Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetA 2000. évi állapothoz viszonyítva, a jelenleg tanulók iskolatípusok szerintimegoszlása is némileg módosult (4. ábra). A szakiskolai tanulók arányaviszonylag állandónak tekinthető az időszakban, az érettségit adó képzésbenrésztvevők aránya viszont 52-ről 48 százalékra csökkent, azon belül pedigegyre nagyobb részt tesznek ki a szakközépiskolások. A felsőoktatásbanrésztvevők 5 arányát 2004-ig növekedés, majd folyamatos csökkenés jellemezte.Ezen belül az egyetemisták létszámában 2008-tól tapasztalt csökkenésa 2006-ban bevezetett Bologna-rendszer következményeivel magyarázható,mivel az alapszakosokat a főiskolások közé soroltuk technikai okokból, deközülük nyilván többen belépnek majd a jövőben az egyetemi szintű mesterszakokra– ahogyan erre már a 2008. évi kutatási jelentés szerzői is utaltak(Szabó-Bauer, 2009). Ugyanakkor összességében is elmondható, hogya 2000-es évek elejéhez képest csökkent a felsőoktatásban résztvevők aránya:a 2004-es 38 százalékról 2012-re 31 százalékra apadt a hallgatók tanulókonbelüli részesedése, amely több tényezővel magyarázható. Egyrészta felsőoktatásba felvettek létszámának korábbi évekhez képest vett csökkenéseokozhatja, ami mind a 2008-as, mind a 2012-es lekérdezés előtti időszakotjellemezte (lásd felvételi statisztikák). 6 Másrészt a Bologna-rendszeris szerepet játszhat benne, mivel a hároméves alapszak után nem mindenkilép be a mesterképzésbe, így a fiatalok bizonyos csoportjai esetében lerövidüla felsőoktatás időszaka. Az egyéb képzésekben tanulók aránya ellenbenmegháromszorozódott az elemzett időszak alatt, ami lehetséges, hogy a felsőoktatásalternatíváját jelenti a fiatalok számára.Az expanziót ugyanakkor nemcsak mértéke alapján ítélhetjük meg, hanemabból a szempontból is, hogy javul-e az oktatás társadalmi szempontbólvett áteresztőképessége, tehát nagyobb esélyt kapnak-e az expanziónak5 A korábbi évek kutatásaival, illetve a korábban végzettek iskolai végzettségével való összehasonlításérdekében a teljes tanulmányban a főiskolások/a főiskolát végzettek közé soroljuka hagyományos főiskolai képzésben tanulók/végzettek mellett az alapszakon, illetve a felsőfokúszakképzésben tanulókat és végzetteket is. Az egyetemisták/egyetemet végzettek közé kerülneka hagyományos egyetemi képzésben tanuló/végző hallgatók mellett a mesterszakon, az egységesosztatlan képzésben tanulmányokat folytató/ott végzett fiatalok, illetve a kiegészítő és doktoriképzéshez kötődők is.6 2004-ben még 109 851 főt vettek fel a felsőoktatásba, ami folyamatos és intenzív csökkenéstkövetően 2007-re 81 637 főre csökkent, de még 2008-ban is csak 96 330 fő jutott be, ha a keresztfélévesés a pótfelvételi során bekerült jelentkezőket is figyelembe vesszük. Ugyanezt tapasztaljuk2012 előtt is: 2010-ben egy növekedési szakaszt követően 114 065 fő nyerhetett összesenfelvételt, ami 2012-re 92 475 főre esett vissza.96