Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

A JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 27
m\lk\d 'a leány gondolata'; 4. (a 3. és 2. kifejezésmód keveredésével) jelölt
birtokszóval és jelölt birtokossal: viztämlän nunjosiz 'a bolondnak bátyjai'. 19
{A példákat 1. még alább.) Ma e kifejezésmódok mindegyikére találunk példát
az urál-altaji nyelvek területén, úgy azonban, hogy az eredeti teljesen jelöletlen
kifejezésmód általában ma is részben fennmaradt, részben pedig legalább
nyomokban kimutatható.
Arról, hogy ennek a kifejezésmódnak, ti. az eredetileg jelöletlen birtokviszonynak
a maradványai az olyan névutós szerkezetek, mint a ház alatt,
a ház fölött stb., már egv előbbi közleményünkben részletesebben szóltunk
(1. NyK. LXIII, 76).
Itt mindenekelőtt a teljesen jelöletlen birtokviszonyról kell
szólnunk.
A) A jelöletlen birtokviszony
1. A finnugor nyelvekben
Magyar: ,,A magyarban csak a birtokos összetételben nincs jelölve
a birtokviszony (ekevas, folyótorkolat) vagy a XVI. században az olyan összetételhez
közeledő szerkezetekben, mint a napok elnevezése, pl. 1557: zent
gergelj papa nap elewth walo keden (LevT. I, 224; de már így is: zenth Peter
zent Pal napian uo. 245)" (BERRÁR JOLÁN, MTörtMond. 129). — KLEMM
példái (i. m. 137): Imre kyral naph elot való zerdan (1557. LevT. I, 226), Szent-
Dorottya asszonyom nap (LevT. II, 3); vö. még: a ház alatt, a ház mögött \
osztják: jig-pai '(Vater-Sohn) Bruder' (PATK.), jiw-po% 'testvér (tkp.
atya-fi)' (PÁPAY, ONGy. 107); id'yBag 'véli; Bruder', pydmpvx 'veljeni (ei
puhuttelusana); mein Bruder (nicht als Anrede)', idydlpvx 'hänen veljensä'
(KARJ.—Torv. 145; tehát tkp. 'atyám-fi', 'atyja-fi')'; tandal-igi yätna 'aTandalöreg
házába' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 65); lou tör§m lar\gdr-yui yätna mands
'o az isten testőrének a házába ment' (uo. 179); ai mandu tás %oza 'a kis mandu
nyájához' (uo. 41); londdt kbía 'a ludak gazdája' (üo. 43; tkp. 'ludak-gazda');
uázdTj ör't igi naurèmdt 'a Városi fejedélem-öreg gyermekei' (uo. 19); söt dr ordet
nosèr] kur-pärj tinêrj tei tot no% nuytem 'ich trieb die teuren Spitzen der zugespitzten
Fusszehen von 100 Sklavinnen zur Eile an' (PATK. II 92) | vogul:
jäum-pü 'bátyám' [tkp. 'atyám-fi'] (SZIL.); Usirj-âtdr ajkä yürdm pV 'a Városbeli-fejedelem
öreg három fia' (VNGy. III 96); luwä sisdn 'lova hátára (uo. I 9);
öédm nur 'atyám bosszúja' (NyK. XXVI 132); áéa man p% 'atyjának kis fia'
(uo.); puurjitj vöta-yum mán pi 'gazdag kereskedő ember kis fia' (uo. IV 329);
ötrgm jämds, jämds pü 'gazdám szép szép fia', najim jämgs, jämds pü 'gazdasszonyom
szép, szép fia' (uo. III 355); Päräpärsd% àsdt, porèdt üreu 'mi Päräpärsdi
juhait, disznait őrizzük' (uo. I 8) | zűrjén: Pojov tujas 'auf die
Strasse nach dem Dorf Pojov' (SVd. 235); gundirlijas ezim vile 'auf die Wintersaatfelder
der gundirïi (uo. 113); sket ledzis das-kik jura gundil'-mujas vile
'a nyájat a 12-fejű sárkány földjeire engedte' (ZSzöv. 149); tom zonjas silan-ine
'zu den Singplätzen der jungen Burschen' (SVd. 221); drug Ive-kiis oz-piSji
'[der Geliebte] entwischt nicht der Hand des Iwan' (VdKomi 402); pástdsas,
kemdsas muzikis-platïeen 'felölti az ura ruháját, csizmáját' (ZSzöv. 1.95); sije.
19 Persze fejlődhetett az apának a háza féle kifejezésmód közvetlenül is az apa
háza féle szerkezetből, ahogyan ezt a magyar példa mutatja.
i