Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

VII. Szabadidőhogy megvalósítsuk magunkat. A munkaidőben az ember azt végzi,amit kell, a leisure szabadidőben szabadságát gyakorolva azt teszi,amit akar.A növekvő free time, és a leisure time értelmes, az egyén számára hasznos,élvezetes eltöltése központi kérdés lett tehát, bár sokszor nem vagyunkfelkészülve a megnövekedett időmennyiség (free) autentikus szellemben(leisure) történő felhasználására.Ilyen értelemben meg kell különböztessünk mennyiségi és minőségiidőt, s be kell lássuk, sokkal kevésbé az órák száma, mint az adott tevékenységgeleltöltött minőségi idő érdekes a számunkra. Például a családban – annakellenére, hogy a mennyiségi együttlét ideje is fontos mutató – sem az azigazán lényeges, ha a család tagjai fizikailag egy helyen vannak, de közben„apa mosdik, anya főz, gyerek tévét néz, kutya internetezik”, hanem amikora család közös tevékenységet végez (kirándul, kártyázik, együtt néz tévét),azaz minőségi időt tölt el közösen. Ugyanakkor felméréseink legtöbbszörcsak a mennyiségi időre vonatkoznak. A kvantitatív megközelítéssel készülőkérdőíves kutatások eredményeiből ugyan részletes adatokkal rendelkezünkaz időháztartásra vonatkozóan (pl. KSH, 2010), azonban a minőségikülönbségeket a kérdőíves kutatások csak korlátozottan képesek mérni(Diósi-Székely, 2009). Az időmérleg megközelítések további korlátozó tényezőjétjelentik az idő lineáris szemléletéből következő anomáliák, a ténylegescselekményekre fordított idő és a megélt idő közötti különbségek, a szimultánmódon történő, összecsúszó tevékenységek. Utóbbi probléma nagyságátjelzi a kötetünk médiafogyasztás fejezetének média multitaskingra vonatkozórésze is.Szabadidős és időháztartás-vizsgálatokA nemzetközi időháztartás-kutatások a szabadidő-eltöltés szempontjábóláltalában négy csoportot (klasztert) találnak, amelyek, bár más-máselnevezések alatt, de úgy tűnik, hogy általános jellegzetességekkel bírnak(a vizsgálatok több országban és időben hasonló eredménnyel zárultak,értelmezhetők társadalmi csoport vagy aktivitás szempontjából Peterson,1981; Girard munkáját idézi Vitányi, 2006; Wiesand, 2000). Ezen csoportoka következők:213