Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

250 ISMERTETÉSEK — SZEMLE
cikkben elhelyezve, american kezdetű meg éppenséggel négy hasábon több mint 160,
alig valamivel kevesebb szócikkben. Nyilván ezeknek jóval kevesebb szócikkbe való
összefogása, „bokrosítása", tildék alkalmazásával, számos n-nek és fattyúsornak megtakarítását
eredményezhette volna.
Az áttekinthetőség, a szótári adat könnyen megtalálhatósága érdekében az értelmezett
szókapcsolat mindenkor első tagja alatt soroltatott az ábécé-rendbe. Az island
of langerhans és az island of reil tehát az island kezdetű szókapcsolatok sorában találhatók,
holott szemantikailag determinálóbb értékű tagjuk a tulajdonnévi elem (langerhans,
reil). A langhans layer és r&inecke add is ugyanezen mechanisztikus elv alapján szótároztattak
a tulajdonnévi elem, a szókapcsolat első tagja alatt. A tulajdonnévi elem, mely
a szókapcsolatnak mindenkor a sokszorosan ritkább tagja (langerhans, reil), még utalószót
sem kap a maga ábécé-rendi helyén, olyannyira beidegződött s még a jelen kiadásban
is — minden egyéb téren végrehajtott újítás, lexikográfiái korszerűsítés ellenére — változatlan
a mechanisztikus elv, hogy minden szókapcsolat csakis első eleme alatt kereshető
a szótárban.
Az utalószavak egyébként más vonatkozásban nem ritka elemei az 1961-es kiadásnak,
sőt a korábbi kiadásokhoz képest lényegesen nagyobb szerephez jutottak. Minden
ige s-ragos jelen idő egyes szám 3. személye, valamint praeterituma és participiuma,
minden főnév többes számú alakja, melléknév közép- és felsőfoka utaló címszóként szerepel,
ha az alap-alaktól a szótárban legalább 5 hüvelyknyire (kb. 13 cm) esik. Az eseteknek
nagy részében ez az utalószó felesleges (pl. falls utalása fall-hoz). Hasznosabb lett
volna az alapszó szócikkébe foglalt írásváltozatnak (bootee alatti bootie-nék, a snath
alatti snead-iiék) önálló utalószókónti szerepeltetése.
Az előszó szerint a szótárban 450 000-nél több címszó található. Ez valóban rendkívül
impozáns szám, még ha nem is abban az értelemben veendő, ahogyan a mi (magyar)
lexikográfiánkban a címszó fogalmát értjük. Mert az 1961-es Websterben címszó értékkel
bír nem csupán minden utalószóként szereplő ragozott alak (pl. a tip szóhoz tartozó
tipped, tipping, tips, tipt), minden értelmezett különírt szókapcsolat (tehát tip and run
és a tip-nek még a következő tizenegy szóval alkotott kapcsolata: blight, cheese, cutting,
layerage, layering, moth, sheet, speed, stall, table, worm), hanem önálló címszónak számít
minden etimológiai és minden nyelvtani homonima is. A tip alapszó maga tizenegy homonimára,
tizenegy szócikkre lett bontva, aminek nagyobb része szófajváltás következménye.
Előnyös eltérésként a korábbi kiadások gyakorlatától a homonimák a szó elején
álló index-számokkal különböztetnek meg.
Tulajdonneveket az 1961-es kiadás, a korábbiaktól élesen eltérve, címszóként nem
közöl, s ezért nincs benne (betűrövidítés-címszavaktól eltekintve) nagy kezdőbetűs címszó.
A john szónak is csupán négy közszói jelentése van értelmezve, esetről esetre megjelölve,
hogy szokásos-e nagy kezdőbetűvel írni. New York és Ohelyabinsk csak kisbetűs
szóként szerepelnek: melléknévi értelemben (a nevezett helyen levő, onnan származó,
stb.), s ugyanilyen alapon a noah's ark felsorolt négy jelentése között maga a „Noé
bárkája" jelentés nem is szerepel (csak az etimológiai közlés utal a megfelelő bibliai
passzusra), mert ez a jelentés már tulajdonnévvé tenné a szót, és a szótár ezáltal enciklopédiává
válnék. A szótárnak egyébként gazdag rövidítés-anyagában sem szerepel a rövidítésnek
tulajdonnévi értéke, így az US öt értelme közül ez okból hiányzik a United
States.
Mint minden angol értelmező szótárnak, a Webster jelen kiadásának (akárcsak a
korábbiaknak) is lényeges eleme az etimológiai tájékoztatás. Az 1961-es kiadás azt az
újítást vezeti be, hogy a modern tudományos és technikai szókészletnek azon nemzetközi
vándorszavait, melyeknek keletkezési helye és átadó nyelve hosszas kutatás nélkül nem
állapítható meg, az ISV rövidítéssel (international scientific vocabulary) látja el, ha az
illető szó az angolon kívül legalább még egy nyelvben él. E szavaknak többnyire latin
vagy görög elemeit az etimológia feltünteti. Az ISV jelzéssel el szándékozik kerülni azt
a látszatot, mintha a szót latin és vagy görög elemekből angol nyelvterületen alkották
volna meg.
A kiejtés jel ölés terén szembetűnően érvényesül a normatív-irányító szándék kerülése.
Korábbi kiadásaitól eltérően az 1961-es Webster nem ismer el égy valamilyen kiejtést
korrektebbnek a többinél. Ezért a művelt emberek által többféleképpen is kiejtett szónak
minden, széles körben használatos ejtésváltozatát közli. A flightily vagy a magyar címszavaknál
pl. nyolc-nyolc ejtésváltozatot is megad, melyek a szótár bevezetésének idevonatkozó
szakasza szerint egyenértékűek. A változatok összegyűjtésében messzemenően
alkalmazták a gépi hangrögzítés és kiértékelés eszközeit. A szótár részére történő átírásban
nem követték az APhí rendszerét (melynek ,,broad" változatát a szerkesztőség nem
találta elég finomnak, a ,,narrow" változatát pedig — joggal — laikusok számára túl