Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

104 FÓNAGY IVÁN—MAGDICS KLÁRA
mondatban gyengén hullámzik a dallam (2. ábra). A tempó enyhén fékezett.
A hangerő tompított. Az artikuláció igen lágy, gyakran labiális, enyhén nazális.
A zöngeképzés tökéletes, a hang „telt". 1
90
* fi g ^'tç l,.h pp F> P i^p|?
J ;; ^
> • >
l Vég- re meg - ér- kez- tek! Már húsz é - ve nem lát-tuk egy- mást!
J = cca £4-
K JU> Juj) J ^ B í=í=^=S
3EÄ
h J 1 J ;i P
; * »
1. ábra
A felső sorban a regisztrált affektiv hanglejtést ábrázoljuk, az alsó sorban a
semleges hangon ejtett mondatét. > = a nyomaték jele.
1.2 A vágy hangterjedelme ugyancsak szűk. A dallam (többnyire
rövid előke után) enyhén megemelkedik a nyomatékos szótagon. A nyomaték
erős és egybefogja a szólamot (legato), melynek dallama a nyomatékos szótag
J -CCCLÓO
jjp i'#^ J^ íJJnp gj n.J> less ï
FŰ- ra - radt vagy sze- gény - kém, pi - hend ki
J --cca82
1 J 1^ «h,^ h j JHJ h S *
J=cco 54-50
2. ábra
A vastaggon húzott > jel az erősebb nyomatékot jelzi
1 m P g s ^
5
Ha csók egy perc - re /s /dt - hat- nám.
J=cco 82
fl-J 1 J^ g J) 1 tfJ> j N
3. ábra
után mintegy terccel esik és utána enyhén emelkedik a mondat végéig. A hangerő
és a tempó egyaránt visszafogott, fékezett. A dallam és a nyomaték íve
eleinte párhuzamosan fut a nyomatékot követő hullámvölgyig. Ettől fogva
a hangerő egyre csökken, a dallam pedig emelkedik (3. ábra). A zöngeképzés
levegős, a hang olykor suttogásba megy át. A kilégzésben résztvevő izmok
innervációja enyhén fokozódik a mondat folyamán.
1 Az érzelmeknek a hangképzésre gyakorolt hatását tomografikus felvételek alapján
vizsgálta FÓNAGY (1962).
>
^
ma