collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A mai magyar államfõ intézményének kialakulása a Nemzeti Kerekasztalnál<br />
A Nemzeti Kerekasztal megállapodásának<br />
megfelelõen, mind a felelõsségre<br />
vonást, mind pedig a tisztségtõl<br />
való megfosztást az Ítélkezõ<br />
Tanács végezte volna. Az Országgyûlési<br />
vitában azonban felmerült,<br />
hogy ha a parlament választja az elnököt,<br />
akkor a megfosztás joga is õt<br />
kell, hogy illesse. Ezt az érvelést – általunk<br />
helyeselt módon – elfogadta a<br />
miniszter, így az Októberi Alkotmány<br />
vonatkozó rendelkezése értelmében<br />
az Ítélkezõ Tanács csak javaslatot<br />
tesz az Országgyûlésnek a köztársasági<br />
elnök tisztségétõl való<br />
megfosztására.<br />
A felelõsségre vonási processzusról<br />
összességében véve azt kell mondanunk,<br />
hogy túlzott szerepet kap<br />
benne az Országgyûlés, a köztársasági<br />
elnök túlságosan alá van rendelve<br />
benne a parlamentnek. Ez a szerv<br />
kezdeményezheti az eljárást, dönt<br />
annak megindítása felõl, és ugyanez<br />
határoz a felelõsségrõl, illetve a<br />
szankcióról is. Ez akkor sem helyes,<br />
ha általában nézzük a hatalmi ágak<br />
szétválasztásának elvét, akkor meg<br />
fõleg nem, ha tudjuk, a köztársasági<br />
elnöki intézményt mintegy külön<br />
hatalmi ágként, ballanszírozó feladatokkal<br />
hozta létre az Októberi Alkotmány.<br />
dr. Homicskó Árpád Olivér<br />
Az egészségügyi ellátórendszer<br />
igazgatási szervezete<br />
Magyarországon az államnak az Alkotmányból<br />
eredõ kötelessége, hogy<br />
a népesség számára az egészség<br />
megõrzést, illetve helyreállítását az<br />
egészségügyi ellátórendszeren keresztül<br />
megfelelõ keretek között hozzáférhetõvé<br />
tegye. Ez a kötelezettség<br />
határozza meg az egészségpolitika<br />
cél-, feladat-, és eszközrendszerét.<br />
Az egészségüggyel kapcsolatos törvényalkotási<br />
feladatokat az Országgyûlés,<br />
míg az egészségügy szervezését<br />
és irányítását a végrehajtó hatalom<br />
szintjén a kormány, a szakminiszter,<br />
az Állami Népegészségügyi<br />
és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban:<br />
ÁNTSZ), a helyi önkormányzatok<br />
és az egészségbiztosítási szervek<br />
végzik.<br />
Országgyûlés:<br />
Az Országgyûlés hatáskörébe tartozik,<br />
hogy az állampolgárok alapvetõ<br />
jogait és kötelezettségeit, valamint<br />
ezek feltételeit és korlátait, és érvényre<br />
jutásuk szabályait meghatározza.<br />
Az Országgyûlés feladata az<br />
egészséghez való jog érvényesíthetõségének<br />
meghatározása, az önrendelkezési<br />
jog érvényesítési szabályainak<br />
a rögzítése. Az Országgyûlés<br />
feladata továbbá, hogy az egészségüggyel<br />
kapcsolatosan tevékenysége<br />
során figyelembe vegye és érvényesítse<br />
a lakosság egészségének megõrzéséhez<br />
fûzõdõ érdekekeit, és az<br />
ehhez rendelt egészségpolitikai célokat,<br />
valamint elfogadja a Nemzeti<br />
Egészségfejlesztési Programot. A<br />
Nemzeti Egészségfejlesztési Program<br />
tartalmazza az ország középtávú<br />
fejlesztési, stratégiai tervezését,<br />
így az egészségügyi tervezés alapja.<br />
Nagyon fontos kiindulási pont, hogy<br />
a Nemzeti Egészségfejlesztési Programban<br />
foglaltakat a gazdaságpolitikai,<br />
a terület-, illetõleg településfejlesztési,<br />
továbbá valamennyi állami<br />
tervezés körébe tartozó döntés meghozatala,<br />
illetõleg végrehajtása során<br />
érvényre kell juttatni. A Nemzeti<br />
Egészségfejlesztési Programot az Országgyûlés<br />
fogadja el, de az elõkészítésben<br />
fontos szerepe van a szakminiszternek<br />
– egészségügyi miniszternek<br />
–, aki a Program megalkotásakor<br />
javaslatot kér a Regionális Egészségügyi<br />
Tanácsoktól, a fõvárosi és a megyei<br />
önkormányzatoktól, továbbá a<br />
helyi önkormányzati szövetségektõl,<br />
és az egészségügyben mûködõ szakmai<br />
kamaráktól és más szakmai és<br />
érdek-képviseleti szervektõl. Ezt követõen<br />
a Programot még a Kormány<br />
egészségügyi szervezéssel és irányítással<br />
kapcsolatos feladatainak ellátásával<br />
megbízott Nemzeti Egészségügyi<br />
Tanács is véleményezi.<br />
Nemzeti Egészségfejlesztési Programnak<br />
fontos szerepe van, mert ehhez<br />
igazodva készítik el a Regionális<br />
Egészségügyi Tanácsok az adott<br />
egészségügyi régió egészségfejlesztési<br />
programját. A Regionális Egészségügyi<br />
Tanács mûködik közre az<br />
egészségügyi régióban a regionális<br />
egészségpolitika kialakításában. 1<br />
A<br />
Regionális Egészségügyi Tanács az<br />
egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl<br />
szóló törvény végrehajtása<br />
során a Regionális Fejlesztési Tanácscsal<br />
együttmûködve figyelemmel kíséri<br />
a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív<br />
Programjai régióban jelentkezõ<br />
feladatainak megvalósítását, közremûködik<br />
és elõsegíti azok egészségügyet<br />
érintõ intézkedéseinek végrehajtását,<br />
így különösen elõzetesen<br />
véleményezi a Regionális Fejlesztési<br />
Tanácsnak a régió egészségügyét<br />
érintõ fejlesztéseit, és a fejlesztésekkel<br />
kapcsolatban egyetértési jogot<br />
gyakorol. 2<br />
Kormány:<br />
A kormány, mint a végrehajtó hatalom<br />
központi szerve határozza meg<br />
a szociális és egészségügyi ellátás állami<br />
rendszerét, és gondoskodik az<br />
ellátás anyagi fedezetérõl. 3<br />
Ennek<br />
megvalósítása céljából a Kormány az<br />
egészségügy szervezésével és irányításával<br />
összefüggõ feladatkörében<br />
meghatározza az egészséget támogató<br />
kormányzati politikát, ezen belül<br />
az egészségpolitika elveit, céljait<br />
1 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrõl, 149/A. § (1) bekezdés<br />
2 1997. évi CLIV törvény az egészségügyrõl, 149/A. § (4) bekezdés<br />
3 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya, 35. § (1) bek.<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
37