Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IV. MUNKAegynegyede szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. E fiatalok lényegébenfele a legidősebb vizsgált korcsoportba, vagyis a 25-29 évesek csoportjábatarozik, 42 százalékuk községi lakos (4. táblázat).Mindezek az adatok világosan jelzik, hogy a magyar társadalombana helyi gazdasági aktivitás leépülésével perspektíva nélkül maradt, vidékenélő, alacsony iskolai végzettségű csoportok körében töretlenül újratermelődika halmozottan hátrányos társadalmi helyzet, amelynek egyik fő ismérvea munkához jutás rendkívüli nehézsége.A Magyar Ifjúság 2012 fentiekben ismertetett adatai újólag rámutatnak,hogy ezt a munkapiaci pozícióit tekintve halmozottan hátrányos helyzetűcsoportot belátható időn belül jelentősebb arányban akkor sikerülhet azaktívak körébe bevonni, ha a helyi foglalkoztatás sajátos lehetőségeit kihasználva,vagyis elsősorban a helyi mezőgazdasági és vidékfejlesztési foglalkoztatásbővítésének eredményeként a lakóhelyhez minél közelebb tuda magyar gazdaság számukra tartós munkalehetőséget biztosítani. Ehheztermészetesen a számukra elérhető képzések tartalmát és szerkezetét isa munkafeladatok elvégzéséhez szükséges képességek és készségek kialakításánakcéljával kell átalakítani.4. táblázat: A nem tanuló és nem dolgozó fiatalok megoszlásakülönböző ismérvek szerint (N=1542; százalékos megoszlás)legfeljebb 8 általános 35szakmunkásképző, szakiskola 26legmagasabb iskolaivégzettség szerintkorcsoportok szerinttelepüléstípus szerintszakközépiskolai érettségi 16gimnáziumi érettségi 9középiskolára épülő szakképzés 8diploma 615-19 éves 1320-24 éves 4125-29 éves 46Budapest 11megyeszékhely, megyei jogú város 14város 33község 42141