Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

III. OKTATÁSA szelektálódó ifjúságAz előzőekben vázolt szelekciós lépcsők oktatási szintenként újrainduló sorozataalakítja a fiatalok iskolai életútját. Sajnos a Magyar Ifjúság 2012 kutatáskérdőíve nem ad minden esetben lehetőséget ezeknek az elméletileg szétválaszthatólépcsőfokoknak az empirikus elkülönítésére, emiatt elemzésünkbőlsem derülhet ki, hogy az egyes esetekben önkirekesztésről, avagy a szelekciómiatt bekövetkezett kirekesztődésről van-e szó. Ugyanígy arra sem derülhetfény, hogy az önszelekció, vagy a szelekció felel-e a középfokú oktatás és a felsőoktatásvilágában az eltérő képzési típusokra való beiratkozásért.A következőkben az előző megszorításokkal ugyan, de ebből a szelekciósszemszögből tekintjük át a fiatalok 1. ábrán bemutatott oktatási helyzetképét.Azt vizsgáljuk, hogy a fiatalok társadalmi háttere, illetve az általukmegélt súlyos életesemények hogyan befolyásolják az egyes szintekre valóbekerülést, az azon belüli (ön)szelekciót, az onnan való lemorzsolódást, illetveaz adott végzettség sikeres megszerzését. 10Az elemzéshez három, a válaszadók társadalmi hátterét jellemző homogéncsoportot képeztünk a következő változók bevonásával: a szülők iskolaivégzettsége, illetve foglalkozási státusza, az anyagi helyzet szubjektívmegítélése, valamint a lakóhely településtípusa. 11 A képzett mutató eredetiváltozókkal vett kapcsolatát az 1. melléklet tartalmazza. 12 A társadalmiháttérre vonatkozóan képzett változónk alapján a fiatalok fele származikaz alsóosztályból, 28 százalékuk középosztálybeli, míg fennmaradó hányaduka felsőosztály tagja. 1310 Minden esetben csak a p≤0,05 szinten szignifikáns eredményekről adunk számot.11 A csoportokat a TwoStep Cluster eljárás segítségével hoztuk létre, amely alkalmas arra, hogy egyidejűlegkategoriális és folytonos változók mentén homogén egységeket képezzen. A klasztereljárásbahat változót vontunk be egyszerre, így a válaszhiányok kumulálódása miatt rendkívülmegnövekedett volna a hiányzó értékek aránya. Emiatt a bevont változók esetében imputálásthajtottunk végre az elemzés előtt, amit az SPSS-be is implementált többszörös imputálás módszeréneksegítségével végeztünk el: a szülők iskolai végzettsége, foglalkozási státusza, illetve azanyagi helyzet alapján becsültük a válaszhiányok értékeit. Az elemzés további részében figyelmetfordítottunk az eredeti adatokból és a pótolt adatokból származó eredmények összevetéséreis, ami egyik esetben sem mutatott kiugró eltérést egymástól.12 Az adatbázis tartalmazott önbesoroláson alapuló osztály hovatartozást is. A kétféle megközelítéstermészetesen nem vezet azonos besoroláshoz, az összevetést a 2. melléklet tartalmazza.13 Nem volt cél a fiatalok társadalmi rétegződésének pontos megragadása, mindössze a társadalmiszelekció oktatásban megjelenő sajátosságait akartuk a mutató segítségével vizsgálni.107