Nyelvtudományi közlemények 65. kötet (1963)

SZÓFEJTESEK 163
tesz fel. A kétféle előzmény az ős vog. *ü *v *ű váltakozással függ össze. Az osztják
szó magánhangzójának ősosztj. eló'zményéül STBINITZ (OstjVok. 58) *a
hangot következtet ki. Az osztj. *a ~ vog. *ü hángmegfelelés *ä ~ *ü magánhangzóváltakozással
magyarázható. A zürj. vei e ( < őspermi *ó < ? előpermi *ö)
hangja a vog.-osztj. szóban feltehető *ä ~ *-it-nak szabályosan felel meg.
Ugyanilyen hangmegfelelés van a következő szóban is: vog. (STEINITZ, WogVok.
172) TJ. war, TCs. war, PK. wör, ÉVagK. wor, AL. wor, Szo. wör 'Wald' ~ osztj.
(KARJALAINEN, OL. 133) DN. ur 'Landrücken, Wald', Trj. uuôf V., Vj. wV f
'Bergrücken am Flussufer'; (schwarzer) Wald am Flussufer', Kaz. wir', 0. u^r
'bewaldeter Bergrücken' ~ zürj. (WICHM.—UOT.) V., Sz., Pecs., Lu., UdM.,
P. ver, I. ver 'Wald'; (GEN.) KP. vyr ua. ~ fi. vuori (gen vuoren) 'Berg' (etimológiai
összetartozásukra vonatkozóan vö. LINDSTRÖM: Suomi 1852: 107;
UOTILA: SUSToim. LXV, 54; ZSIRAI: MNy. XXIII, 311; HAJDÚ: ALH. I, 202).
A zűrjén ós az obi-ugor szók eredeti jelentése ('wild, scheu') a zürjénben
őrződött meg. A 'vad' jelentésből az obi-ugorban először 'vadállat', majd
általában '(vad és szelídített) állat' jelentés fejlődhetett. Hasonló jelentésváltozás
más nyelvekben is végbement, például: latin ferus 'wild, wildwachsend,
-lebend', fera 'wildes Tier' ~ óegyhszl. zvfoh 'wildes Tier' >v gör. mj$, -6ç,
ÏÏTIQLOV 'Tier' (WALDE—HOFMANN, Lateinisches etymologisches Wörterbuch 3
I, 487 — 8)..
6. Zűrjén gin 'Filz'; votják gin ua.
A zürj. (WICHM.—UOT.) V., SZ., Pecs., Lu., L, Ud., P. gen 'Daune(n),
Flaumfeder (n), Haar(e) am Körper (der Tiere od. des Menschen), Federn
(Pecs.)' es a votj. (MUNK.) SZ. gon 'szőr; tollazat', (WICHM.) G., J. gon 'Haare
(am Körper), Gefieder' szóval etimológiailag összetartozóknak tartom a következő
permi szókat: zürj. (WICHM.—UOT.) V., Sz., Pecs., Lu., L, Ud., P. gin
'Filz; Decke (V.)'; (FOKOS-FUCHS, SyrjWb.) V., Ud., Sz., Le., Pr. gin 'Filz;
(Le. auch:) Tuch; (Pr. auch) Wolldecke'; votj. (MŰNK.) Sz. gin, K. gén 'nemez;
Filz'. Mivel sem WICHMANN—UOTILA sem FOKOS-FUCHS zűrjén szótára e szók
esetleges etimológiai összefüggésére nem utal, úgy gondolom, érdemes lesz e
szócsoporttal kissé részletesebben foglalkoznunk.
A 'nemez' jelentésű zürj.-votj. gin szó voltaképpen a 'szőr, szőrzet,
tollazat' jelentésű zürj. gen ~ votj. gon zürj. § ~ i, votj. o ~ a váltakozáson
alapuló alakváltozata. A zürj. e~ i és a votj. o ^ i váltakozásra vonatkozóan
vö. zürj. (WICHM.—UOT.) V., AV., SZ., L, Ud., P. gerd 'rot' ~ V., Sz.,Lu.,Ud.
gird, I. g\rd 'geronnenes Blut (V., Sz., Ud.; I.: rötlich); blauer Fleck am
Körper (Lu.)'; votj.(WICHM.) mon 'ich' ~ G. minam, J., MU. minam
(Adessiv); (WIED.) poz 'Boot' ~ (WICHM.) G. pßua. (WICHMANN: SUSToim.
XXXVI, 55—6, 66, uo. több példa).
A 'szőr, szőrzet, tollazat' és a 'nemez' (= szőrből, gyapjúból készített,
vastag posztóhoz hasonló anyag) jelentésű permi szóknak az összekapcsolása
jelentéstanilag is lehetséges. A zürj. gen ~• gin és a votj. gon ~ gin alakpárt
eredetileg csupán 'szőr, szőrzet, tollazat' jelentésben használhatták. Később
a hangalaki kettősséghez jelentéselkülönülés társult. Az egyik alakváltozat
'szőr, szőrzet, tollazat', a másik pedig 'nemez' jelentésre foglalódott le. E szópár
keletkezése és jelentésbeli elkülönülése (1. zürj. gen 'szőr, szőrzet, tollazat' *
votj. gon ua.; 2. zürj. gin 'nemez' ~ votj. gin ua.) feltehetőleg már az őspermi
alapnyelvben megtörtént.
11*