Magyar_Ifjusag_2012_tanulmanykotet

V. MobilitásAz Európai Unióhoz történt csatlakozásunkkal kinyíltak a határok ésezzel együtt a külföldi munkavállalás és tanulás lehetőségei is. Ezért mindenképpenérdemes megvizsgálni, hogy milyen kapcsolat van az unióscsatlakozás megítélése és a külföldi mobilitás között. Két szempontból vizsgáltuka csatlakozás megítélését, egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogyszerintük előnyös volt-e Magyarországra, illetve saját életére nézve. Az elsőszempont alapján kialakult két véleménycsoport között – az EU-csatlakozáselőnyös vagy hátrányos az országnak – nem találtunk számottevő eltérésta kivándorlási szándékok intenzitásában, azonban a másik szempontalapján vannak szignifikáns különbségek az egyes csoportok között. Azok,akik szerint az európai uniós csatlakozás saját életére nézve előnyös volt,62 százaléka elhagyná Magyarországot, 26 százaléka azonban nem, mígazok, akik önmagukra nézve hátrányosnak gondolják azt, hogy az EurópaiUnió tagjai vagyunk, 37 százaléka Magyarországon képzeli el a jövőjét, és51 százaléka menne másik országba, ha kedvező lehetősége adódna.Anyagi helyzet alapján megállapítható, hogy a jobb anyagi helyzetbenlévők – akiknél például ritkán vagy egyáltalán nem fordult elő, hogy hónapvégére elfogyott a pénz, vagy akik a napi megélhetésen túl rendszeresen félretudnak tenni pénzt –, illetve a magasabb havi jövedelemmel rendelkezőháztartásokban élők nagyobb arányban gondolják azt, hogy ha lehetőségadódna, elmenne külföldre tanulni vagy dolgozni, mint azok, akik hónaprólhónapra anyagi gondokkal küzdenek, nem tudnak takarékoskodni, vagyalacsonyabb havi bevételből kell élniük. Hasonló eredményekre jutott SzékelyLevente és Pitó Klára egy, a magyar fiatalok körében 2007-ben végzettkutatás keretében. (Székely-Pitó, 2010). Megállapításaik alapján Magyarországona fiatalok azon csoportjai hajlandóak inkább a mobilitásra, amelyekkedvezőbb helyzetben vannak és azok a társadalmi csoportok a legkevésbémobilak, akiknek elvileg a legnagyobb szükségük lenne rá, hiszen rosszanyagi helyzetben vannak, elmaradott régióban, kistelepülésen élnek, alacsonyiskolai végzettségűek, munkanélküliek. Mindezek megcáfolják azokataz elméleteket, amelyek szerint csak pénzszerzési és gazdasági szempontokállnak a migráció mögött, és megerősítik azt, hogy más jellegű (pl. lelki/érzelmi)tényezők is erőteljesen befolyásolják a vándorlási szándékot és megvalósítását.A külföldi terveket valószínűsítő fiatalok nagy része inkább munkavállaláscéljából szeretne kimenni, 49 százalékuk tervezi azt, hogy valaha165