26.03.2014 Views

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

collega - Károli Gáspár Református Egyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

dr. Varga Szabolcs<br />

A válási mediáció<br />

A családjoggal nem foglalkozó, hétköznapi<br />

emberek számára sem újdonság<br />

az a tény, hogy a házasságkötések<br />

száma évrõl-évre csökkenõ<br />

tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan<br />

látványos növekedést könyvelhetünk<br />

el akkor, ha válási statisztikákat<br />

vizsgáljuk. A KSH adatai szerint<br />

1960-ban a férfiak 1,4%-a, míg a nõk<br />

2,6%-a volt elvált családi állapotú. Ez<br />

a szám 1980-ban 3,7% illetve 5, 6%-ra<br />

emelkedett, míg 2000-ben már a férfiak<br />

8,2%-a és a nõk 10,3% esett át<br />

legalább egy váláson. A válások növekedése<br />

mellett ugyanebben az idõszakban<br />

a házasodási kedv tendenciózus<br />

csökkenést mutat. 1960-ban<br />

ezer lakosra 8,9, 1980-ban 7,5, míg<br />

2000-ben már csak 4,8 házasságkötés<br />

jutott. Évente megközelítõleg alig<br />

több mint 48000 házasságot kötnek<br />

(igaz, egyre többen élnek együtt ezt<br />

megerõsítõ okmányok nélkül is), ezzel<br />

párhuzamosan pedig közel<br />

24 000 válásról számolhatunk be.<br />

A nem jogilag megszûnt (ténylegesen<br />

különélõ, de el nem vált) partnerkapcsolatokról<br />

viszont nincsenek<br />

statisztikai adatok. Ugyanígy nincsenek<br />

számon tartva a válást fontolgató<br />

személyek, felek, vagy azok, akik<br />

egyszerûen csak rossz párkapcsolatban<br />

élnek.<br />

Egy párkapcsolat megszûnésének,<br />

egy konfliktus keletkezésének számos<br />

oka lehet. Az a mód azonban,<br />

ahogyan ezeket a helyzeteket megítéljük,<br />

kezeljük és értékeljük sokat<br />

elárul a családok, kisközösségek és<br />

az egész társadalom közérzetérõl,<br />

konfliktuskezelési ismereteirõl, problémamegoldási<br />

gyakorlatáról.<br />

A válással és ennek körülményeivel<br />

foglalkozó szakemberek a megmondhatói<br />

annak, hogy a jogi út, a<br />

bírósági ítélet önmagában nem oldja<br />

meg a párkapcsolat felbontása körüli<br />

problémákat. A rossz házasság ideje<br />

és a felbontással járó viták alatt felhalmozódó<br />

konfliktusok feloldása, a<br />

vagyonmegosztás, a gyermekelhelyezés,<br />

a kapcsolattartás ugyan megtörténik(het)<br />

a bíróság elõtt, azonban<br />

azok végrehajtása, érvényesítése, az<br />

évekig tartó fájdalmakkal teli küzdelemben<br />

hosszú, sok esetben örökké<br />

tartó, sérüléseket okoz a feleknek és<br />

sajnos a gyermekeiknek is.<br />

Minden konfliktus, így a válás<br />

megoldását is akkor lehet igazán<br />

eredményesnek tekinteni, ha az abban<br />

érdekelt felek mindegyike számára<br />

elfogadható, közös megegyezésen<br />

alapuló döntés születik.<br />

Családjogi törvényünk (1952 .évi IV.<br />

törvény a házasságról, a családról és<br />

a gyámságról, továbbiakban: Csjt.)<br />

ismeri a közös megegyezéssel történõ<br />

házasság felbontást. (l. késõbb)<br />

A „közös megegyezéssel” történõ<br />

válások azonban sok esetben csak<br />

azt a célt szolgálják, hogy a felek elkerüljék<br />

a válás valódi okainak feltárását<br />

a bíróság elõtt illetve, hogy minél<br />

hamarabb véget vessenek a hétköznapi<br />

csatározásoknak. Amikor<br />

azt hiszik túl vannak a procedúra nehezén,<br />

akkor szembesülnek rengeteg<br />

olyan kérdéssel, amelyek további<br />

életüket jelentõs mértékben befolyásolják<br />

ugyan, de a róluk való megállapodások<br />

hiányoznak. A látszólagos<br />

megegyezések mögött sok esetben<br />

átgondolatlanság, kapkodás,<br />

vagy éppen a másik fél nagyobb hatalmi<br />

pozíciójából eredõ kiszolgáltatottság<br />

áll. A befolyásmentes akaratnyilvánítás<br />

sok esetben csak elméletben<br />

létezik. Hiányának kiderítésére a<br />

bíróság többnyire nem fordít kellõ figyelmet,<br />

így a családi viszályok ismét<br />

(mégis) a bíróságokon folytatódnak.<br />

Sok esetben az egyik fél feladja,<br />

kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe<br />

hozva magát jogainak érvényesítése<br />

szempontjából. A bíróságok<br />

(gyám)hivatalok túlterheltek, nem<br />

érzik feladatuknak a házasfelek<br />

gondjainak feltárását és megoldását.<br />

Ez hivatalosan nem is az õ dolguk, illetve<br />

sok esetben erre szakmailag<br />

sincsenek felkészülve, valamint a feltételek<br />

sem adottak ahhoz, hogy a felek<br />

érzéseit, érveit figyelembe véve<br />

hozzák meg a kölcsönösen elfogadható<br />

megoldást.<br />

A Csjt. 17. § (1) bekezdése szerint:<br />

A házasság megszûnik:<br />

– az egyik házastárs halálával<br />

– bírósági felbontással<br />

A házasság felbontással történõ<br />

megszûnésének szintén két változatát<br />

különböztethetjük meg.<br />

A Csjt. szerint a házasságot a bíróság<br />

bármelyik fél kérelmére, illetve a<br />

felek közös kérelmére is felbonthatja.<br />

1 (l. késõbb)<br />

Hatályos bontójogunk nem vizsgálja<br />

a vétkességet a házasság megszüntetésekor.<br />

Erre utal a törvény<br />

szövegében a „bármelyik házastárs”<br />

kifejezés. A válásra irányuló keresetet<br />

tehát, a házasfelek közül bármelyik,<br />

akár a házasság megromlásában<br />

döntõen hibás, „vétkes” fél is<br />

kérheti a „vétlen” házastárssal szemben.<br />

A Csjt. 1974. évi módosításával<br />

került megfogalmazásra a feldúltságon<br />

alapuló válás fogalma. A „házasélet<br />

teljes és helyrehozhatatlan<br />

megromlása” elve utal erre. A hangsúly<br />

nem a „megromlás” kifejezésen,<br />

hanem annak „teljes és helyrehozhatatlan”<br />

voltán van. A bírói bizonyításnak<br />

tehát ennek a kérdésnek vizsgálatára<br />

kell irányulnia. Vizsgálnia<br />

kell a házasság megromlásának teljes<br />

folyamatát.<br />

Az egyik fél kérelmére indult eljárások<br />

két fajtája közül az egyik az,<br />

amikor csak a keresetet benyújtó fél<br />

kívánja a házasság felbontását, míg<br />

az alperes ezt nem szeretné. Ha a<br />

másik fél ellenzi a bontást, az õ védekezésével<br />

szemben folyik a bizonyítás.<br />

A nem közös kérelemre induló<br />

perek másik típusa az, amikor az alperes<br />

házastárs is egyetért a házasság<br />

felbontásával, de hiányoznak a<br />

közös megegyezésen alapuló válás<br />

feltételei. A bizonyítás során tehát<br />

azt kell megállapítani, hogy nincs remény<br />

a házasság helyreállítására.<br />

Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják,<br />

hogy ma hazánkban könnyû elválni,<br />

mert a bíróság legtöbbször felbontja<br />

a házasságot, ha úgy ítéli meg, hogy<br />

reménytelenül megromlott, függet-<br />

1 1952 .évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 18. § (1) bekezdés<br />

184 XI. évfolyam 2–3. szám

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!