<br />
értelmében a szerzõt, illetve a 99. §<br />
alapján a szerzõi joggal szomszédos jogok<br />
jogosultjait, valamint az adatbázisok<br />
elõállítóit illetik meg, akik jogaiknak<br />
a megsértése esetén különbözõ<br />
polgári jogi igényeket támaszthatnak.<br />
Ezen túl a vagyoni jogok vonatkozásában<br />
a kizárólagos felhasználási<br />
engedéllyel rendelkezõ felhasználót megilleti<br />
az a jog a Szjt. 98. §-a alapján,<br />
hogy a szerzõtõl kérje a szükséges intézkedések<br />
megtételét a jogsértés abbahagyása<br />
érdekében. Amennyiben<br />
a szerzõ 30 napon belül nem intézkedik,<br />
a kizárólagos felhasználási engedéllyel<br />
rendelkezõ saját nevében léphet<br />
fel. Ezt a szabályt a Szjt. 98. §-<br />
ának módosítása szerint a szomszédos<br />
jogi teljesítményekre, valamint<br />
az adatbázisokra engedélyezett felhasználásokra<br />
is alkalmazni kell.<br />
1.3. A szerzõség,<br />
jogosultság vélelme<br />
Az irányelv elõírja, hogy a szerzõi, illetve<br />
szomszédos jogi jogosultságot<br />
az ellenkezõ bizonyításig vélelmezni<br />
kell, amennyiben a mûvön szokásos<br />
módon feltüntetik a szerzõ, illetve<br />
más jogosult nevét.<br />
A magyar Szjt. korábban nem tartalmazott<br />
a szerzõség vélelmére vonatkozó<br />
szabályt. Az új 94/B § (1) értelmében<br />
fõszabályként azt kell az<br />
ellenkezõ bizonyításáig szerzõnek<br />
tekinteni, akinek a nevét a mûvön a<br />
szokásos módon ilyenként feltüntették.<br />
Az irányelvi kötelezettségen túlmenõen<br />
a magyar jogszabály további<br />
vélelmi okokat szabályoz, melyek<br />
szervesen illeszkedik a magyar szerzõi<br />
jog rendszerébe.<br />
1.4. Bizonyítékok<br />
A bizonyítékok megszerzésére, bemutatására<br />
hatékony eszközöknek kell<br />
rendelkezésre állniuk. Az irányelv<br />
alapján kérelmezhetõ a bizonyíték<br />
ellenérdekû fél általi bemutatása a<br />
bizalmas információk sérelme nélkül.<br />
Üzletszerû elkövetés esetén a bizalmas<br />
információk védelme mellett<br />
kérhetõ az ellenérdekû fél banki,<br />
pézügyi, kereskedelmi iratainak kiadása<br />
is.<br />
Az irányelvnek való megfelelés<br />
nem igényelte a Pp. módosítását. A Szjt.<br />
korábbi 94. § (6) bekezdése, illetve a<br />
módosítást követõen az új 94/A. §<br />
(8) a) pontja az irányelvnek megfelelõen<br />
lehetõvé teszi, hogy ha az egyik<br />
fél a perben tényállításait már elvárható<br />
mértékben valószínûsítette, a bíróság<br />
a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet<br />
kötelezheti a birtokában lévõ okirat<br />
és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására,<br />
valamint a szemle lehetõvé tételére.<br />
Az irányelvvel való összhang<br />
megteremtése érdekében új szabályként<br />
került be a Szjt-be, hogy kereskedelmi<br />
mértékû [94. § (5) bek.] jogsértés<br />
esetén banki, pénzügyi és kereskedelmi<br />
adatok közlésére, illetve a birtokában<br />
lévõ ilyen iratok bemutatására<br />
kötelezhetõ az ellenfél, ha a másik fél<br />
tényállításait valószínûsítette.<br />
1.5. A kereskedelmi mérték fogalma<br />
Az irányelv szerint az a cselekmény<br />
minõsül üzletszerûnek, amelyik közvetlenül<br />
vagy közvetve gazdasági,<br />
kereskedelmi elõny célját szolgálja.<br />
A végsõ fogyasztók jóhiszemû cselekménye<br />
megdönthetõ vélelem szerint<br />
nem esik ebbe a körbe. A fenti<br />
rendelkezésnek megfelelõen, a Szjt.<br />
módosításával beiktatott 94. § (5) vezeti<br />
be a kereskedelmi mérték meghatározását.<br />
Egy cselekmény akkor<br />
tekinthetõ kereskedelmi mértékûnek,<br />
ha az érintett dolgok, illetve szolgáltatások<br />
jellegébõl és mennyiségébõl<br />
nyilvánvaló, hogy e cselekmények –<br />
közvetlenül vagy közvetetten – kereskedelmi<br />
vagy más gazdasági elõny szerzését<br />
szolgálják. Az ellenkezõ bizonyításáig<br />
nem minõsülnek ilyennek a<br />
fogyasztó által jóhiszemûen végzett<br />
cselekmények.<br />
Az üzletszerû elkövetés, illetve a<br />
kereskedelmi mérték a bizonyíték ellenérdekû<br />
fél általi bemutatása, az<br />
adatszolgáltatás és a biztosítási intézkedésként<br />
való lefoglalás esetében<br />
bír jelentõséggel.<br />
2. Az érdemi döntést megelõzõ<br />
intézkedések, eljárások<br />
Az irányelv és a hatályos magyar<br />
szabályozás alapján azokat az érdemi<br />
döntést 5<br />
megelõzõ intézkedések,<br />
eljárások, amelyek szabályozásának<br />
keretét a jogérvényesítési irányelv<br />
adja meg, öt csoportra oszthatók.<br />
Ezek az alábbiak.<br />
2.1. Ideiglenes intézkedés<br />
Az ideiglenes intézkedés a jogsértés<br />
azonnali megszüntetésére szolgál érdemi<br />
döntés nélkül. Fontos garanciális szabálya,<br />
hogy csak a kár megtérítéséhez<br />
képest megfelelõ óvadék esetén alkalmazható.<br />
5 Érdemi döntés alatt az elõadásban a szerzõi vagy szomszédos jogi jogsértés polgári perben ítéletben való megállapítását, valamint a jogsértés<br />
esetén a polgári jogi jogkövetkezményekrõl való határozat hozatalt értem.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
217
Change language