collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Izsák Orsolya<br />
Panorámajog – panorámaperek<br />
Mottó:<br />
„Hajdanában, amikor még<br />
Így beszélt a magyar ember:<br />
Ha per, úgymond, hadd legyen per!<br />
(ami nem volt éppen oly rég) –<br />
Valahol a Tiszaháton<br />
Élt egy gazda: Pál barátom,<br />
S Péter annak tõszomszédja,<br />
Róluk szól e rövid példa. ”<br />
(Arany János: A Fülemüle)<br />
1. Bevezetõ<br />
A jelenlegi magyar szakirodalomban<br />
nevesítve nem találkozhatunk<br />
ugyan a panorámajog kifejezésével,<br />
azonban a bírósági gyakorlat a magánjog<br />
tulajdonjogi korlátain belül a<br />
szomszédjogi igények – amelyek az<br />
ingatlanokkal illetve az azokban<br />
bekövetkezõ értékcsökkenéssel öszszefüggésben<br />
állnak – peresítésén<br />
keresztül rendszeresen kénytelen<br />
meghatározni azon érvényesíthetõségi<br />
szempontokat, amelyek aztán a<br />
változó társadalmi és gazdasági igényekhez<br />
igazodnak, és segítséget jelentenek<br />
eligazodni a szomszédjog<br />
különbözõ ágazatainak értelmezésében.<br />
A dolgozatomban és a jelen elõadásban<br />
arra teszek kísérletet, hogy<br />
az ezideáig nem nevesített szomszédjogi<br />
szakterületeket azok határait<br />
definiálni próbáljam.<br />
Az általában panorámajognak nevezett<br />
szakterület – mint a többi<br />
szomszédjogi igény – jogkövetkezmény<br />
szempontjából elsõsorban<br />
kártérítési igényhez adhat alapot,<br />
amely abból indul ki, hogy a szomszédos<br />
vagy közvetlenül szomszédos<br />
ingatlanokban értékcsökkenés<br />
áll be, mert a perbeli ingatlanok elveszik,<br />
vagy korlátozzák a kilátását<br />
az igény érvényesítõjének.<br />
A Ptk. Megkülönböztet szükséges<br />
és szükségtelen zavarást, tehát<br />
lényeges kérdés azonban annak<br />
körülírása, hogy mit érthetünk a<br />
Ptk. 100 § szerint a szomszéd szükségtelen<br />
zavarásának illetve a jogaik<br />
gyakorlásában való veszélyeztetésnek.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
Ha áttekintjük a rendelkezésünkre<br />
álló bírósági döntvénytárat, akkor<br />
arra figyelhetünk fel, hogy annak<br />
meghatározása, hogy milyen mértékûnek<br />
kell lennie a zavarásnak illetve,<br />
hogy mi a szükségszerû tûrési<br />
kötelezettség és mi a szükségtelen<br />
közötti különbség, annak értelmezése<br />
a társadalmi berendezkedés változásával<br />
együtt – amely a jelen korban<br />
a tulajdon szentségét és sérthetetlenségét<br />
képviseli - jelentõs változásokon<br />
ment keresztül.<br />
2. A jelenlegi jogi szabályozás<br />
A jelenlegi jogi szabályok szûk körben<br />
engedik közérdekbõl törvényben<br />
meghatározott esetekben korlátozni<br />
a tulajdonjogot, ugyanakkor<br />
az is igaz, hogy az egyes tulajdonostársak<br />
a dolgok használata során<br />
kötelesek oly módon gyakorolni a<br />
tulajdonhoz való jogukat, hogy az<br />
másokat, a dolgok rendeltetésszerû<br />
használata során szükségtelenül ne<br />
zavarja. Az idegen dologbeli jogok<br />
pedig a tulajdonost tûrésre kötelezik<br />
olyan körben, amelyet a jogszabály<br />
szûk körben megengedõleg<br />
biztosít.<br />
A jelenlegi magyar szakirodalom<br />
a szomszédjogot a tulajdonjog magánjogi<br />
korlátai közé helyezi el.<br />
A rendelkezésre álló tankönyvek<br />
hagyományos értelmezése szerint a<br />
magántulajdoni korlátok elsõsorban<br />
a tulajdonost megilletõ birtoklás,<br />
használat és hasznok szedésének<br />
valamint a rendelkezési jog gyakorlására<br />
irányulnak.<br />
Ezeket nevezzük terhelt tulajdonjognak<br />
(dominium limitatum). Az<br />
ilyen tulajdonjogi korlátozás a tulajdonjog<br />
tartalma szerinti csoportosítást<br />
jelenti.<br />
A terhelés mindig csak bizonyos<br />
vonatkozásban korlátozza a tulajdonjog<br />
tartalmát. A tulajdonjog magánjogi<br />
jellegû tartalmi korlátait három<br />
nevesített csoportba soroljuk:<br />
a) az idegen dologbeli jogok b)<br />
szomszédjogok c) elidegenítési tilalom.<br />
Az idegen dologbeli jogok közé<br />
tartozik a haszonélvezeti jog,<br />
használati jog illetve a telki szolgalmi<br />
jog. A Ptk. a szomszédok jogviszonyait<br />
különös jogszabályokkal<br />
rendezi, és külön nevesíti az igényérvényesítési<br />
lehetõségek körét az<br />
alábbiak szerint:<br />
– áthajló ágak, átnyúló gyökerek joga<br />
valamint áthajló ágakról lehulló<br />
gyümölcsök joga,<br />
– a szomszédos földre való belépés<br />
és használat joga,<br />
– földtámasz joga,<br />
– kerítés joga,<br />
– határvonalon álló fa vagy bokor és<br />
annak gyümölcséhez való jog,<br />
– a tilosban talált állat visszatartására<br />
való jog.<br />
A fentebb taglalt csoportosítás a jelenleg<br />
elõforduló és a gyakorlatban<br />
jelentkezõ szomszédjogi igények<br />
egészét nem rögzíti. Mi történik<br />
például akkor, ha a szomszédos ingatlan<br />
kapcsán jelentkezõ zaj vagy<br />
bûzhatás végett nem vagy nehezen<br />
értékesíthetõek az azt határoló ingatlanok<br />
vagy mi történik akkor, ha<br />
a szomszédos ingatlan rendezetlen<br />
nem illeszkedik a környezetbe. Milyen<br />
típusú igényrõl beszélhetünk?<br />
A szomszédos ingatlanokban beálló<br />
forgalmi értékcsökkenés összefüggésbe<br />
hozható-e az ingatlan tulajdonosának<br />
károkozó magatartásával<br />
és egyáltalán beszélhetünk-e<br />
kárról?<br />
A jelenlegi szakirodalom álláspontja<br />
szerint például a szomszédok<br />
jogszabálytól eltérõ megállapodása<br />
vagy egyéb jogszabályok<br />
(pl.: építésügyi rendelkezések), helyi<br />
szokások a Ptk.-ban foglalt szabályoktól<br />
különböznek, akkor is az<br />
eltérõ rendelkezést kell irányadónak<br />
tekintetni. Valóban megfelel-e<br />
ez az állítás a jelenlegi joggyakorlatnak?<br />
Külön kiemeli a szakirodalom azt<br />
a fajta tulajdonjogi korlátozást, amikor<br />
jogszabályban feljogosított szervek<br />
szakfeladataik ellátásához szükséges<br />
mértékben korlátozzák a tulajdonjogot.<br />
Vizsgálni szükséges, hogyan<br />
határolódik el az ilyen típusú<br />
szomszédjogi jogviszony a telki szolgalmi<br />
jogtól illetve hogyan kerül<br />
meghatározásra a kártalanítás összege<br />
a korlátozott használatú ingatlan<br />
használata során?<br />
131
Change language