Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetA drogfogyasztás esetén az idősebb korosztályban a felelősségtudat, felnőttségkevesebb fogyasztással jár együtt, a fiatal fiúknál ez a kapcsolat sajnosszintén fordított. A jövőkép hiánya, a döntések következményeinek valamilyenfokú negligálása a nőknél kétszeres kockázatot is jelenthet húszéves kortól felfelé.Ez a különbség a két korosztály közt utalhat arra, hogy az életkor növekedésévelmegjelenik a felelősségtudat. A külső környezet, a barátok, rokonokfelől érkező visszajelzések fontosságára utal, hogy akiket mások gyerekesnektartanak, inkább fogyasztanak sok alkoholt egy alkalommal, mint azok, akikneka viselkedését a környezetük nem, vagy kevésbé ítéli gyerekesnek.Az öngyilkossági kísérletek esetén szinte csak a húsz éves vagy idősebbnők esetében mutatható ki kapcsolat a felnőtté válással, kivéve azokat a hasonlókorú férfiakat, akik nem érzik, hogy ők döntenének a fontos kérdésekben.Ott azonban nagyon jól látható, mennyire fontos, hogy egy férfi érezze,van hatása az életének alakulására, így az öngyilkossági kísérlet kockázatafelére csökken. Nők esetében fontosak a célok, tervek, illetve az előbb máremlített felelősségtudat és a felnőttség érzése. Akinek vannak tervei a jövőrenézve, 40 százalékos eséllyel követett el öngyilkossági kísérletet a céltalanokkalszemben, a döntések következményeinek végiggondolása harmadáracsökkenti a kockázatot. Habár az öngyilkosság hátterében sokféle ok állhat,a határozott célok, a még el nem ért, de megvalósítani kívánt vágyak mindenképpenkomoly védelmet jelenthetnek. Ennél is nagyobb kockázatot jelent, havalaki egyáltalán nem szokta felmérni döntéseinek a következményét.Az adatok alapján jól látszik, hogy amennyiben csökkenteni akarjuka fiatalok kockázati magatartását, a káros szenvedélyek előfordulását, könynyebbenérünk el eredményt, ha figyelünk ezekre a háttértényezőkre is(15. táblázat).Elégedettség mutatókAz elégedettséget mérő mutatók fontosságát az adja, hogy a lelkiállapotunkat,mentális állapotunkat, és ezen keresztül az egészségi állapotunkat isjelentősen meghatározza, hogy mennyire vagyunk megelégedve életünkkel,lehetőségeinkkel, körülményeinkkel. A szubjektív szociális helyzet – másokhozképest milyennek tartjuk életkörülményeinket és életünket meghatározókörülményeinket – jobban meghatározza az egészségünket, mint a ténylegesanyagi helyzetünk. Ez a fogyasztói társadalomban komoly problémát okoz,202