12.07.2015 Views

Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

<strong>Magyar</strong> Ifjúság <strong>2012</strong> – tanulmánykötetA megkérdezettek 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érdeklia politika, míg ezzel szemben alig 2 százalékuk körében jellemző a politikairánti fokozott érdeklődés.Továbbra is érvényes az a más kutatásoknál jelzett összefüggés, hogya férfiak és a budapestiek politika iránti affinitása magasabb, mint a nőkre,illetve a vidéki településeken élő fiatalokra jellemző politikai érdeklődésmértéke. Iskolázottság szempontjából jelentős különbség mutatkozika válaszadók között: míg a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében 69 százalékotér el a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők aránya, a felsőfokúvégzettséggel rendelkezőknek csupán harmada (34 százalék) nyilatkozotthasonlóan. A kérdezettek lakóhelye szerint a politika iránt egyáltalán nemérdeklődők aránya a megyeszékhelyeken, megyei jogú városokban a legalacsonyabb(49 százalék, míg ez az arány a fővárosban és a falvakban egyaránt60 százalék), ám a legérdeklődőbbek aránya valamennyi településtípusbancsupán 2 százalék.Korcsoportos bontásban a legfiatalabb, 15-19 év közötti korosztálytagjainak 68 százaléka, míg a legidősebb (25-29 éves) korcsoportnak csak48 százaléka mondta azt, hogy érdekli a politika. Az adatok azonban arrautalnak, hogy az életkor előrehaladtával nem a politika iránt fokozottanérdeklődők aránya növekszik, hanem a semlegesnek gondolt 3-as értéketválasztók köre nő arányosan.Politikai orientációk szerint hasonló arányban mutatnak fokozott érdeklődéstbal-jobb skálán önmagukat jobbra helyezők (1–7 fokú skálán 6-os,7-es értéket választók), valamint az önmagukat balra (1-es, 2-es értéket választók)sorolók, míg a liberális-konzervatív skálán a kis különbséggel liberálisoldal felé billen a mérleg (9 százalék szemben a 7 százalékkal). Jelentőskülönbség a radikális-mérsékelt skálán mutatkozik, ahol a mérleg a radikálisokfelé billen: a magukat radikálisként jellemzők 15 százaléka érdeklődikfokozottan szemben a mérsékeltek 6 százalékával.A döntésbe való beleszólás lehetőségének megítéléseA fiatalok politikai részvételével foglalkozó hazai ifjúságügyi elemzések(Kátai, 2006:74; Nagy, 2008; Wootsch, 2009) és nemzetközi tanulmányok(Hall-Williamson, 1999; Williamson 2002) egyaránt hangsúlyozzák, hogya fiatalok elsősorban a saját mikrokörnyezetükben megszólíthatók, ezért306

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!