Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetrók pedig 1,8 gyermeket terveznek átlagosan, addig a 25-29 évesek már csak1,5-öt. Ráadásul ebben a tekintetben a házasság sem tűnik stabilizáló erőnek,mert míg a hajadonok körében a tervezett gyermekszám 1,7, addiga házasok körében csak 1,4. Ehhez hasonlóan a stabil párkapcsolatban élők isalacsonyabb gyermekszámmal terveznek, mint az egyedül élők.A fiatalok gyermekvállalási hajlandóságának komoly nemzetgazdaságiés társadalomreprodukciós hatásával kell számolni. A halasztott gyermekvállalásés a – szándékolt vagy akaratlagos, illetve nem szándékolt – gyermektelenségegyüttesen emelkedik, a korábbi években egyeduralkodó ún.‚kétgyermekes családmodell’ is elveszíti hosszú ideje meglévő hegemóniájáta magyar társadalomban (Kamarás, 2004).Gazdasági aktivitásA hagyományos életutak alakulásában sokáig a munka és a munkaerőpiacipozíció volt a központi szervező erő (Kohli, 1990). A családi életre és a fiatalokmunkaerő-piaci szerepvállalására a gazdasági szerkezet átalakításaambivalens módon hatott. Egyrészt a fiatalok számára a 90-es évek előttelképzelhetetlen munkanélküliség jelensége hirtelen jött drámai élményvolt, melyet súlyosbított, hogy a gazdasági recesszióval párosuló szerkezetátalakításegy demográfiai hullám csúcsán lévő népes korosztályt ért el(Lannert, 1992) 8 , és a fiatalok közül sokan kiszorultak (illetve be sem kerültek)a munkaerőpiacról (Szalai, 1998). A jövedelmi viszonyokat tekintve7. ; százalékos megoszlás)8 A fiatalok munkanélküliségi rátája még 2002-ben is kétszerese a teljes munkanélküliségi rátának.24