Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

IX. Civil és közéleti aktivitása legfiatalabbak között vannak a legtöbben, ez mind a három vizsgált időpontraigaz. Az idősebb korcsoportokat alacsonyabb arányú vallásgyakorlatjellemzi, de a korcsoportok közti különbségek a 20 évnél idősebbekkörében már elenyészőek. Mindhárom felmérés esetében a 19-20 éveskorosztály érte el azt a szintet, amely a nála idősebb korcsoportokat is jellemzi.Ugyanakkor a belépési arány, azaz a 15-16 éves korosztály körébena havonta templomba járók aránya vizsgálatról vizsgálatra csökken. Ez aztjelenti, hogy a negatív szocializációs hatás az ifjúság esetében is megfigyelhető,még ha a 2008-as adatok alig magasabbak csak a 2012-eseknél, amia szocializációs gyökerű eltérések csökkenésére utal.Másfelől a 2000 és 2008 közötti időszak során jelentős csökkenést tapasztalnia vallásgyakorlat tekintetében az összes olyan kohorszon belül,amely mindkét vizsgálatban szerepelt. 2008 és 2012 összehasonlításábancsak kisebb arányú eltérés figyelhető meg, és az is a két legfiatalabb kohorszra(1990-93 között születettek) korlátozódik.A legérdekesebb azon csoportok vallásgyakorlatának vizsgálata, amelyekmindhárom vizsgálatban részt vettek (1983-1985-ös évfolyamok). Ittugyanis megmutatkozik, hogy a 2000-2008 közötti csökkenést stagnálásköveti, azaz valóban úgy tűnik, a 20-as évek elejére kialakul a vallásosságnakaz a mintázata, amely legalább is a következő évtizedre vonatkozóanjellemző marad. Összességében tehát az egymásra következő korcsoportoknaka gyengülő vallási szocializációra visszavezethető egyre alacsonyabbvallásossága mellett egy – csökkenő intenzitású – negatív életkori hatás iskimutatható a rendszeres vallásgyakorlat esetében, amely azonban csaka tizenéves kor végéig fejti ki hatását.A vallásukat soha nem gyakorlók görbéje egy másik történet. Itt 2000 és2008 között folyamatosan emelkedő tendencia tapasztalható az egymásrakövetkező kohorszok összevetésében, ugyanakkor kohorszon belüli változásalig történt. Az emelkedés tehát feltehetőleg itt is szocializációs eredetűvolt: évfolyamról évfolyamra nagyobb azok aránya, akik otthonról azta mintát hozzák, hogy soha nem mennek templomba. Ehhez képest négy évvelkésőbb az összes olyan kohorszban, amelyet 2008-ban is vizsgáltunk,magasabb az aránya a misére, istentiszteletre nem járóknak, mint négy évvelkorábban. Az ilyen általános érvényű emelkedés sokkal inkább a periódushatásra jellemzőbb, mint az életkori hatásra. Ugyanakkor nehéz volna megmondani,hogy 2008 és 2012 között milyen olyan esemény történt, amely325