Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötet• passzívak (low-brow [Peterson], sétálók [Girard], differensek): nemaktívak a szabadidő-eltöltésben, legfeljebb a barkácsolás és a „sétálás”a tevékenységük (Girard alapján Vitányi, 2006); jellegzetesenmunkások vagy mezőgazdasági alkalmazottak, marginalizálódottak;• rekreációsok (middle-brow [Peterson], szórakozás-fogyasztók[Wiesand], haszonélvezők): szabadidős-tevékenységük család és sportközpontú(Peterson, 1981), kulturális tevékenységükre a populáriskultúra jellemző (tv-nézés, vásárok, bálok látogatása); jórészt alkalmazottakbóláll, és ez a réteg a népesség csaknem felét teszi ki; alapvetőenbefelé fordulók és élvezik a fogyasztói társadalom gyümölcsét;• műveltek (felhalmozók [Peterson], fogyasztók [Girard], mindenevők[Vitányi], aktívak): a kultúra, de annak nem elsősorban a magaskultúraelemeiből választók; közélet iránt érdeklődők, aktívak a politikaiés a civil társadalmi életben;• kiváltságosak (autonómok [Vitányi], high-brow [Peterson], lelkesek[Wiesand]): a magaskultúra fogyasztói, szabadfoglalkozásúak, értelmiségiek,vezetők, politikusok, hivatalnokok (Vitányi, 2006).Ezt a modellt használva Vitányi maga is négy elemet különböztet mega szabadidős viselkedési típusokat tekintve:• passzív szabadidő: ilyenkor szabadidőnkben nem csinálunk semmit(legfeljebb tv-t nézünk, házimunkát végzünk, vagy kocsmábamegyünk);• rekreatív szabadidő: szabadidőnk ezen részét felüdülésre használjuk,a könnyű műfajokat részesítjük előnyben;• akkumulatív szabadidő: széles érdeklődési körrel, általános jelleggel,a kipróbálás attitűdjét előtérbe helyezve, nem elköteleződő magatartásjellemzi ezt a szegmenst;• inspiratív szabadidő: a magasabb kultúrával töltött szabadidő (önmagátépítő értékeket ápoló időszak) (Vitányi, 1993).Sajátos eredménye a korábbi időháztartás-vizsgálatoknak, hogy a magyartársadalom „miközben arra törekedett, hogy a mintául választott214