Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

A,JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTÁJI NYELVEKBEN 9
Syntaxis 84 kk.); zemey fel nyttan es karyay fel emeluen (JókK. 160), egy kevetet
Duna látni bocsátanak (PannMegv.) (KLEMM, MTörtMond. 273 kk.); (l.vagy
2. szem. személyragos főnévnél:) ki viszi levelem hamarabb Prágába? (Arany);
bocsásd meg bűnöm ! (SIMONYI: Magy Nyelv 2 437, UngSpr. 385). — A-t tárgyrag,
amely eredetileg csak a határozott tárgy jelölésére került használatba,
az eredetileg ragtalan határozatlan tárgy jelölésére is átterjedt;
ekkor az ige (állítmány) tárgyas, illetőleg alanyi ragozásával utalhattak
a tárgynak határozott, illetőleg határozatlan voltára: embert keresek ^ az
embert keresem ; egy könyvet olvasok ~ ezt a könyvet olvasom ; szerezz hírt és
kincset, kövesd két bátyádat (Petőfi: Három fiú) | o s z t j á k : Die S t a m info
r m (Nominativ) „bezeichnet das Subjekt, Objekt, Attribut und dient auch
als Vokativ, Temporal, Modal; z. B. imet pöyle täjds 'seine Frau gebar ein
Söhnchen' . . ." (STEINITZ, OstjGramm. und Chrestomathie 51); „Für den
Genitiv und Akkusativ hat das Ost jakische kein besonderes Suffix" (PATK.—
FUCHS 53). Az északi-osztjakban „a nominativus vagy alapalak ... az alany,
a tárgy, a főnévi jelző és a birtokos jelző kifejezésére szolgál" (RADANOVICS,
Északi-osztj. nyelvtan 13). A határozott tárgyra a. tárgyas igealak utal.
âne tu% ömde 'stelle eine Schale hin !' (PATK. II, 86); säudr pàm lïl pampái
%oza 'a nyúl füvet eszik a fűrakásnál' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 1); ma weisem
[tárgyas ragozás] tamno^ës [ragtalan] 'én fogtam ezt a nyusztot' (RADANOVICS,
i. m. 33); ma luwdta nan [ragtalan] mahm [alanyi ragozás] 'én kenyeret adok
nekik' (uo. 22); nepogdl luw %osa 9 l whgfolli [tárgyasragozás]'az asszony magához
hívja a fiát (tkp. ragtalanul: 'a fia') (uo. 34); si kördi %àt, o% %àt kërdthli 'a vasházat,
ezüstházat megkerüli' (PÁPAY i. m. 10) | vogul: Az északi-vogulban
nominativusban (alapalakban) áll „az alany, a tárgy, a főnévi jelző és a birtokos
jelző" (KÁLMÁN BÉLA, Manysi nyelvkönyv 16). Az északi nyelvjárások,
továbbá a P. és EVag. általában nem ismerik a többi nyelvjárás -m. ragos
accusâtivusát, a P. és ÉVag. a határozott tárgy jelölésére az eredetileg partitivusi
szerepű elativus-ablativusi -na ragot használja; 1. LHMOLA: JSFOU.
LVII/1. 25 kk. A határozatlan tárgyat valamennyi vogul nyelvjárás
általában a ragtalan alapalakkal fejezi ki. A határozott tárgyra rendszerint
a tárgyas igealak utal ott is, ahol egyébként nem használatos külön tárgyrag.
KL. kät'imd [ragos tárgy] kwän-tartäln [tárgyas ragozás] ! 'ereszd ki a
macskát !' (VogNyj. 105); ârâk'kwe äjin, noul tájin! 'pálinkát igyál, húst egyél !*
(uo.); pär\k k'wâééêt 'fejet hajtanak' (uo.); uj voltët-kel [alanyi ragozás], pärjkätäm,
kättäpäm kwän-ar]k'wsiän [tárgyas ragozás] 'ha medvét (a vogulban
tárgyrag nélkül!) ölnek, a fejét és kezeit (tárgyraggal!) levetkőztetik' (uo.);
vör-uj [ragtalan acc] alnd %um vör-uj [ragtalan acc] aluiqkwd at lápi, vit-%ul
[ragtalan acc] alnd %um vit-%ul [ragtalan acc] alnd mätä marmi jëmtds 'az
erdei vadat vadászó embernek kevés a tér az erdei vad vadászatára [tkp.
erdei vad(at) vadászni], a vízi halat halászó embernek vízi halat halászó területe
szűkké vált' (VNGy. I, 156); säyrap pußum yiim 'SLZ az ember, aki a fejszét
tartotta' (Tonop AepwaBiiMií qejiOBeK); taß naßrame ïruptim janmaltite 'a gyereket
szeretettel („szeretve") neveli' (LAKÓ, Északi-manysi nyelvtanulmányok
46); K. oánam [ragos acc] päson-tärmdhid vottdhn 'helyezd a csészét az asztalra !'
(VogNyj. 191); K iaAts [alanyi ragozás] tdtd söar, tdtd slpdr [ragtalan tárgyak]
'schuf diese Welt, dieses Sibirien' (KANNISTO^-LIIMOLA I, 2—3, LIIMOLA:
JSFOu. LVII/1. 25); laiht] ßoi kdnsii, toßhr) ßgi kdnsii 'Tiere mit Beinen jagt er,
Tiere mit Flügeln jagt er'^fKAwV.— LIIM. I, 22, LAVOTHA: NyK. LIV, 202);
AL. uj Sörp als 'a medve egy jávort ölt' (VogNyj. 156) | zűrjén: Az accu-