Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

A MAGYAR SZÓ ETIMOLÓGIÁJÁNAK KÉRDÉSÉHEZ 389
'vogul' szóval. Ami a kérdés jelentéstani részét illeti, mind a négy esetben
különböző szociális csoportosulásokról van szó, azonban az obi-ugorok és a
magyarok különböző szociális struktúrájának a következtében és az ős-ugor
idők óta végbement lényeges társadalmi változások miatt nem várhatunk
egészen pontos jelentésben" egyezéseket. Nem egészen világos a viszony az
egyes szociális csoportok és a reájuk vonatkozó nevek között (miként fentebb
említettük, a veláris magánhangzó rendszerint nagyobb, a palatálisak pedig
kisebb intenzitás kifejezői). A kétszeres megfelelés az általunk javasolt azonosítást
szükségszerűvé teszi; önálló párhuzamos fejlődések lehetősége fölöttébb
kétséges. (Az ilyen jellegű kettős etimológiák véleményünk szerint gyakoriak
az uráli nyelvekben, de nemigen ismerik fel őket, mivel általában egyes,
egymástól elszigetelt morfémákat szokás vizsgálni, vagy pedig hangváltozással
magyaráznak hangváltakozást. így pl. a hagyományos felfogás a
magyar ^ mansi megfelelést fogadja el, s a hangrendi különbséget a kérdéses
nyelvek valamelyikében végbement önálló fejlődés eredményének tartja, vagy
pedig a mansi megfelelőjének a megy er változatot tekinti s úgy véli, hogy a
magyar változat valamiképpen a magyar nyelv külön életében jött létre.)
Az elmondottakat a következőkben foglalhatjuk össze:
1. A mod-