Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

30 FOKOS DÁVID
düng"] (ANGERE, Die uraló-jukagirische Frage 183); pa maim meréa vytebtambida
'den Wipfel des Baumes schaukelt der Wind' [„wobei pa Baum Attribut
ist zu malm 'den Wipfel' (< mal 'Wipfel, Ende' + -m Akkusativendung"]
(uo.; ANGEHE példái a PYRERKA—TERESCSENKO-féle orosz-jurák szótárból
valók). | s z e 1 k u p : Mt köb, tödet köb 'Zobelfelle, Otterfelle' ['cobolya szőrme,
vidrája szőrme'] (CASTR.— LEHT. 305); kuacet pär 'das Stadtdach' ['városa
tető'] (uo. 318, 320) (1. N. SEBESTYÉN IRÉN i. h. 133) | k a m.: „Endungslose
Genitivformen kommen bisweilen vor, z. B. di ne bai'kdfo bäz& seiepi 'dieses
Weibes Hals wieder durchschnitt er' . . ." (DONNER—JOKI 132).
Személyes névmás („birtokos névmás" szerepében): jur. : man nü
nebenda tölaha 'mein Sohn ['én fiú'] gleicht seiner Mutter' (CASTR., Wverz.
Anh. 388); man puxù/ée farjku 'ich habe keine Frau' ['én feleség nincs']
(LEHT., Vd. 371); 1. N. SEBESTYÉN IRÉN i. m. 130.
3. A törökségben
ót.: (?) qyrqyz qayanyy 'le kagan des Kirghiz' (Orkh. I E 25); on-oq
budun 'das Zehnpfeile-Volk (RAMST.—AALTO, Einf. II 28); supuryan icrä
'im Innern einer Grabkammer' (RADL., Alttürk. St. 1912. 751) | kojb.:
tjetti qaryndas tjurt taptyr'er findet die Jurte der sieben Brüder' (Pr. II 277}
] mis.: ü-tübäsi kijëktin 'von der Firste des Daches' (PAAS.: JSFOU. XIX/2,
48) | csu v.: uraj (< ura -f aj) 'palló; Fussboden' (PAAS., (CSUV. 193; tkp.
'láb-al[j]').
4. A mongolban
kmong.: qan oro 'Chansort =s Thron' (DOERFER, i. m. 228) | ir.r
qan Siregen 'throne (lit., „a khan seat") (POPPE; GrWrMong. 132), qayan
köbegün 'prince (lit., „a khaghan's son") (uo.); morin gil 'the horse year (the
seventh year of the duodenary cycle)' (uo.); — ayula deger-e 'on the mountain',
ger dotor-a 'in the house' (uo. 117); Siregen degere talbi 'az asztalra tedd'
(BTJDENZ: NyK. XXI 228) | kh.: gagvr dorös 'H3 HO/I, 3eMJiH', yadv dërd 'Ha
CKajie' (POPPE, CrpoH xanxa-MOHrojibCKoro H3biKa 19 — 20); gadzar doro
'unter der Erde', gadzar dorös 'unter der Erde hervor', ëirën dëre 'auf dem Tisch',
êirën dërës 'vom Tisch' (POPPE, KhMongGr. 74) | kalm.: mörn sar'o 'Pferdemonat,
April' (RAMST., KWb. 266, 313); lü dzil 'das Drachenjahr', lü sar'o
'Februar' (uo. 253, 313); %än köwün 'der Königssohn, Prinz' (uo. 175); mörn
dër3 gar%v 'sich auf das Ross setzen' (uo. 91) | b u r j.: stol dëre tabiya 'nojio-
>KHTb Ha CTOJI' (CIDENDAMBAJEV, PyCCK0=6ypHT-MOHrOJlbCK. CJIOB. 283) [
(RAMST.:
m o g o 1 : miqön dërd 'über das Fleisch', ucöy dërà'aMÎ den Herd*
JSFOu. XXIII/4, 3). L. még NyK. LXIII 79-80.
5. A mandzsu-tunguzban
A nyelvtanok csak egy-egy «zórványos esetet említenek, amely azonban
másképp is magyarázható.
BENZING szerint a lamutban a névszói eredetű névutók mindig birtokos
személyraggal jelentkeznek (LamGr. 84), határozószói eredetű névutók különféle
esetekkel állhatnak; olyan példánál, melyben a névutó előtt casus indefinitust
(alapalakot) találunk (standja dWdngic 'aus der Richtung des Bahnhofs'),
ezt jegyzi meg: „(hapax; so übersetzt !)" (uo. 70).