Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

III. OKTATÁSMegvizsgáltuk a jelenleg már nem tanulókon belül a felsőfokú végzettségelérésének társadalmi meghatározottságát is. Az alsó társadalmi rétegbőlszármazó, már nem tanuló fiataloknak csak 7 százaléka szerzett felsőfokúvégzettséget, ugyanez az arány a középosztályi kortársaiknál 21 százalék,míg a legkedvezőbb társadalmi csoport fiatalságának esetében 37 százalék.A kedvezőtlen életesemények gyakorisága is szignifikánsan hat: a krízisekkelnem érintett csoport 17 százaléka szerzett diplomát, miközben a négynéltöbb súlyos eseményt megélők között ez az arány csak körülbelül ennekfele (9 százalék).Ahogy a 3. mellékletben is láthattuk, magyarázó változóink nem függetlenekegymástól, ezért a következőkben egyszerre építjük logisztikus regreszsziósmodellbe 16 a társadalmi háttérre és a súlyos életeseményekre vonatkozómutatókat, ezáltal kiszűrhetjük belőlük a másik változó hatásait. A korábbanmegfogalmazott kutatási kérdésünkre adott válasz feltárása érdekében szelekcióslépcsőnként egy, így összesen nyolc logisztikus modellt futtattunk.Kimeneti változónk minden esetben az adott szelekciós lépcsőre jellemző4. táblázat: A felsőoktatásban tapasztalható képzéstípusok szerinti(ön)szelekció a társadalmi háttér és a súlyos életesemények számaszerint (százalékos megoszlás)felsőfokú szakképzés főiskola egyetemTársadalmi háttér szerint ** (N=1704)alsóosztály 24 57 19középosztály 20 53 27felsőosztály 14 50 36A súlyos életesemények száma szerint * (N=1738)nem történt ilyen 16 54 301-3 következett be 22 51 274 vagy több következett be 27 43 30* (p ≤ 0,05) ** (p ≤ 0,001)16 A logisztikus regresszió eredményeit a következőképpen értelmezhetjük: az egyes érték függetlenségetjelent, és minél távolabb van az esélyhányados egytől, annál erősebb összefüggésről tanúskodik.Az egy fölötti értékek a nagyobb, az egy alattiak pedig a kisebb esélyt jelentik mindenesetben a kijelölt referenciacsoporthoz viszonyítva. Egy esélyhányados és annak reciproka azonoserősségű, de ellentétes irányú hatást tükröz.111