Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetszerepet játszó érdemjegyek, évismétlések, bukások és lemorzsolódásokgyakoriságában is (Gazsó, 2006). A különböző társadalmi hátterű tanulókteljesítményeit vizsgálva már az iskolába lépéskor jelentős különbségek tapasztalhatókközöttük, melyek az idő előrehaladtával nemhogy kiegyenlítődnének,hanem még fokozódnak is (Ferge, 1972; Csapó et al. 2009). A PISAeredményeiből az is bizonyossá vált, hogy hazánkban nemzetközi összehasonlításbanis igen erős a társadalmi háttér és az iskolai teljesítmény kapcsolata(Róbert, 2004; Oktatási Hivatal, 2009; Balázsi et al., 2010).A jelenség magyarázata több tényező együttes hatásának köszönhető.Szerepet kaphatnak benne a rétegspecifikus nyelvi kódok (Bernstein, 1996),a családi nevelési gyakorlat teljesítményorientált magatartásra ható szerepe,a társadalmi felemelkedés rétegenként eltérő motivációi (Mollenhauer,1996), vagy a kibocsátó család által birtokolt tőkék mennyisége és szerkezeteis (Bourdieu, 1986). Az alsóbb társadalmi osztályok tagjait az is hátráltatjaiskolai előmenetelükben, hogy kevésbé hisznek az oktatásban mint a sikerhezvezető eszközben, a tanulás mint beruházás előnyeit hajlamosak lebecsülni,míg annak kockázatait nagyobbnak értékelik (Boudon, 1981). A tapasztaltegyenlőtlenségek miatt többen az iskolára mint a társadalmi rendszer reprodukálásánakszínterére tekintenek, ahol szimbolikus erőszak révén, a meritokráciaillúziójába bújtatva legitimizálódnak és a következő generációkranézve is rögzülnek a fennálló társadalmi rendszer erőviszonyai (Bourdieu–Passeron, 1977). Ugyanakkor bizonyított, hogy a kulturális reprodukció mechanizmusaivalpárhuzamosan a kulturális mobilitás jelensége is formáljaa magyarországi diákok előmenetelét. A kulturális aktivitás ugyanis jelentőskompenzáló erővel bír az alacsony társadalmi státuszból származó tanulóknál(Blaskó, 2002).Az elméletalkotók által megfogalmazott kritikákból, illetve a vonatkozóstatisztikai adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy az iskola nemképes betölteni társadalmi funkcióját: ahelyett, hogy a társadalmi mobilitásolyan csatornáját képezné, amely tömegek számára képes biztosítania felzárkózást, vagy akár a felemelkedést, olyan rendszerként funkcionál,amely újratermeli, stabilizálja, sőt még el is mélyíti a különböző társadalmicsoportok között fennálló esélykülönbségeket. Ebben a fejezetben a MagyarIfjúság 2012 kutatás adatai alapján azt vizsgáljuk, hogy napjainkban hogyanjellemezhetjük ezt a korábban sokat elemzett jelenséget (Ferge, 1972;Andor-Liskó, 1999; Bukodi, 2000; Gazsó, 2006 stb.).104