Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

III. OKTATÁSUgyanakkor érdemes megvizsgálnunk azt is, hogy a már nem tanuló,munkába álló fiatalokon belül milyen különbségeket okoz a fenti csoportosítása havi átlagos nettó jövedelmekben (10. ábra). Ebben az esetben márkirajzolódik a reziliensek rosszul teljesítő, de kedvező háttérrel rendelkezőfiatalokhoz képest vett előnye, sőt a középosztályból származókkal szembenis bérelőnnyel bírnak. Ugyanakkor továbbra sem közelítik meg a tipikusiskolai életutat bejárt felsőosztályi társaik jövedelmét, ahogyan a védtelenekkeresete is némileg kedvezőbbnek mutatkozik, mint a tipikus karriert bejártkedvezőtlen sorsú csoporté, hiába alakult hasonlóan iskolai előmenetelük.Úgy tűnik tehát, hogy a kiemelkedő iskolai pályafutás ténylegesen javíta társadalmi hátrányokkal indulók helyzetén, munkaerő-piaci kilátásain,életminőségén, ugyanakkor nem képes felülírni a társadalmi egyenlőtlenségeket,csak mérsékli azokat.A súlyos krízisek bekövetkezésére környezeti tényezőként tekinthetünk,így a 6. táblázatból leolvashatjuk, hogy a külső rizikótényezők hasonlóhátterű társaikhoz képest felszaporodnak a védtelenek körében, míg a rezilienseknéléppen ritkábban jelennek meg, mint alsóosztályi társaiknál. Úgytűnik tehát, hogy a külső rizikótényezők valóban erősen hatnak a társadalmiháttér szempontjából atipikus iskolai életutak kialakulására. Ugyanakkora két atipikus csoport a krízisek számát tekintve még az eltolódás által is10. ábra: A havi nettó átlagos jövedelem alakulásaa már nem tanuló fiatalok társadalmi háttér és iskolai életút alapjánelkülönülő csoportjaiban ** (N=2853; nettó Ft/hó)havi nettó átlagos jövedelemreziliensek93 906 Fttöbbi alsóosztályi64 227 Ftközéposztályiakvédtelenek70 374 Ft81 845 Fttöbbi felsőosztályi109 176 Ft** (p ≤ 0,001)119