Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

460 ISMERTETÉSEK — SZEMLE
több mint félszáz hangzott el. 8 A konferencia rendkívül széles alaptematikája
lehetővé tette, hogy előadóként részt vegyenek benne mind a ,,hagyományos"
nyelvészek, mind az ,,új" irányzatok képviselői (más helyen rámutattunk arra,
hogy a Szovjetunióban az előbbiek is eleve a „vérükben" hordozzák SAUSSUREÍ
— vö. I. OK. XVIII, 100-101 —, tehát ott a langue-parole felosztás is ,,hagyományosának
számít immár néhány évtizede). így VINOGRADOV akadémikus,
aki éppen akkor érkezett vissza Alma-Atából, egy, a szovjet népek irodalmi
nyelveinek fejlődését tárgyaló konferenciáról, a kérdést különösen a szépirodalmi
nyelv—irodalmi nyelv kapcsolata szemszögéből közelítette meg.
Hozzá hasonló módon GALKINA-FEDORUK professzornő hangsúlyozta a nyelv
és beszéd dialektikus egységét, ezen egység szemmeltartásának fontosságát.
És másrészről: ANDREJEV egy, a feleségével társszerzőségben elkészült előadás
alapján (ez az előadás YNGVE felolvasásában, némi módosításokkal, elhangzott
a IX. Nemzetközi nyelvészeti kongresszuson is, melyen az előadó személyesen
nem vett részt) ismertette legújabb, arra irányuló kutatásait, melyeknek eredményeképpen,
számos beadott szöveg (tehát parole-jelenség) alapján a modern
számítógépek össze tudják állítani valamely nyelv grammatikáját (tehát
langiie-jának modelljét). E gondolathoz szorosan fűződött ANDREJEV és ZINDER
közös előadása (ZINDER professzor felolvasásában) a langue-parole fogalmának
tisztázásához, melyben többek között ezt mondják: ,,. . .a langue elsősorban
olyan halmazelméleti jellemzők összessége, melyeket a beszédanyag implicite
tartalmaz; ugyanakkor a parole mindenekelőtt ugyanezen beszédanyag valószínűségi
jellemzőinek összessége" (Tézisek 7). FRUMKINA többek között
rámutatott arra, hogy a statisztikai modelleket két fajtára oszthatjuk: az
elsők statisztikailag meghatározzák, milyen mértékben felel meg ez vagy az
a nyelvleírás a leírandó tényeknek („külső" statisztika), a másodikok meg
a beszéd folyamán érvényesülő valószínűségi törvényszerűségeket írják le
^,,belső" statisztika). PIOTROVSZKIJ két munkatársával közösen végzett kutatásai
alapján egyebek mellett arról számolt be, hogyan lehet egy „analitikussági
állandót" találni, melynek segítségével pontosan meg lehetne mérni, hogy
mennyire „analitikus" vagy „szintetikus" ez vagy az a nyelv. — Ennyire szerteágazó
témák és különböző nézőpontok mellett természetesen nem lehet azt
várni, hogy valamennyire is egységes álláspont alakult volna ki a konferencia
végeztével, de a vélemények cseréje hasznosnak bizonyult.
1962. december 19 — 26. között, a Szlavisztikai Intézet Strukturálistipológiai
osztályának és az Akadémiai Elnökségi Kibernetikai Bizottságnak
a rendezésében zajlott le — naponként más-más intézmény helyiségében —
a jelrendszerek strukturális tanulmányozására irányuló szimpózium. 9 Az Akadémia
Tanácstermében folyó megnyitó ülés szónoka A. I. BERG akadémikus
volt, a szovjet állam egyik vezető személyisége, a korszerű szovjet honvédelem
egyik megteremtője, aki rövid, eleven beszédében vázolta azokat a szerteágazó
feladatokat, melyeknek megoldása a kommunista társadalom felépítése
során a kibernetikának a társadalomtudományokra való alkalmazására vár.
És ezt követően, egy álló héten át, mintha SAUSSURE legszebb álmai váltak
8 Te3HCbi AOKJiaflOB MOKBVSOBCKOH KOH^epemjuH Ha TeMy „flsbiK H pe%" (27 Honöpn
— 1 AeKaöpn). 1-ft MOCKOBCKHH rocyAapcTBeHHbift neAaron-mecKHH HHCTHTVT HHOCTpaHHbix
ÍI3HK0B. M. 1962.
9 CHMn03HVM no CTpyKTypHOMy H3yMeHHIO 3HaK0BbIX CHCTeM. Te3HCbI AOKJiaAOB. —
AH CCCP, HHCTHTVT cjiaBHHOBeAeHHH. — M. 1962.