Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar Ifjúság 2012 – tanulmánykötetA magyar lakosság teljes egészére és az ifjúsági korcsoportokra is jellemzőalacsony sportolási arányok összekapcsolódnak az egészségügyi mutatókalacsony és egyre romló szintjével (Kopp – Kovács, 2006; Susánszky,2011). Kutatási tapasztalatokra épülő alapvetés, hogy a testi és szellemiegészség egyik védőfaktora a sporttevékenység (Mikulán és mtsai, 2010;Pikó – Barabás, 2005). Azok, akik végeznek rendszeres sporttevékenységetkisebb valószínűséggel számoltak be egészségügyi problémákról. Az Ifjúságkutatássorozat 2008. évi adatfelvétele a fiatalok egészséggel és a testedzettségével és megjelenésével kapcsolatos elégedettségének a szintjére iskiterjedt. Az eredmények azt mutatták, hogy a sporttevékenységben valórészvétel szignifikánsan járul hozzá az egyén önmagával kapcsolatos elégedettségénekpozitívabb alakulásához. Kiemelendő az is, hogy a szervezett ésversenyrendszerre alapuló sportolás ezt az elégedettséget és egyéni stabilitásttovább növeli, mely megmarad a fiatal testalkati adottságaitól függetlenülis. Tehát a sport ifjúságvédelmi faktorként való alkalmazása kapcsána nem utánpótlás, illetve él-utánpótlás rendszerű ifjúsági versenysportlehetőségeinek szélesítése jelentősen járulna hozzá az ifjúsági csoportokegészségmagatartásának javításához és egyben a sportolási arányok növekedéséhez(Perényi, 2011).Jelen tanulmány célja, hogy további megközelítésekkel járuljon hozzáa négyévente lebonyolított nagymintás ifjúságkutatások sportolási részvételrevonatkozó elemzéseihez és megközelítéseihez (Fábri, 2002; Nyerges– Laki, 2004; Perényi, 2010a, 2011). Ennek megfelelően kitér a sportolásszubjektív megítélésére, a sportolási indokok, valamint az egészség- és testtudatossággalkapcsolatos kérdések elemzésére.II. Sportolási szokásokA 2012. évi kutatás eredményeinek elemzése során a fontosabb szociodemográfiaijellemzők alapján, valamint a korábbi nagymintás ifjúságkutatásokeredményeivel összevetve vizsgáljuk a sportolással kapcsolatos kérdése-232