Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IX. Civil és közéleti aktivitásaddig az utóbbi, válaszukat elhallgató csoportban lehetnek olyanok, akik eltitkoltáka kérdező elől valódi preferenciájukat.A 2012-es adatokból kiderül, hogy a fiatalok demokrácia iránti elkötelezettségenem mutat javulást a korábbi évekhez viszonyítva. A MagyarIfjúság 2012 keretében felvett adatok alapján a 2008-ban mért 40 százalékosaránnyal (Szabó–Kern 2011a) megegyezik a demokráciát minden körülményekközött elfogadó fiatalok aránya. Szinte változatlan a bizonytalan,az egyik rendszert a másikhoz hasonlónak gondolók aránya is (2012-ben30 százalék, míg 2008-ban 33 százalékot tett ki). A bizonyos körülményekközött egy diktatúrát a demokráciánál jobbnak gondolók aránya a 4 évvelkorábbi mérésnél 9 százalékkal alacsonyabb (5 százalék). Ugyanakkora válaszmegtagadók magas számára tekintettel fontos megjegyezni, ez a különbségadódhat abból, hogy a választ megtagadók között lehetnek olyanokis, akik a kérdező előtt nem vállalták a diktatúrát pártoló nézeteiket.A megkérdezett fiatalok képzettség szerinti bontásából kiderül, hogya legfeljebb 8 osztályt végzettek közel negyede (24 százalék) nem tud errea kérdésre válaszolni, s ez az arány tovább romlik a szakiskolát, szakmunkásképzőtvégzettek körében: 40 százalékuk nem tud ebben a közéletszempontjából alapvető kérdésben állást foglalni. Mindez egybecseng azalapfokú oktatás demokratikus szocializációban játszott szerepének válságáról(Szabó I. - Örkény 1998, Csákó 2004, 2008), valamint a szakiskolákproblémáiról készített kutatások (Szabó-Kern 2010) eredményeivel.Miután a kérdést illetően a legnagyobb arányban a főiskolát és egyetemetvégzettek tudtak állást foglalni, feltételezhető, hogy a diktatúra támogatottságaa legmagasabb értéket körükben érte el (6 százalék), de ebbena csoportban a legmagasabb a demokrácia pártiak aránya is (57 százalék).A kérdezettek lakhelye szerinti bontásban a diktatúrát bizonyos körülményekközött támogatók aránya a megyeszékhelyen, megyei jogú városbanélők körében volt a legmagasabb (7 százalék).A fenti adatok értelmezését érdemes összevetni az Európai Unió tagállamainakfelnőtt lakosságára vonatkozó eredményekkel. A Standard Eurobarometer2012 őszi adatai alapján a magyarok az elégedettségi lista utolsóharmadában szerepeltek: az országot jellemző demokratikus állapotok elégedettségalapján történő megítélésére vonatkozó kérdésre („Ön mennyireelégedett azzal, ahogy hazájában a demokrácia működik?”) adott válaszokalapján a megkérdezettek 29 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett,301