Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

ISMEETETÉSEK — SZEMLE 465
Eihn. XXI: Odysseus cselei a votják népköltésben. — Az óriás megvakításának
motívuma a lapp népköltésben.
1911. NyK. XL: A -k többesjel a lapp nyelvben. — Tavasz. — Egy homályos lapp
ragról.
Nyr. XL: A -vá, -vé rag történetéhez. — Két elhomályosult igenév. — Adalék a
finnugor középfokképzőhöz. — így, úgy, hogy. — Szófejtések.
1912. KSz. XII: A votják locativusragról. — Egy finn—magyar névszóképzőről.
NyK. XLI: A votják és zűrjén prolativusról. — Az osztják tagadó képzőről. — Egy
de verbális névszóképző a cseremiszben.
Nyr. XLI: Szófejtések. (Két cikk.) — Összetételegyezések. — Körül. — Szőrigó. —
Nap-levő.^— Ha és ma. — Térdepel.
1913. Nyr. XLII: Összetételegyezések. — Az anyagnevek jelzői használatához. — Egy
ősi mondatszerkezet. — Hajadon. — Mi. — A köz szó. — Szomjú és éhom. —
Többtagú kérdő és vonatkozó mondatok. —'.'A -va, -ve és -vári, -vén képzőről.
— Csallóköz. — Az -ó, -ő képzős igenévről. — Finnugor szótárak terve. — A melléknévi
névmásokról. — Ia-fia. — Holyan.. — Györffy.
NyK. XLII: A finnugor szóösszetételhez. — Az.
KSz. XIII: Übereinstimmende Zusammensetzungen. — Über eine wotjakische
Konstruktion. — Wichmann, Zur Geschichte der finnisch-ugrischen anlautenden
Affrikaten. (Ism.)
FUF. XIII: Ein Possessivkompositum in den finnisch-ugrischen Sprachen.
1914. NyK. XLIII: Egy finn mondatszerkezetről.
KSz. XIV: Das finnisch-ugrische Indefinitum. — A finnugor *ô és *ó" hang történetéhez.
— Ebhal, ebihal, kutyahal.
Nyr. XLIII: Búf elejtő és társai. — A határozatlan névmás. — A bartelli magyar
neve. — Eh farkas. — A kuruc balladák. — Névragozásunk történetéhez. —
Az osztó számnevekről. — Vaj. — Ajtón, Ajtony. — Meny és vő. — Férjhez
megy, férjhez ad. — Ia-fia. — Nyelvtörténeti adatok.
Irtört. III: A kuruc balladák. — Mikszáth Kálmán forrásaihoz.
1915. KSz. XV: Türkische Einflüsse in der Syntax finnisch-ugrischer Sprachen. — Kép,
képen. — Simonyi Zsigmond, A jelzők mondattana. (Ism.)
Nyr. XLTV: Sarkantyú. — Az ablativusi rag eredetéhez. — A ha kötőszó használata.
1916. KSz. XVT: Egy osztják számnévképzőről.
1917. NyK. XLIV: Finnugor mondattani adalékok. — A cseremisz sorszámképzőről.
1918. Nyr. XLVII: Szaka és szak. — A -képpen, -kép rag eredete. — Török jövevényszók.
— Indulatszók személyraggal.
1919. JSFOu. XXX: Über den Dativ-Genetiv in den finnisch-ugrischen Sprachen.
Nyr. XLVIII: Szómagyarázatok. — A feltételes mondat eredete.
1920. NyK. XLV: Cseremisz szófejtések.
Nyr. XLIX: Névmási határozóink történetéhez. — Paasonen Henrik. — Karjalainen
K. F.
1921. Nyr. L: Színültig, szináltig.
1924. Nyr. LIII: Sötét. — Sivatag. — Fészekfentő.
1925. Nyr. LIV: Névragozásunk történetéhez. — A mondatrészek fejlődése. — Vörhenyő.
— A-t műveltető képzőről. — Gombát mit evett. — Vérbe fagyba.
1926. Nyr. LV: Vérmes. — Ide és oda. — A határozóragok történetéhez. — Az új cseremisz
irodalom. — Képzők és ragok. — A tagadó és műveltető képző eredetéről.
— Az elvonásnak egy fajtájáról.
1927. Nyr. LVI: A pogány cseremiszek vallása. — Hamvad, ébred. — Kutyafejű tatár.
(A Magyar Hirlap ifjúsági mellékeié, máj. 8-i számában is.) — A kettősszám
történetéhez. — Szeret és nevet. — Komócsin. — Halyog-mogyoró: — Ernst
Lewy, Tscheremissiche Texte. (Ism.) — H. Paasonen, Ostjakisches-Wörterbuch.
(Ism.)
Magyar Hirlap ifjúsági melléklete, febr. 6.: Pengő és fillér.
Remény. XIII: Az ember, a természet és a tárgyak lelke. — Primitív népek hite a
lélekről. — Az új pénz meg a régi.
1928. IF. XL VI: Zur Kasuslehre des Finnischugrischen und Indogermanischen. —•
Zur Komparativbildung in den finnisch-ugrischen und indogermanischen
Sprachen.
Nyr. LVII: A garda halnév eredete. — Fenék. — Álom. — Derhenö és burhonyó.
— Szóegyeztetések. —• Kökényszem és társai. — Kenyeres-pajtás. — Szólásainkhoz.
— Nő, -né. — Sőre. — Tárgyrag elvonása. — Füle gombja vagy