Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

208 ISMERTETÉSEK — SZEMLE
Nincsenek meg a szótárban például a következő szavak: venyke 'accent circonflexe
( A ) jele', liittymä: lu ja ~ 'erősen vágott szótaghangsúly (Starkgeschnittenheit)'; höllä ~>
'gyengén vágott szótaghangsúly (Schwachgeschnittenheit)', s más, nem nyelvészeti
jellegű szavak, mint pl. heppu 'fickó' 11 kapseli 2. 'űrhajó kabinja' 11 laatumerkki 'védjegy,
márka' stb. Nem lokálpatriotizmusból mondom, de ha már a Dráva benne van a szótárban,
miért nincs benne a Tisza is.
Erénye a szótárnak, hogy PAPP ISTVÁN a finn szavaknál lehetőleg minden magyar
megfelelőt igyekszik fölsorolni. Azt hiszem azonban, az már nem szerencsés, hogy olykor
finn köznyelvi szavak jelentéseként népnyelvi, tájnyelvi szavakat ad meg az első helyen.
A szótárt nemcsak magyarok, hanem finnek is fogják használni, és például levelekben
mulatságos kifejezések születhetnek, ha véletlenül éppen a tájszóra esik a levélíró választása.
Ilyenekre gondolok, mint kukkurallaan 'tetésen, színültig tele', (helyesen:
'tetézve') || opettaa: kyllä minä sinut vielä opetan 'megtanítlak kesztyűbe fütyül
ni/dudálni' 11 vaimollinen 'feleséges, nős'.
Néha ma már elavult szavakat is fölsorol az értelmezésben, pl. grapehedelmä
'citrancs, grapefruit' (vö. Nyr. LXXXVI, 249) 11 kuvanveistäjä 'képfaragó,
szobrász' 11 kuvanveisto 'képfaragás, szobrászat' 11 kymmenottelu 't í z t u s a'
{ma inkább 'tízpróba') || rikkikiisu 'kén-, v a s k o v a n d, pirit' |[| virtsa-ame
'hu g y a n y, karbamid'.
Véleményem szerint az sem helyeselhető, hogy egyes esetekben a megfelelő magyar
szó mellé odaiktatja a finn szó tükörfordítását is, pl. maakeskinen 'földközpontú,
geocentrikus' 11 näköradio 'televízió, távolbalátás, képrádió' || omakeskinen 'é n-
központú, önös, önző, egoista' 11 tähtipoika 'csillagos, betlehemes' 11 tuulenkaato
'széldöntvény, szól döntötte fa'. Nem tükörfordítás, de idesorolnám a következő
szót is: lentoemäntä 'utaskísérő (nő), stewardess' (ma mintha a stewardess
'légikisasszony' magyarosítása lenne divatos). A tähtitarha szót csak a magyarban
teljesen szokatlan 'csillagsátor'-ral értelmezni.
A nóvragozási paradigmák közül teljesen fölösleges a 83. (pyhäpäivä) és a 85. (harmaahanhi),
hiszen a szótári részben egyetlen egyszer sem teszi ki a pyhäpäivä-, ill.
hai'maahanhi-féle szavaknál a ragozási típust megjelölő indexszámot. PAPP ISTVÁN
nyilván arra gondol, hogy az összetételek utótagját külön címszóként is meg lehet találni,
s ott megállapítható az is, hogy miként kell a szót ragozni. Ez helyes, de akkor törölni
kell a 83. és a 85. paradigmát. Egyébként több olyan összetétel található a szótárban,
amelynek utótagja nem szerepel önálló címszóként, ilyenek pl. a következők: huonokäytöksinen,
vaahtosammutin, vanhatestamentillinen, vastaanhangoittelu, yksimoottorinen.
Igaz ugyan, hogy mindenki, aki valamennyire is tud finnül, helyesen fogja ragozni
ezeket a szavakat, de ezen az alapon nagyon sok más szónál is el lehetne hagyni a paradigmajelet.
A paradigma jelekkel kapcsolatban megemlítem még, hogy a főnévként is
használható mutta 'ellentmondás, ellenkezés stb.' szónál nincs jelölve a ragozási típus.
Azt hiszem, a 11-es típusba (koira) kellene besorolni, s ki kellene tenni a fokváltakozásra
utaló *-ot.is. A tundra szónál a 10-es (hala) paradigma jelet találjuk. A Nykysuomen
Sanakirja ennél a szónál megengedi ugyan a 10-es paradigma szerinti ragozást is, de elsősorban
a 1 l-est (koira) ajánlja (megjegyzem azonban, hogy én is mindig a 10-es paradigma
szerinti ragozásban találkoztam a szóval). A viini 'tegez' szónál a 38-as helyett
a 32-es, a väkkärä 'szélkerék, pörgettyű stb.' szónál a 18-as helyett a 15-ös, az ori 'mén(ló),
csődör' szónál a 4-es helyett a 80-as paradigmajel lenne helyes.
Olyan igéknél, ahol a tőalak nagymértékben eltér a szótárban található infinitivusi
alaktól, PAPP ISTVÁN helyesen a tőalakot is szótárazta, s utalt az infinitivusra.
Ebben azonban nem következetes, mert van pl. : rohkenen -> rohjeta, vanhenen -*•
vanheta, de nincs kalpenen -> kalveta, kylmenen -> kylmetä.
A növény- és állatneveknél véleményem szerint helyes lett volna az értelmezésben
az állat, ill. növény tudományos latin elnevezését is közölni, legalábbis a ritkábbaknál,
mert akkor könnyebben azonosítani lehetne a magyar elnevezést idegen nyelvi elnevezésekkel,
és szükség esetén könnyebben meg lehetne találni a kérdéses növényre, ill.
állatra vonatkozó szakirodalmat.
A finn szavak értelmezése, mint már említettem, pontos, világos. Az alább felsorolandó
szavak esetében azonban nem értek egyet a PAPP ISTVÁN által adott értelmezéssel:
aavistus: vain aavistuksen verran 'csak egy (gondolat)hajszálnyira', helyesen:
'csak egy gondolattal/hajszálnyira' || arabiliitto 'arabszövetség', helyesen: 'Arab Liga'
|| estejuoksu 'gátfutás', helyesen: 'akadályfutás'. A 'gátfutás' finnül aitajuoksu. A kettő
között az a különbség, hogy a gátfutást 110 és 400 (nőknél csak 80) méteres távon rendezik,
és közben csak gátakat kell a versenyzőnek leküzdenie, míg az akadályfutás 3000
méteres távú férfiversenyszám, s nemcsak gátak, hanem vizes árkok is vannak a pályán.