collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
dr. Varga Szabolcs<br />
A válási mediáció<br />
A családjoggal nem foglalkozó, hétköznapi<br />
emberek számára sem újdonság<br />
az a tény, hogy a házasságkötések<br />
száma évrõl-évre csökkenõ<br />
tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan<br />
látványos növekedést könyvelhetünk<br />
el akkor, ha válási statisztikákat<br />
vizsgáljuk. A KSH adatai szerint<br />
1960-ban a férfiak 1,4%-a, míg a nõk<br />
2,6%-a volt elvált családi állapotú. Ez<br />
a szám 1980-ban 3,7% illetve 5, 6%-ra<br />
emelkedett, míg 2000-ben már a férfiak<br />
8,2%-a és a nõk 10,3% esett át<br />
legalább egy váláson. A válások növekedése<br />
mellett ugyanebben az idõszakban<br />
a házasodási kedv tendenciózus<br />
csökkenést mutat. 1960-ban<br />
ezer lakosra 8,9, 1980-ban 7,5, míg<br />
2000-ben már csak 4,8 házasságkötés<br />
jutott. Évente megközelítõleg alig<br />
több mint 48000 házasságot kötnek<br />
(igaz, egyre többen élnek együtt ezt<br />
megerõsítõ okmányok nélkül is), ezzel<br />
párhuzamosan pedig közel<br />
24 000 válásról számolhatunk be.<br />
A nem jogilag megszûnt (ténylegesen<br />
különélõ, de el nem vált) partnerkapcsolatokról<br />
viszont nincsenek<br />
statisztikai adatok. Ugyanígy nincsenek<br />
számon tartva a válást fontolgató<br />
személyek, felek, vagy azok, akik<br />
egyszerûen csak rossz párkapcsolatban<br />
élnek.<br />
Egy párkapcsolat megszûnésének,<br />
egy konfliktus keletkezésének számos<br />
oka lehet. Az a mód azonban,<br />
ahogyan ezeket a helyzeteket megítéljük,<br />
kezeljük és értékeljük sokat<br />
elárul a családok, kisközösségek és<br />
az egész társadalom közérzetérõl,<br />
konfliktuskezelési ismereteirõl, problémamegoldási<br />
gyakorlatáról.<br />
A válással és ennek körülményeivel<br />
foglalkozó szakemberek a megmondhatói<br />
annak, hogy a jogi út, a<br />
bírósági ítélet önmagában nem oldja<br />
meg a párkapcsolat felbontása körüli<br />
problémákat. A rossz házasság ideje<br />
és a felbontással járó viták alatt felhalmozódó<br />
konfliktusok feloldása, a<br />
vagyonmegosztás, a gyermekelhelyezés,<br />
a kapcsolattartás ugyan megtörténik(het)<br />
a bíróság elõtt, azonban<br />
azok végrehajtása, érvényesítése, az<br />
évekig tartó fájdalmakkal teli küzdelemben<br />
hosszú, sok esetben örökké<br />
tartó, sérüléseket okoz a feleknek és<br />
sajnos a gyermekeiknek is.<br />
Minden konfliktus, így a válás<br />
megoldását is akkor lehet igazán<br />
eredményesnek tekinteni, ha az abban<br />
érdekelt felek mindegyike számára<br />
elfogadható, közös megegyezésen<br />
alapuló döntés születik.<br />
Családjogi törvényünk (1952 .évi IV.<br />
törvény a házasságról, a családról és<br />
a gyámságról, továbbiakban: Csjt.)<br />
ismeri a közös megegyezéssel történõ<br />
házasság felbontást. (l. késõbb)<br />
A „közös megegyezéssel” történõ<br />
válások azonban sok esetben csak<br />
azt a célt szolgálják, hogy a felek elkerüljék<br />
a válás valódi okainak feltárását<br />
a bíróság elõtt illetve, hogy minél<br />
hamarabb véget vessenek a hétköznapi<br />
csatározásoknak. Amikor<br />
azt hiszik túl vannak a procedúra nehezén,<br />
akkor szembesülnek rengeteg<br />
olyan kérdéssel, amelyek további<br />
életüket jelentõs mértékben befolyásolják<br />
ugyan, de a róluk való megállapodások<br />
hiányoznak. A látszólagos<br />
megegyezések mögött sok esetben<br />
átgondolatlanság, kapkodás,<br />
vagy éppen a másik fél nagyobb hatalmi<br />
pozíciójából eredõ kiszolgáltatottság<br />
áll. A befolyásmentes akaratnyilvánítás<br />
sok esetben csak elméletben<br />
létezik. Hiányának kiderítésére a<br />
bíróság többnyire nem fordít kellõ figyelmet,<br />
így a családi viszályok ismét<br />
(mégis) a bíróságokon folytatódnak.<br />
Sok esetben az egyik fél feladja,<br />
kiszolgáltatott, reménytelen helyzetbe<br />
hozva magát jogainak érvényesítése<br />
szempontjából. A bíróságok<br />
(gyám)hivatalok túlterheltek, nem<br />
érzik feladatuknak a házasfelek<br />
gondjainak feltárását és megoldását.<br />
Ez hivatalosan nem is az õ dolguk, illetve<br />
sok esetben erre szakmailag<br />
sincsenek felkészülve, valamint a feltételek<br />
sem adottak ahhoz, hogy a felek<br />
érzéseit, érveit figyelembe véve<br />
hozzák meg a kölcsönösen elfogadható<br />
megoldást.<br />
A Csjt. 17. § (1) bekezdése szerint:<br />
A házasság megszûnik:<br />
– az egyik házastárs halálával<br />
– bírósági felbontással<br />
A házasság felbontással történõ<br />
megszûnésének szintén két változatát<br />
különböztethetjük meg.<br />
A Csjt. szerint a házasságot a bíróság<br />
bármelyik fél kérelmére, illetve a<br />
felek közös kérelmére is felbonthatja.<br />
1 (l. késõbb)<br />
Hatályos bontójogunk nem vizsgálja<br />
a vétkességet a házasság megszüntetésekor.<br />
Erre utal a törvény<br />
szövegében a „bármelyik házastárs”<br />
kifejezés. A válásra irányuló keresetet<br />
tehát, a házasfelek közül bármelyik,<br />
akár a házasság megromlásában<br />
döntõen hibás, „vétkes” fél is<br />
kérheti a „vétlen” házastárssal szemben.<br />
A Csjt. 1974. évi módosításával<br />
került megfogalmazásra a feldúltságon<br />
alapuló válás fogalma. A „házasélet<br />
teljes és helyrehozhatatlan<br />
megromlása” elve utal erre. A hangsúly<br />
nem a „megromlás” kifejezésen,<br />
hanem annak „teljes és helyrehozhatatlan”<br />
voltán van. A bírói bizonyításnak<br />
tehát ennek a kérdésnek vizsgálatára<br />
kell irányulnia. Vizsgálnia<br />
kell a házasság megromlásának teljes<br />
folyamatát.<br />
Az egyik fél kérelmére indult eljárások<br />
két fajtája közül az egyik az,<br />
amikor csak a keresetet benyújtó fél<br />
kívánja a házasság felbontását, míg<br />
az alperes ezt nem szeretné. Ha a<br />
másik fél ellenzi a bontást, az õ védekezésével<br />
szemben folyik a bizonyítás.<br />
A nem közös kérelemre induló<br />
perek másik típusa az, amikor az alperes<br />
házastárs is egyetért a házasság<br />
felbontásával, de hiányoznak a<br />
közös megegyezésen alapuló válás<br />
feltételei. A bizonyítás során tehát<br />
azt kell megállapítani, hogy nincs remény<br />
a házasság helyreállítására.<br />
Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják,<br />
hogy ma hazánkban könnyû elválni,<br />
mert a bíróság legtöbbször felbontja<br />
a házasságot, ha úgy ítéli meg, hogy<br />
reménytelenül megromlott, függet-<br />
1 1952 .évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 18. § (1) bekezdés<br />
184 XI. évfolyam 2–3. szám
Change language