collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
collega - Károli Gáspár Református Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az Európai Bizottság eszközei az antitröszteljárás, azaz egy sajátos közigazgatási eljárás során<br />
kezeti intézkedések végrehajtására is<br />
rábírhatja a vállalatot. Mivel a strukturális<br />
intézkedések – például vagyontárgyak<br />
elidegenítése – igen<br />
erõteljes beavatkozást jelentenek a<br />
vállalat életébe, ezért csak szigorú<br />
feltételek teljesülése esetén van lehetõség<br />
alkalmazására, melyek a következõk:<br />
ha ugyanolyan hatékony,<br />
magatartásra vonatkozó jogorvoslat<br />
nem áll rendelkezésre, vagy ha az<br />
ugyanolyan hatékony, magatartásra<br />
vonatkozó jogorvoslat az adott vállalkozás<br />
számára nagyobb terhet jelent<br />
a strukturális intézkedésnél.<br />
5.2.2. Kötelezettségvállalás<br />
kötelezõvé tétele<br />
A Rendelet 9. cikkében bevezetett új<br />
szabályozással bõvült a Bizottság által<br />
igénybe vehetõ versenyjogi eszközök<br />
köre. A szabályozás lényege,<br />
hogy amennyiben az érintett vállalkozások<br />
hajlandóak kötelezettségvállalásokat<br />
felajánlani, és ezek alkalmasnak<br />
bizonyulnak a Bizottság<br />
elõzetes elvárásainak, akkor a Bizottság<br />
döntésében kötelezõvé nyilváníthatja<br />
a vállalkozások számára ezeket<br />
a vállalt kötelezettségeket.<br />
A határozatban a Bizottság pusztán<br />
azt fekteti le, hogy részérõl semmilyen<br />
további intézkedés nem indokolható,<br />
vagyis nem ad választ arra<br />
a kérdésre, hogy az adott magatartás<br />
jogszerû vagy jogszerûtlen.<br />
Önmagában az a tény, hogy a Bizottság<br />
nem tartja szükségesnek további<br />
intézkedés megtételét, még<br />
nem jelenti azt, hogy a nemzeti hatóságok,<br />
bíróságok ne állapíthatnák<br />
meg a versenyjogi szabályok megsértését.<br />
A Bizottság által hozott határozat<br />
tehát relatív jogviszonyt keletkeztet<br />
saját maga és az adott vállalkozás<br />
között, mivel a Bizottság<br />
csak azt „ígéri meg”, hogy nem fog<br />
eljárni velük szemben. 17<br />
A kötelezettségek nem teljesítése<br />
esetén a Bizottság a 23. cikk (2) bekezdése<br />
alapján bírságot szabhat ki.<br />
A határozat csak elõre meghatározott<br />
idõre fogadható el, és lehetõség<br />
van az eljárás újbóli megnyitására<br />
akár kérelemre, akár hivatalból. Az<br />
eljárás újraindításának eseteit a Rendelet<br />
taxatív módon tartalmazza.<br />
5.2.3. A Bizottság szankcionálási<br />
jogköre<br />
Minden egyes jogág – igaz, hogy eltérõ<br />
eszközökkel, de – védi a jogalkotó<br />
által megóvásra ítélt jogi tárgyat.<br />
A közigazgatási jog védelmi<br />
eszközei közül kiemelkedõ helyet<br />
foglal el a közigazgatási jogi szankció<br />
kilátásba helyezése, és adott esetben<br />
az alkalmazása. A közigazgatási<br />
jogi szankció irányulhat egyrészt a<br />
jogsértést elkövetõ személye ellen,<br />
másrészt a vagyona ellen. A jogsértést<br />
elkövetõ vagyona ellen irányuló<br />
tipikus közigazgatási jogi szankció a<br />
pénzbírság, melynek kiszabását indokolhatja<br />
anyagi jogi szabályok<br />
megsértése – ún. anyagi jogi bírságok<br />
–, illetve eljárási jogi szabályok<br />
megsértése, azaz ún. eljárási jogi bírságok.<br />
18<br />
A RSZ 83. cikke ad felhatalmazást<br />
a Tanács számára, hogy a 81. és 82.<br />
cikkekben szereplõ elvek érvényesülésére<br />
rendeletet vagy irányelvet hozhasson<br />
az Európai Parlamenttel folytatott<br />
konzultációt követõen, minõsített<br />
többséggel. A Szerzõdés az irányelvek,<br />
illetve rendeletek céljára tekintettel<br />
exemplifikatív felsorolást ad; a<br />
másodlagos jogforrások célja lehet<br />
különösen a 81. cikk (1) bekezdésében<br />
és a 82. cikkben megállapított tilalmak<br />
betartásának biztosítása<br />
pénzbírság vagy kényszerítõ bírság<br />
elõírásával. Az EU viszonylatában a<br />
közigazgatási jogi szankció legfõbb<br />
alkalmazója a Bizottság. Ez nem véletlen,<br />
mivel a Bizottság az EU egyik<br />
legjelentõsebb és legmeghatározóbb<br />
központi közigazgatási szerve. A Bizottság<br />
a Rendelet 23. és 24. cikke<br />
alapján mind anyagi jogi, mind eljárási<br />
jogi szankció kiszabására jogosult:<br />
a 23. cikk (1) bekezdése alapján<br />
eljárási jogi jogsértéseket szankcionálhat,<br />
a 23. cikk (2) bekezdése értelmében<br />
érdemi jogsértéseket, míg a<br />
24. cikk kényszerítõ bírság kiszabását<br />
teszi lehetõvé a Bizottság számára.<br />
5.2.3.1. A BÍRSÁG<br />
A Rendelet 23. cikke kimondja, hogy<br />
bírság kiszabására határozat alapján<br />
jogosult a Bizottság, ez azonban nem<br />
lehet büntetõ jellegû. Ugyancsak közös<br />
szabály, hogy az eljárási jogi – 23.<br />
cikk (1) bekezdés –, az érdemi bírságot<br />
– 23. cikk (2) bekezdés –, valamint<br />
a kényszerítõ bírságot kiszabó<br />
határozat ellen jogorvoslatnak van<br />
helye az Európai Bíróság elõtt.<br />
Az eljárási jogi szankcióval a<br />
Bizottság azt a piaci szereplõt sújtja,<br />
aki helytelen, félrevezetõ információval<br />
szolgál, illetve azt, aki egyáltalán<br />
nem ad tájékoztatást. A bírság<br />
mértéke nem haladhatja meg az<br />
elõzõ üzleti év teljes forgalmának<br />
1%-át.<br />
Hangsúlyosabb az eljárási jogi<br />
szankciónál az érdemi jogsértésekre<br />
irányuló, a 23. cikk (2) bekezdése<br />
alapján kiszabható bírság. A Bizottság<br />
azokra a piaci szereplõkre szabhat<br />
ki ilyen bírságot, akik akár gondatlanul,<br />
akár szándékosan:<br />
– megsértik a RSZ 81. vagy 82. cikkét,<br />
– megszegik a 8. cikk alá tartozó ideiglenes<br />
intézkedést elrendelõ határozatot,<br />
– nem teljesítik a 9. cikk szerinti határozat<br />
alapján kötelezõ érvényû kötelezettségvállalást.<br />
A bírság mértéke nem haladhatja<br />
meg az elõzõ üzleti év teljes forgalmának<br />
10%-át, továbbá a Bizottság<br />
köteles a mérték meghatározásakor<br />
figyelembe venni a jogsértés súlyát<br />
és idõtartamát.<br />
5.2.3.1.1. A BÍRSÁG ÖSSZEGÉNEK<br />
MEGHATÁROZÁSA<br />
A bírság mértékének meghatározásakor<br />
a Bizottságot széleskörû mérlegelési<br />
jog illeti meg, de a korábbi „á<br />
la carte bírságolás” vádja 19<br />
miatt, a<br />
döntések objektív és átlátható jellegének<br />
biztosítására 1998-ban kiadott<br />
egy iránymutatást, 20 amely felsorolja<br />
17 Uo. 25. o.<br />
18 Farkas Ákos (szerk.): Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bûnügyi együttmûködési rendszerében. KJK-KERSZÖV Jogi<br />
és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2005. 153–154. o.<br />
19 Kende – Szûcs: i. m. 308. o.<br />
20 Guidelines on the method of setting fines imposed pursuant to Article 15 (2) of Regulation No. 17. and Article 65 (5) of the ECSC Treaty (OJ<br />
1998 C 9. 1998. 1. 14.)<br />
2007. évi 2–3. szám<br />
83
Change language