Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

VII. Szabadidőket. 8 Az előző évek elemzéseinek logikájától részben eltérően a jelen tanulmánya sportolási indokokból, valamint az egészség- és testtudatosságra vonatkozóeredményekből a korábban kevésbé hangsúlyozott nemek közöttikülönbségeket emeli ki.A négy nagymintás ifjúságkutatási adatfelvétel mindegyike tartalmaztaaz azonos módon operacionalizált kérdést, amely a sportolási részvételrevonatkozott. 9 Ennek megfelelően a minta sportoló, illetve nem sportoló fiatalokrabontható. A statisztikai elemzések során 10 alkalmazott változókat az1. táblázat tartalmazza.A sportolás trendjei és magyarázói az ifjúsági csoportokbanA 2012. évi kutatási eredmények szerint a fiatal sportolók 35 százalékosaránya a négy évvel korábbi 39 százalékhoz viszonyítva négy százalékoscsökkenést jelent és megközelíti a tizenkét évvel ezelőtt mért adatokat(2. táblázat). Ez azt mutatja, hogy az ifjúság sportolási részvétele folytatjaa 2004. évi emelkedést követően megkezdett csökkenő tendenciát (Bauer– Szabó, 2005; Nyerges – Laki, 2004; Perényi, 2011; Bauer és mtsai, 2009).A kormány az elmúlt két évben hozott sportpolitikai intézkedéseinek8 Az Ifjúság kutatássorozat sportolási szokásokra vonatkozó vizsgálati blokkja az új megközelítésekbevonása mellett sajnálatos módon az adatfelvételi évek során folyamatosan csökkent.A legátfogóbb és legkiterjedtebb vizsgálat az első kutatás során történt, melyben nemcsak a sportolásténye, intenzitása, sportági választása került felmérésre, hanem a direkt és indirekt sportfogyasztásimintázatok is. A 2004. év felmérése során már a sportolás intenzitása és a sportfogyasztásiszokások nem kerültek a kérdőívbe, de a sportági választások még igen. A 2008. évbenaz eredeti sport-blokkból már csak a sportolás tényének szubjektív meghatározása maradt mega kérdőívben, kiegészülve a versenyszerű sportolás tényének és a sportolási indokok felmérésével.Új megközelítésként a szubjektív egészség- és testtudatossággal és elégedettséggel kapcsolatosúj blokk került be kiegészülve a testmagasság és a testsúly felvételével. A 2012. évi adatfelvételmegtartotta az előző vizsgálat kérdésblokkjait, kivéve a versenyszerű sportolásra vonatkozókérdést, mely kimaradt a kérdőívből.9 A „Végez-e rendszeres testmozgást, sportol-e a kötelező testnevelés órán kívül?” kérdésre adottszubjektív válasz. A sportolás ennek megfelelően magában foglalhatja a kötelező iskolai testnevelésórán kívüli versenyszerű vagy nem versenyszerű, illetve szervezett kereteken és intézményrendszerekenbelül vagy az azokon kívül végzett amatőr sporttevékenységet. Tekintettela mintavételi módszer országos reprezentatív jellegére, az élsportolók csoportja rendkívül alacsonyelemszámmal kerülhetett csak a mintába, így nem volt értékelhető.10 A sportolási részvétel változásait a szociodemográfiai változók mentén százalékos eloszlásokkaljellemeztük, és a változások különbségeit Khí-négyzet próbával határoztuk meg, míg a fiatalokegészségség- és testtudatosságára vonatkozó eredményeket eloszlások és Mann and Whitney Uteszt alkalmazásával jellemeztük.233