Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 213
Ami először is a szókincset, a feljegyzett szavak mennyiségét illeti, LITKIN
szójegyzéke — már csak a tanulmányutak hosszabb időtartama következtében is —
természetesen jóval gazdagabb, mint a GENETZÓ, de gazdagabb azért is, mert LITKIN
sokkal több orosz eredetű jövevényszót vett fel szó jegy zekébe, köztük szép számmal
újabb és legújabb orosz jövevényszavakat. (Persze LITKIN is utal arra, hogy ezek a jövevényszavak
nem egy ősi szót szorítottak ki vagy vissza a nyelvhasználatban.)
Ami pedig a LITKIN szó jegy zekében közölt szavak hangalakját illeti, itt
csak kevés esetben látunk eltérést a GENETZ-féle feljegyzésektől, de ezekkel kapcsolatban
is figyelembe veendő, hogy természetesen a jazvai nyelvjárás sem teljesen egységes
nyelvjárás és a múltban sem lehetett teljesen egységes: az egyes falvak vagy telepek,
sőt az egyes közlők nyelve is eltér(het) egymástól, de arról sem szabad megfeledkeznünk,
hogy GENETZ óta változások is mehettek végbe a jazvaiban. Ebből a szempontból (a közlők
közti eltérések szempontjából) jellemző, hogy LITKIN maga is számos szónál alakváltozatokat
közöl; pl. írni r>j ßul o* ípul 'gomb' (117), jors — jo'res'sügér' (120), juko'l —
juke'l 'hajválaszték' (123; itt meg is jegyzi: ,,no AnajieKTaívt"), merd'oJine' ~ merd'jino'
'elragadni' (148), pö'dana ~ pö'dona 'becsukott, bezárt' (166), tswh r>~> téiwh 'ujj' (197),
tuféwtuk — uit'ée'tuk 'kicsike' (202), stb.
Persze LiTKiNnek nemcsak új adatai, hanem a GENETzétől eltérő alakjai is fontosak
és tanulságosak.
Ezt hadd világítsuk meg egy példával.
A komi-zürj énben van (eredeti hangtani különbségek elmosódásával) egyfelől két
tel alakú szó, nevezetesen Hel 'szél' és Hel 'tél', másfelől három tü alakú szó, mégpedig
Hil 'vonó háló', Hü : til-kert 'tűzverő acél, tuzszerszám' és Hü : til-bord 'uszony, úszór
szárny; uszony „tolla" ' (e szavak votják megfelelői: egyfelől Hel, Hol, másfelől 1 —, HU,
Hflí). Mármost GENETZ a következő alakokat jegyezte fel: egyfelől Huil, Hol, másfelől
1 —-, 2 —, Hol, bord-tol 'Feder'. LITKIN adatai alig térnek el ezektől; nála van egyfelől
Huil, Hol, másfelől lj —, 2 —, Hol, de azért adatai, mint mindjárt látni fogjuk, fontosak.
GENETZ ti. Hol, bord-tel 'Feder' címszó alatt még a következő összetételt közli:
tol-kó'rt 'hölzerner Ring an der Egge'. Mindenképpen feltűnő lehet itt egy 'toll-vas (?)'
jelentésű összetétel a boronán levő fakarika jelölésére. Itt azután segítségünkre jön
LITKIN szójegyzéke. Itt ti. a GENETZ jelezte jelentésben tul-kört (vagy orosz jövevényszóval:
speri'S) szerepel, jelentése: 'KOJIE>LI,O B 6opOHe A-Hfl npHKperuieHHH- ee K orjioÔne'
(187), 'AepeBHHHoe KOJIBUO AJIH 3aTHrHBaHHH B03a (pyccK.)' (178, spori-s alatt), (1. még
LITKIN, ^HajieKTOJiorimecKafl xpecTOMaTHH no nepMCKHM H3biKaM I, 121). Ebben az
összetételben az első tagnak, íuZ-nak a jelentését jól ismerjük: 'szeg, ék, cövek'; ez a
jelentése a jazvaiban is (1. GENETZ 17, LITKIN 187). Azt kell feltennünk, hogy GENETZ
közlője tévedett, az említett jelentésben tel-kórt helyett tul-kórt-ot kellett volna mondania.
Persze így is homályos marad az összetétel második tagja: „cövek—vas"(=karika) (?). Gondolhatnánk
egy másik zűrjén kert szóra is; vö. pel-kert Lu 'fejkendő' (tkp. 'fülkötés V)
és kertavni 'megkötni, összekötni', tehát: 'cövek-kötés, cövek-erősítő, szeg-erősítő (??)'.
A kérdés eldöntéséhez persze tárgy- és tárgytörténeti ismeretek is szükségesek.
De ebben az esetben nem is GENETZ adatának helyesbítésén van a hangstdy.
Sokkal fontosabbnak látszik egy másik tanulság.
GENETZ^ tol-kó'rt adatának a fordítása talán nem helyes, de a szó alakja azért
lehet pontos. Es itt azt kell megállapítanunk, hogy ez az alak pontosan megfelel annak
a köz-zürjén Hil-kert szónak, melyet fent idéztünk és amelynek jelentése 'tűzverő acél,
tuzszerszám' (a szó megvan a votjákban is: tilkort, 1. Udm.-russzkij szlov. 298). Ez az
elnevezés, miként maga a 'tűz' jelentésű *tol szó, már GENETZ korában is alig, vagy talán
egyáltalában nem volt használatos a jazvaiban, és ezért keverhették össze (vagy keverhette
össze a közlő) a talán hallomásból ismert, de már nem értett 'tuzszerszám' jelentésű
szóval a *tul-kó'rt szót. így hát ez a félreértett szó tarthatta fenn a jazvaiban annak a
'tűz' jelentésű ősi szónak az emlékét, mely az uráli nyelvekben széles körökben van ma is
elterjedve (1. pl. PAAS., Beiträge 41, 69, ERKKI ITKONEN: FUF. XXXI 169, stb.), de
amelyet már sem GENETZ, sem LITKIN nem tudott a jazvai-zürjénben feljegyezni. A jazvai
*íeZ'tűz'szó magánhangzójára vonatkozólag 1. pl. zürj. li 'csont', votj. li, lî