Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

A JELÖLETLENSÉG AZ UEÁL-ALTAJJ NYELVEKBEN 17
követ vág' (uo. 269); tavaj tantes* j(di pöyas 'gyere pajtás leányt nézni' (MÉSZÁROS
II, 196); ässd äße te%enU'stsin üfo ypzanä siód 'amíg az apja csizmát húz, a fia
Kazánba ér' [találós mese; megfejtés: a füst] (uo. 33) | j a k u t : giä oyustum
'ich habe ein Haus gezimmert' (BÖHTLINGK 219); kisi giäni taptyr 'der Mensch
liebt das Haus' (uo. 220); ü istim 'ich habe Wasser getrunken' (uo. 220);
gaytar yl- 'eine Frau nehmen, heiraten (vom Manne)' (uo. 219); min bäjäbär
bärgäsä atylän yllym 'ich habe mir eine Mütze gekauft' (uo. 224). Imperativus
mellett partitivusi (locativusi) (,,acc. indef."-i) tárgy: ulayan Icuobayta
ayal 'bringe einen grossen Hasen!' (uo. 224); mijiäyä bärgäsätä atylän ylan
Tculu 'kaufe mir eine Mütze!' (uo.).
[Irodalom: GR0:NBECH, TürkSprachbau I, 149 — 75; A. v. GABAIN, Alttürk.
Grammatik 166; RÄSÄNEN, Morphologie 56; RADLOFF: Inschriften 102, Alttürk.
Studien V 429, 440; SALONEN: JSFOU. XLIX/3. 7, 16; ASMARIN, Szintakszisz
265; BÖHTLIKGK, Über die Sprache der Jakuten 219 kk.; SCHRIEEL: KSZ. X 213,
XIII 319; stb. L. még a fent idézett irodalmat.]
d) A mongolban
Az accusativus ragja -ji, ~Í, ,,a ragtalan tőalak rendszerint nominativus,
de gyakran a tárgy (különösen részleges tárgy) kitételére is szolgál" (BUDENZ,
Rövid mongol nyelvtan. NyK. XXI, 282—3). Részletesen szól a mongol
jelölt accusativus használatáról POPPE ,,Grammar of Written Mongolian"
című munkájában. ,,The accusative is governed only by transitive verbs.
The accusative is the case of the direct complément and is only used to indicate
a definite object or person already known to the reader, 15 especially when the
person or thing in question is modified by an attribute . . . The accusative is
used, in generál, in cases in which the definite article in English is used"
(i. m. 147). Ennek az „accusativus objecti"-nek a használatáról közelebbről
a következőt állapítja meg (uo. 148): ,,a) Pronouns serving as a direct complément
are always accusative forms. They do not occur suffixless [pl.: tegün-i
üjebe 'he saw him']; b) nouns serving as a direct complément and modified
by a pronominal attribute are always accusative forms [pl.: tere mori-ji unuba
'he rode that horse']; c) the accusative is used, when there is an indication of
the possessor of the object concerned [pl.: aq-a-jin mori-ji unuba 'he rode the
horse of the elder brother']; d) the words bügüde 'all', bükü 'all', and all
numerals summarizing the total amount of the persons or things in question
are used in the accusative [pl. : bi cinu kéreg bükün-i bütügesügei 'I shall fulfil
all your needs']; e) proper names serving as a direct complément are put in
the accusative [pl.: cinggis qan-i ügebe 'he saw Chinghis Khan']; f) nouns serving
as direct compléments are in the accusative, when the person or thing in
question was mentioned in a previous context and is supposed to be known to
the reader, or when there are any attributes making it distinguishable from
- other, similar persons or things, or in cases where in English the definite article
would be used [pi.: tende nigen süme bui. süme-ji ügemüiuu 'there is a temple.
Will you see the temple?']."
A jelöletlen ,,oblique case"-ről viszont ezt írja POPPE (UO. 149):
„Instead of the accusative with the usual suffixes -ji and -i a suffixless form
15 Khalkha nyelvtanának 62. lapján POPPE az accusativtfsról egyenesen mint a
Form des „direkten bestimmten Objektes"-ről beszél.
2 Nyelvtudományi Közlemények LXV. 1.