Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

A JELÖLETLENSÉG AZ TJE.ÁL-ALTÁJI NYELVEKBEN 45
gegangen' (uo.) | mis.: tas Sdbdr kitkän 'der Kahlkopf wurde nach Sibirien
verschickt' (PAAS.: JSFOU. XIX/2. 66); bögön bardëm 'heute machte ich mich
auf den Weg' (PAAS.—KARAHKA: MSFOu.CVll, 18 stb.); bik jaksê dSlägännär
'das ist gut gemacht' (uo. 32) | kaz. bijil (bu jil) 'ez idén (ez év)' (BÁLINT
II 82, 159); bögön (bu kön) 'ma' (uo. 164); jakëi 'jó' és 'jól' (uo. III 89);jaksirak
'jobb' és 'jobban', ir\ jaksi 'igen jó' vagy 'igen jól' (uo. 88—9) | ufai : bér
wáket ájü bélan telke düst bulyanlar 'egy időben a medve meg a róka barátok
voltak (lettek)' (PRÖHLE: NyK. XXXVIII 102); bér kön 'egy napon' (uo. 105,
106, 109); jâz 'tavasz', jâz kënê 'tavasszal' (uo. 343) | karács, küz er-kisile
baralla bicen-calya 'im Frühherbst gehen die Männer und mähen Heu' (PRÖHLE:
KSz. X 261); bir Jcün ol kisini %an c'aq'iryandi 'eines Tages liess der König
den Mann rufen' (uo. 273); bir kün yaram qarnas ajtyandi yalal q"arnasina
'eines Tages sagte der eigennützige Bruder zu seinem uneigennützigen Bruder'
(uo. 287); Jcece 'Nacht', kece, kecede 'bei Nacht, nachts' (uo. 108), kece 'in
der Nacht' (uo. 287, 290); ücüncü kün qoSnu saqladi kice q'arnaS 'am dritten
Tage hütete der jüngste Bruder die Meierei' (uo. 292); bügün (= bu gün)
'heute' (uo. 96) [ a n a t.: bui il kaib-duir isuim 'in diesem Jahre sind meine
Geschäfte verloren gegangen' (RÄsÄNEisr: JSFOu. XLI/2. 26) [ oszmán:
olvakit 'akkor', bugün 'ma', evvelsi gün 'tegnapelőtt' (Ktnsros, OTNy. 333);
,,a melléknév egyúttal határozó" (uo. 334); eji 'jó, jól', javaS 'lassú, lassan'
(uo.) | c s u v a s : kusal 'az idén' (ku 'ez' és soi 'év') (BUDENZ: NyK. II 48);
kdíal (ku -f- sul) 'az idén, ez évben' (PAAS. CSUV. 70); kd'hr (ku + èdr 'jövő
éjjel; in der nächsten Nacht' (uo. 66); saplä ikkdmeé kaè man yerë ize kâfes,
kiles kas tadä Ize käjes 'így a második éjszaka elvitték a leányomat, a következő
éjszaka megint el fogják vinni' (MÉSZÁROS II 270); peie Jcözor vŐl'éressd
'minket ma éjjel megölnek' (uo. 297); kdzdi Ikiíl 'gyere el ma éjjel !' (uo. 413);
sok pa%tsaran patäänen kasnï kas 'pví lazl su%älne 'ebből a kertből a pádisáhnak
minden este elveszett egy lova' (uo. 356); samaj sä kon 'éppen ezen a napon'
(uo. 445); avan 'jó; jól' (PAAS. 9); t'siBsr 'jó, jól, illedelmes' (uo. 187); es pet
%íd§ keskerden 'te nagyon keményen ordítottál' (MÉSZ. II 445; yÍD§ 'kemény,
merev . . .' PAAS. 47); 1. még BUDENZ: NyK. II 51).
d) A mongolban
A ragtalan alap alakról (,,a suffixless form coinciding with the nominative")
POPEE is megállapítja (GrWrMöng. 149), hogy ,,this form serves as a
direct complément, temporal, etc.".
i r o d. m o n g.: baysi irekü gil iremüi 'the teacher will corne next year'
(POPPE, i. m. 150); bi önggeregsen §il irebei 'I came last year' (uo.); bida qota
jabumui 'we shall go to town' (uo.); tere yagar sayugu amui 'he is living in that
country' (uo.) | kh.: bi tere gagar ocino 'H noíÍAy B TO MecTO' (SZANZSEJEV,
CHHTaKCHC 90); nökör koto orono 'TOBapHin. noe^eT B ropOA' (uo.); ene gil
'B TeKymeM roAy' (CSEREMISZOV—RUMJANCEV 489); yabur 'BecHa; BecHOK)'
(uo. 155); ebyl '3HMa, 3HMOIO' (UO. 3.6); zun 'jieTO; JieTOM' (uo. 494); üdesi
'Beqep; BeqepOM' (uo. 112); söni 'HOHE.; HOMbio' (uo. 309); — mayad 'noAJiMHHbiH,
AOCTOBepHblH, BepOHTHblH; HaBepHO, A e HCTBHTejIbHO, BepoHTHO' (uo. 422);
mayü 'njioxoH, AypHOH... ; -o' (uo.); sain 'xopouiHii, AOÔpbiK... ; xopomo...'
(uo. 282); %urdun móri 'öbicTpbiH KOHb, Ôeryneu;' es yurdun ungsiyu 'Ôerjio
MHTaTb' (uo. 198); — (hol$ kérdésre:) ene gadzar südzi baina 'wohnt in dieser
Gegend', (hová? kérdésre:) tä yoto omü 'werden sie in die Stadt hineingehen?',